Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.
Ülésnapok - 1922-599
380 A nemzetgyűlés 599. ülése 1926. évi november hó 12-én, pénteken. semre, vagy pedig le kell tennem arról a nekem kedves tervről, hogy nagyobb beszédben tárjam fel elsősorban természetesen a t. Háznak, de a Házon kivül az egész magyar nemzetnek, hogy milyen célok vezettek engem ennek a javaslatnak a beterjesztésénél. Egészen rövidre .kell szabnom felszólalásomat, pedig nagyon szívesen válaszoltam volna Petrovácz Gyula és Szilágyi Lajos igen t. barátaimnak és ugyancsak Kéthly Anna képviselőtársunknak nagyon Ikomoly és figyelemreméltó fejtegetéseire. Ennek a javaslatnak lényege voltaképen az, hogy ugyanarra a rendszerre tér, mint a fiúiskolák. A mostani bifurkációs rendszerre szemben — ahol négyosztályos alapépítményre három tagozat van elhelyezve. Én áttérek ugyanarra a rendszerre, amely a fiúiskolánál megvan, tudniillik az iskolatípusok differenciálásának rendszerére és amint a fiuknál egy latinmentes főreáliskola megnyitja az egyetem kapuját az ifjúság részére, ugy mes 1 kell konstruálnunk 1 egy latinmentes iskolatípust a leányok számára is. akiknek még kisebb mértékben van szükségük a klasszikus nyelvekre, mint a fiuknak. (Helyeslés jobb felől.) Ez a magyar szülők részéről megnyilatkozott közkivánság, amely elől lehetetlenség elzárkóznom. Felhozatott, hogy kellő számú tanárok és tanárnők nem állanak még rendelkezésre. Erre csak eggyel válaszolhatok: a külföldi kollégiumokat és külföldi ösztöndíjakat elsősorban azért létesítettem hogy Berlinben Bécsben, Parisban, Rómában és az angol egyetemeken neveljünlk olyan tanárokat és tanárnőket, akik képesek a modern nyelveket sikerrel oktatni. (Helyeslés jobb felől.) Teljes tudatában vagyok annak, hogy a leányliceum lesz a főtipus, de e mellett még sem lehet elzárni a lehetőségét annak, hogy a leányok is, részesüljenek, ha ez az óhajtásuk, humanisztikus irányú képzésben. Nem lehet teljesen napirendre térni a vagyonos osztály sok leányának ama óhajtása felett sem ? hogy a leánykollégiumokban ők is megtaláljanak egy nekik megfelelő iskolafajt. Teljesen egyetértek azzal, hogv elsősorban a széles néprétgek igényeire 'kell tekintettel lenni, — de nem folytathatunk osztály-kultúrpolitikát, a módosabbak óhajtását is figyelembe kell vennünk, mert elvégre, az ő adójuk számottevően esik a mérleg serpenyőjébe. Kiemelem, hogy megalkottuk a fiu-középiskoláról szóló törvényjavaslatot, megalkottuk M középiskolai tanárképzésről szóló törvényjavaslatot s ha most megalkotjuk a leányközépiskoláról szóló törvényjavaslatot, akkor elmondhatjuk, hogy ez a törvényhozás pedagógiai tekintetben megoldotta az egész középoktatás kérdését. Hátra marad természetesen még két nagy kérdéskomplexum: az egyik intemátusok létesítése abból a célból, hogy a leendő középiskolai tanárok szociális helyzetén segítsünk és megélhetésük biztosittassék arra az időre, mig iskolába járnak és hátra van ezután egy leányiskola épitési programúinak keresztülvitele mert sajnos, a leányok elhelyezése tekintetében iren szomorúan iállunki. Aiz állami intézetek közül 5, a nem államiak közül 13, összesen 18 van tűrhetően elhelyezve. Ezzel szemben meg nem felelő az elhelyezése 4 állami és 10 nem állami, vagyis összesen 14 leányiskolának. Ilyen körülmények között e téren is igen sok tennivaló van. Ugy éreztem még az ellenzéki felszólalásokból is, hogy egészben véve méltóztatnak látni e törvényjavaslat nélkülözhetetlenül szükséges voltát és épen ezért az idő rövidsége miatt be is fejezem szavaimat azzal, hogy kérem, méltóztassanak a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen. 1 ) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék elsősorban a törvényjavaslat címét felolvasni! Perlaki György jegyző: (Olvassa a törvényjavaslat címét és az 1—33. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben r is le tárgy altatván, annak harmadszori olvasása iránt napirendi indítványom során teszek majd javaslatot. Tekintettel arra, hogy a mai napirendünkre kitűzött tárgyainkat kimerítettük, napirendi javaslatot teszek. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket kedden, folyó hó 16-án, délelőtt 11 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki: 1. A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársasággal kötendő szerződés becikkelyezéséről és 2. A leánygimnáziumról és leánykollégiumról szóló törvényjavaslatok harmadszori olvasása. Van-e valaki a napirendi indítványhoz szólásra feljegyezve? Perlaki György jegyző: Rupert Rezső! Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Az elnöki napirendi javaslattal szemben egy más javaslatot, mégpedig egy kiegészítő javaslatot kivánok tenni. Javaslom, hogy a t. Nemzetgyűlés az elnök ur által javasolt tárgyak mellé tűzze ki még napirendre a pénzügyminister urnák 1188. számú pénzű ~yi javaslatát, amely az adómérséklésekről és illetékmérséklésekről szól. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon. — Esztergályos János: Azonnali hatállyal!); azonkívül javaslom, hogy tűzze ki a t. Nemzetgyűlés napirendre a hadikölcsönök tárgyában beadott inditványok megokolását és tárgyalását. (Helyeslés a balés szélsőbaloldalon. — Horváth Zoltán: Két nap alatt letárgyaljuk!) A pénzügyminister ur benyújtott itt, hosszú pénzügyi exr»n Z é keretében, e^v javpslatet. (datiez Gyula: Kortesjiavaslatot!) amely hivatva volna arra. hogy a nemzetnek, az adózó polgároknak válláról levegye, legalább kis részben, azt a szörnyű nagy adót, amely alatt a nemzet hosszú évek során át görnyed. Azt mondotta a pénzügyminister ur, hogy eddig a naey adóztatásra szükség volt, azért, hogy az 1924. évi pénzügy programm megvalósíttassák, nevezetesen, hogy az államháztartás egyensúlya biztosittassék. Azt mondotta a pénzügyminister ur, hogy ezért az ország adózó polgárainak vállaira isren nagy áldozatkészséget jelentő terheket kellett rakni. Azt mondja az indokolása a benyújtott javaslatnak, amely kis mértékben enyhit ezeken a
