Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.
Ülésnapok - 1922-599
A nemzetgyűlés 599. ülése 1926. drágulás arányában, ennek következtében az abszolút összegek sokszor tényleg kicsinyek és előfordul az, hogy csak nagyon szűkösen lehet belőlük megélni. Ez azonban nemcsak a Mftr-nél van igy, hanem az egész vonalon és ez a körülmények következménye. Meg lehet győződve mindenki itt ebben a nemzetgyűlésben, hogy én minden alkalmat meg fogok ragadni, ahol megtehetem a magam hatáskörében, hogy itt valami javítást érjek el és nem hiszem, hogy a Mftr-nél süket fülekre fogok találni, amikor az lesz a követelésem, hogy ugy emeljék ezeket a percentuálisan már bizonyos egyensúlyba hozott fizetéseket, hogy ezeket a létminimum felé vigyük, amely nem szigorúan meghatározott fogalom. Ezt azonban — mint bátor voltam kifejezni — mindenkor csak az egész helyzet, megitélésével lehet megcsinálni és még választás előtt is bátran kijelentem, hogy sohasem leszek arra kapható, hogy tetszetős jelszavak kedvéért nagy érdekeket kockáztassak. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a közéven«) Befejezésül oda térek vissza, ahonnan kiindultam: legnagyobb érdeke az országnak az, hogy a Dunán és viziutakon lobogónk minél messzebb körzetbe kivitessék. Ennek a javaslatnak célja ezzel kongruens, ezért kérem annak elfogadását. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom- Következik a határozathozatal. Megemlitem, hogy az általános vita rendjén Petrovácz Gyula képviselő ur határozati javaslatot nyújtott be, amely szerint a nemzetgyűlés utasítsa a kormányt, hogy a Magyar Folyamés Tengerhajózási Részvénytársasággal a székesfőváros bevonásával sürgősen folytasson tárgyalásokat a margitszigeti járatok fentartása érdekében. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Én ehhez hozzájárulok!) Minthogy a beterjesztett határozati javaslat a törvényjavaslat érdemét nem érinti, ennélfogva külön fogom feltenni a kérdést először a törvényjavaslatra, azután pedig Petrovácz Gyula képviselő ur határozati javaslatára vonatkozólag. Felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e az imént letárgyalt törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. Felteszem most a 'kérdést, méltóztatnak-e Petrovácz Gyula képviselő urnák imént felolvasott határozati javaslatát elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház Petrovácz Gyula képviselő ur határozati javaslatát elfogadja. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Héjj Imre jegyző: (Olvassa a címet és az 1. §-t, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 2. §-t.) Szabóky Jenő! Szabóky Jenő: T. Nemzetgyűlés! A 2. § felhatalmazást ad a m. kir. kereskedelemügyi ministernek arra, hogy (olvassa): »a Részvénytársaság részvénytőkéjének emelése esetében az uj kibocsátású részvényekből a m. kir. pénzügyministerrel egyetértőleg a m. kir. államkincstár részére részvényeket megszerezhessen.« Ezt a szakaszt akként szeretném módosítani, hogy ne csupán az uj kibocsátású részvényekből, hanem egyáltalán a részvénytársaság részvényeiből megfelelő paikettet szerezhessen meg. Kétségtelen, —- amint azt a minister ur és évi november hó 12-én, pénteken. 367 az előttem szólott két képviselőtársam is kifejtette, — hogy ez a törvényjavaslat igen fontos közgazdasági célt szolgál. De az sem vitatható és nem kicsinyelhető le, hogy áldozat, amelyet álmagyar állam hoz, tényleg tetemes. A szerződés tartama alatt ugyanis közel 470 milliárdnyi áldozatot hozna a magyar állam az egyik feltétel esetében, a másik feltétel teljesítése esetében pedig, amidőn még külön kötelezettségek betartására lenne kötelezve a részvénytársaság, ez az áldozat közel 610 milliárdot tenne ki. Azonban a közhangulat a nemzetgyűlésen is az, hogy ez igen helyes befektetés az állam részéről, mert a törvényjavaslat azt célozza, hogy a magyar nemzeti hajózást teremtse meg. A minister ur volt szives a nemzetgyűléssel megismertetni azt a tényt, hogy a részvénypakettből 44% az angol érdekeltségé, 25% a magyar államé és 31% a magyar magánérdekeltségeké. Bármilyen nagy tisztelettel viseltetem is az angol tőke és az angol érdekeltség iránt, nem tudom eltitkolni, hogy szivesebben látnám, ha fordítva volna a dolog, ha a magyar államnak volna 44%-os érdekeltsége és talán az angoloknak 25% vagy a magyar államnak még több és az idegen érdekeltségnek még kevesebb, mert hiszen akkor az az áldozat, amelyet mi a Mfrt. talpraállitása érdekében hozunk, jórészt visszatérülne a magyar államnak. Pénzügyi okok szólnak tehát amellett, hogy benyújtsam a 2. §-hoz a következő módosítást (olvassa); »Javaslom, hogy a 2. § első bekezdésében előforduló következő szavak: »részvénytőkéjének emelése esetében az uj kibocsátású« töröltessenek és a nyolcadik sorban előforduló »részvényekből« szó helyett »rész vén veiből« szó tétessék.« Mély tisztelettel kérem a Nemzetgyűlést, méltóztassék ehhez a módositasomhoz hozzájárulni. (Helyeslés.) Elnök: Kiván-e még valaki szólani 1 ? (Nem,!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Kivan a kereskedelemügyi minister ur szólani! Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Hozzájárulok a módosításhoz. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 2. §-szal szemben Szabóky Jenő képviselő ur módosító indítványt nyújtott be. A kérdést ugy kívánom feltenni, hogy méltóztatnak-e a törvényjavaslat 2. §-át eredeti szövegében elfogadni, szemben Szabóky Jenő képviselő ur javaslatával és ha nem méltóztatnak eredeti szövegében elfogadni, akkor a módosított szöveget jelentem ki elfogadottnak. (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatnak-e a 2. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben Szabóky Jenő képviselő ur módosító indítványával, igen vagy nem 1 ? (Nem!) Ha nem, akkor a szakaszt Szabóky képviselő ur módosításával jelentem ki elfogadottnak. Következik a 3. §. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék azt felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslat 3. és í. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatviáín, annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során teszek a nemzetgyűlésnek előterjesztést. Napirend szerint következik a leányközépiskoláról és leánvkolléeiumról szóló törvényjavaslat (írom. 1073. 1091) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Vasadi Balogh György előadó: T. Nemzetgyűlés! A leányközépiskoláról és kollégiumról
