Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.
Ülésnapok - 1922-587
À nemzetgyűlés 387. ülése 1926. meglevők abszolút nagy többsége leszavazott!) Majd be fogom bizonyitani, hogy tévedett a ministerelnök ur ebben is. (Tovább olvassa.): »Láttuk, hogy olyan tömegek, amelyek a forradalomtól elfordultak, és soha nem voltak szocialisták, mégis 1922-ben radikális vagy szocialista képviselőre adták le szavazatukat. Most azt látjuk, hogy ebben a kerületben határozott kiábrándulás következett be ebből az irányzatból.« Mondotta tovább azt is, amit Erődi-Harraeh igen t. képviselő ur mondott, hogy (olvassa): »Az önök képviselője a szavazatok abszolút többségét nyerte el.« Ez után a ministerelnöki nyilatkozat után nézzük meg, hogy mi történt a pilisvörösvári választókerületben, mi idézte elő azt a nagy kiábrándulást, amely lehetetlenné tette, hogy n, szociáldemokrata jelölt a mandátumhoz hozzájuthasson, mint ahogyan a szavazatok eredménye alapján hozzá kellett volna jutnia. Elsősorban is ha a választási agitációs heteknek eseményeit vesszük figyelembe, látjuk, hogy a kormány hatósági közege utján megismételte ugyanazt az erőszakosságot, amelyet, amint mondottam, részben a pótválasztásokon, részben pedig az eddig megtartott időközi választásokon észlelhettünk. Láttuk ebben a választókerületben, hogy a csendőrök állandóan molesztálták azokat a tiszviselőket, alkalmazottakat, akik a választási irodákban voltak alkalmazva, hogy ott a választás technikai lebonyolításában a jelöltnek segítségére legyenek. Olyan hatósági intézkedés történt a főszolgabíró részéről ebben a választókerületben, hogy megtiltotta azt, hogy a választás tartama alatt idegenek a választókerületben egyik községben megjelenhessenek, vagy ha megjelentek, eltávolíttatta őket onnan, de semmiesetre sem tűrte, hogy a választókerület egyik községéből a másikba átmenjenek és ott a jelöltet bármiképen támogassák. (Esztergályos János: A jelölőivet elkobozták!) De nemcsak az idegenekre vonatkozóan volt ilyen hatósági rendelkezés, hanem még az egyes községek lakóinak is megtiltották, hogy a másik község lakóival érintkezést tartsanak fenn, amely érintkezés a választás lebonyolítását volt hivatva előmozdítani és bizonyos megbeszéléseket Lett volna hivatva teljesíteni. A községi lakosokra vonatkozóan is a legteljesebb és legféktelenebb terrort vezette be és megakadályozta a község lakosainak egymással való érintkezését. A választási iroda vezetőjét Pilisvörösvárott a község területére internálta és megtiltotta, hogy a választás tartamáig a község területéről eltávozzék és vagy hogy más községbeli lakosokkal, más választó községbeli iroda vezetőjével érintkezzék. Megtörtént az, hogy az ajánlási ivet — ez megint csak az 1922. évi és az időközi választásokra^ emlékeztető választási trükk volt — n, csendőröikkel elkoboztatta azoktól, akik aláírások gyűjtésére vállalkoztak. Ez nemcsak Pilisszentkereszten, hanem a kerület több községében is megtörtént. Megtiltotta egyes választópolgároknak, akik aláírásokat gyűjtöttek, hogy aláírásokat továbbra is gyűjtsenek és amenynyiben nem kobozta el tőlük az ajánlási ivet, mindenesetre igyekezett hatósági terrorral odahatni, hogy a vállalkozó az ajánlási ivek további aláírásától álljon el. Ez a kerület több községében ugyancsak r megtörtént. (Rupert Rezső: Ez már igazán rémuralom!) Megtette a szolgabiró és megtették a hatósági közegek azt is. hogy amikor a választójogi rendelet előírja, hogy a községházán a választásra vonatkozó évi október hó 27-én, szerdán. 23 semmiféle plakát nem foglalhat helyet, "kivéve azt a hirdteményt, mely a választások időpontját, valamint a körzeti beosztást tartalmazza, az egységesnárti jelöltnek válaszási agitációs röpirata és plakátja a községházán volt kifüggesztve, ellenben a mi jelöltünknek plakátjait elkobozta. Megtette azt, hogy azoktól a röpiratoktól, amelyeket a közigazgatás első tisztviselője, tehát Pest vármegye alispánja már előzetes bemutatás után terjeszthetőnek talált, a terjiesztési jogot elvonta és tízezer darab röpiratot vont be a választókerületben s ezeket nem volt hajlandó még az embereink közbenjárására sem kiadni és lehetővé tenni, hogy a választókhoz eljussanak. Láttuk azt is, hogy nem volt elég az, hogy a választás idejére és az agitációs hétre nagyobbszámn csendőrt és rendőrt helyeztek át és vittek oda, hanem a terror nagyobb gyakorlása végett még az 1922. évi választásból jól ismert belügyi nyomozókat is leküldöttek, hogy ezek is fokozzák a féktelen terrort. (Esztergályos János: Összevertek embereket!) Pártunk jelöltjének programmjában, amelyet Írásban is igyekezett a választók között terjeszteni, minhogy a választói gyűlés tartásara ... (Zaj a szélsőbaloldalon. — Rupert Rezső közbeszól.) Elnök: Csendet kérek! Rupert képviselő urat kérem, tartózkodjék a közbeszólásoktól. Elég ideje volt interpellációi során beszélni. Györki Imre: ... minthogy programmbeszéd tartására csak egy esetben adott a közigazgatás vezetője engedélyt. Hogy ezt a hiányt valahogy pótoljuk, röpiratokkal kívántuk a választókat a párt programmjával megismertetni. Pártunk programinjában, amelyet soha senki kifogás tárgyává nem tett és amelyben évtizedes programmként vannak az egyes pontok leszögezve, benne van az is, hogy: követeljük a becsületes földreform végrehajtását, benne van a tiltakozás az igazságtalan adórendszer ellen. A pártunk programmját tartalmazó röpiratot elkobozta azzal a kijelentéssel és nevetséges indokolással, hogy ha a párt programmjában benne van és a jelölt is kívánja a becsületes földreformot, ezzel azt akarja bizonyítani, hogy az a földreform, amelyet ez a nemzetgyűlés megcsinált, nem becsületes, a jelölt tehát ezzel az intézkedésével törvénysértést követett el. így sorba mehetnék mindazoknak felsorakoztatásában, amiket maga a hatósági közeg követett el ebben a választókerületben és amikkel valósággal meggátolta azt, hogy a választók szabadon érvényesíthessék akaratukat. Amikor azonban azt látták, hogy még ilyen féktelen hatósági terror mellett sem tud ebben a választókerületben, amelynek jelentékeny része ipari munkás, másik jelentékeny része pedig kispolgár és földmives, célt érni a hatóság és nem tudja biztosítani az egységes párt jelöltjének mandátumát, akkor — és ezt a sajnálatos tényt ide kell hozni — tovább mentek és most már az az ember is követett el erőszakoskodást, akinek pártatlanságában eddig megbíztunk és ez a kiküldött választási biztos volt. Amikor 1922-ben a választási biztosi intézményt megszervezték és amikor az uj törvényben a választási biztosi intézményt birói tényezőre ruházták, bizonyos megnyugvással töltötte el ez az intézkedés a nemzetgyűlésnek minden tagját), mert azt hittük, hogy a pártoskodó, erőszakoskodó korrupt közigazgatással szemben bizni lehet még mindig a bíróság ama tagjaiban, akik ezzel a ténykedéssel meg lesznek bizva. Szomorúan kell azonban