Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.
Ülésnapok - 1922-596
274 A nemzetgyűlés 596. ülése 1926. 8. §-t, mint meg nem támadottat, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 9. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Pakots József jegyző (olvassa a 9. §-t). Elnök : Szólásra következik 1 Pakots József jegyző : Szabó Imre ! Szabó Imre : Elállók a szótól. Elnök : Az előadó ur kivan szólani. Rubinek István előadó : T. Nemzetgyűlés ! A 9. § második bekezdésével kapcsolatban egyszerű stiláris módositást javaslok, s ez a következő. Indítványozom, hogy a 9. § második bekezdésének első sorában lévő »megürülő« kifejezés helyébe »megüresedő« kifejezés tétessék. Elnök : Kiván-e még valaki szólani % (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A 9. § eredeti szövegével szemben az előadó urnák egy stiláris módosítása van a második bekezdésre vonatkozólag. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a 9. § eredeti szövegét, szemben az előadó ur indítványával, elfogadni, igen vagy nemi (Nem !) Az eredeti szöveg nem fogadtatván el, a 9. § második bekezdését az előadó ur módositásával jelentem ki elfogadottnak. Következik a 10. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Pakots József jegyző (olvassa a 10. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólani. Rubinek István előadó : T. Nemzetgyűlés ! A 10. § első és második bekezdése a felsőházi tagok választásának technikájával foglalkozik és olymódon rendelkezik, hogy a felsőház rendes és póttagjainak választása egyszerre történjék. Gyakorlati szempontok és indokok szólanak a mellett, hogy a rendes és a póttagok választása ne egyszerre történjék, miért is javaslom, hogy a 10. § első és második bekezdésének helyébe a következő szöveg iktattassák be (olvassa): »A felsőházi tagok választása szavazólapokkal titkosan történik. A választójogot csak személyesen lehet gyakorolni. A szavazás előbb a rendes, azután külön a póttagokra történik. Mindegyik jogosult annyi egyénre adja le szavazatát, ahány rendes tagot, azután pedig annyi egyénre, ahány póttagot azzal az alkalommal választani kell. Ha a szavazólapon a kelleténél kevesebb egyén van megnevezve, ez a szavazás érvényét nem érinti, ha pedig azon több név szerepel, az utóbb irt fölös neveket nem létezőknek kell tekinteni. A felsőház rendes, illetőleg póttagjaivá megválasztottaknak a rendes, illetőleg a póttagokra leadott legtöbb szavazatok sorrendjében annyi egyént kell kijelenteni, ahány felsőházi rendes, illetőleg póttagot azzal az alkalommal választani kell. Egyenlő szavazat esetére az idősebb a fiatalabbat megelőzi ; egyenlő korúak között a sorrendet sorshúzással kell megállapítani.« Egyébként a 10. §. harmadik bekezdése változatlanul megmarad. Kérem indítványom elfogadását. Elnök : Kiván-e még valaki szólani 1 f (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A 10. §. első és második bekezdésével szemben áll az előadó ur indítványa, tehát a kettőt szembeállítva teszem fel a kérdést. Kérdem, méltóztat na k-e a 10. §. első és második bekezdését eredeti szövegében, szemben az előadó ur indítványával, elfogadni, igen, vagy nem? (Nem!) A 10. §. első és második bekezdése eredeti szövegében nem fogadtatott évi november hó 9-én, kedden. el, tehát az előadó ur indítványát jelentem ki elfogadottnak. A harmadik bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 11. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Pakots József .iegyző (olvassa a 11. §-t). Elnök : Szólásra következik 1 Pakots József jegyző : Szabó Imre ! Szabó Imre : T. Nemzetgyűlés ! A 11. § azt mondja hogy (olvassa) : »Ha a 6. § 1. pontja alapján választásra joogsultak, vagy ha valamelyik törvényhatóság, szervezet, vagy intézmény választói jogát a megszabott időben nem gyakorolná, a hiányzó felsőházi tagok helyére a ministerium felterjesztésére az államfő nevez ki tagokat arra az időre, ameddig a hiányzó tagok tagsági joga a 7. § értelmében tartana.« Ha a 6. § első bekezdését nézem, látom, hogy az örökös főrendiházi tagsággal felruházott hercegi, grófi, bárói családokról továbbá később a megyei és városi törvényhatóságokról van itt szó. Arról van szó, hogyha ezek a testületek, vagy érdekképviseletek valamilyen okból nem gyakorolnák választójogukat, akkor ezeknek küldöttei hiányában a ministerium előterjesztésére kinevezéssel történnék a helyek betöltése. Ebből azt látom, hogy amíg magának a népnek választójogáról egyáltalában nem történik gondoskodás, ugyanakkor a felsőházi javaslatnak ebben a paragrafusában nemcsak a főrendiházi tagok választására nézve tétetik könnyítés, hanem abban az esetben, ha bármilyen okból nem választanák meg ezek kiküldötteiket, egyenesen helyükbe viszik a felsőházi tagságot. Feltételezem azt is, hogy tiszta kommoditásból az örökös főrendiházi tagok, a főhercegek, a grófok, vagy bárók nem tartják érdemesnek, hogy 10, vagy 5 évben egyszer megjelenjenek választani, hanem egyszerűen hagyják a dolgot, hiszen tudják, hogy a kormány és a hatóságok megfelelően képviselik érdekeiket és így egyszerűen rábízzák a kormányra, illetőleg az államfőre a kinevezés dolgát. Ez minden olyan joggal, amely a modern jogfejlődést feltételezi, ellenkezik. Ez a paragrafus a legnagyobb mértékben megkönynyiti ezeknek az uraknak érdekképviseletét, ugyanakkor, amidőn ez a javaslat az alsóbb néposztályok képviseletéről nem gondoskodik. Mindezeknél fogva tisztelettel javaslom a szakasz törlését. Elnök : Szólásra következik 1 Perlaki György jegyző : Senki sincs fel? jegyezve. Elnök : Senki feljegyezve nem lévén, kérdem, kiván-e még valaki szólni 1 (Nem !) Ha senki szólani nem kivan, a vitát bezárom. Az igazságügyminister ur kíván szóllani. Pesthy Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés! Ez a szakasz minden eshetőségre azt kívánja biztosítani, hogy a felsőház azokból az elemekből, amelyekből a törvény összeállítani kivánja, tényleg össze is álljon. Ezekben a különféle kategóriákban különféle felfogások érvényesülhetnek. Lehet olyan határozat is, amely szerint valamely testület nem kivan a felsőházban résztvenni, nem képzelhető azonban az, hogy ez a határozat annak az illető kategóriának egyöntetű véleménye legyen, így tehát provideálni, gondoskodni kellett arról, hogy azzal a testületi határozattal egyet nem értők, de a testülethez tartozók, az őket megillető helyeiket a felsőházban elfoglalhassák. Ezt célozza ez a szakasz, és ennélfogva kérem, méltóztassék Szabó Imre képviselő ur törlési indítványának mellőzésével a szakaszt elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.)
