Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.
Ülésnapok - 1922-594
206 A nemzetgyűlés 594. ülése 19.26. évi november hó 6-án, szombaton. hatóságok egyszerűen felrúghassák ezt a törvényt és igy bánhassanak az emberek szabadságával. És ami még megdöbbentőbb, — legalább az én szememben — az az, hogy amikor eljárok ilyen ügyekben a hatóságoknál és amikor többéke vésbbé bebizonyítom, legalább is valószinüsitem azt, hogy a kiutasitott ember nem külföldi, hogy nemcsak hogy itt született ennek a szűkebb Magyarországnak a területén, de apja réges-régen, már 1910 előtt, illetőséget is szerzett ezen a területen, ugy hogy itteni.illetőségű a fiu is ; akkor is nemhogy azt mondaná az illetékes hatóság, hogy: rendben van, rögtön szabadlábra helyezem, és addig is, amig teljesen tisztázva nincs ez a kérdés, szabadlábon is hagyom, hanem a szabadlábra helyezéshez teljes bizonyitást kivannak. Amikor már valószinüsitve van többé-kevésbbé, hogy tévedés történt, akkor sem respektálják még a személyes szabadságot, hanem a szabadonbocsátáshoz be kell szerezni a kétségtelenné tevő adatot: az illetőségi bizonyitványt is. Ezek lehetetlen állapotok. A rendőrhatóságok hivatása lenne, hogy ügyeljenek az egyéni szabadságra, ők azonban a személyes szabadságot semmibe sem^ veszik. Kérdem, miben különbözik ez a mai állapot a diktatúra alattitól? (Zaj a jobboldalon.) A diktatúra alatt legalább megmondták előre, hogy: az ellenforradalmárokat agyon fogjuk lőni, — előre tudta tehát mindenki, aki ellenforradalmat csinált, hogy neki kellemetlenségei lesznek. (Zaj a jobboldalon.) Itt azonban törvény nélkül, sőt törvény ellenére tartóztatnak le embereket. Legyen szabad az elmondottak kapcsán egy másik kérdésről is megemlékeznem : a közigazgatási biróság kérdéséről. A legkülönfélébb ügyekben — igy az illetőségi és állampolgársági ügyekben is — a legfelsőbb közigazgatási hatóságok döntése ellen nincs ma közigazgatási birói jogorvoslat. A közigazgatási bíráskodásról szóló törvény nálunk taxative felsorolt esetekre adta csak meg a közigazgatási birósági panasz jogát. E tekintetben az elszakitott tót felvidéken haladottabb a jogrend. A cseh-szlovák köztársaság kormányának mindjárt megalakulása után, 1918 novemberében, tehát mielőtt még Szlovenszkó területét birtokba vették volna, az volt egyik legelső lépésük, hogy kimondták, hogy minden ügyben, minden legfelsőbb közigazgatási hatósági döntés ellen van helye közigazgatási birósági panasznak, úgyhogy ma Szlovenszkó, ez az elszakadt terület, ebben a tekintetben jobb törvény uralma alatt áll, mint Magyarország. (Janka Károly : Az esetek az ellenkezőt bizonyítják !) Nem kérem, ebben a kérdésben, a közigazgatási birósági panasz kérdésében ott jobb a helyzet. Kérdem én, lehetséges-e fentartani ezt az állapotot 1 Szabad-e nekünk tűrnünk, hogy az elszakitott területrészen közigazgatási birói jogorvoslatban r részesüljenek emberek, akik nálunk ki vannak téve a közigazgatási hatóságok és ministeriumok önkényének ? Kérdem én, hogy amikor megcsinálta ezt Csehszlovákia, nem kellett-e volna rögtön a mi belügy ministerünknek is törvényjavaslatot beterjesztenie, hogy nálnnk is fejlődöttebb legyen a jogállapot ? Miért kell nálunk fentartani a szlovenszkóinál rosszabb állapotot még hét évvel később is % (Peyer Károly : Azért, mert ezen sok ügyvéd milliókat keres, mert vannak ügyvédek, akik ebből élnek, mert a panamának lehetősége van meg !) Kivánatos-e vájjon, hogy a hatósági önkénynek, az u. n. hatósági diszkréciónak továbbra is helye legyen, hogy a közigazgatási hatóságok tetszésének, diszkréciójának és önkényének több tere maradjon 1 Arra kérem tehát a belügyminister urat, hogy törvény utján gondoskodjék arról, hogy a közigazgatási birósági jogsegély azokra az ügyekre is kiterjesztessék Magyarország területén, amelyekben egyelőre nincs meg, de amelyekbén Szlovenszkó területén évek óta megvan már. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Az interpelláció ki adatik a belügyminister urnák. Több interpelláció nem lévén, hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. Kérem a jegyző urat, hogy a jegyzőkönyvet felolvasni szíveskedjék. Láng János jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök : Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen 1 ? (Nincs!) Ha nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 2 óra íO perckor.) Hitelesítették : Kálmán István s. h. Éhn Kálmán s. k. naplóbirálő-bizottsági tagok.
