Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.
Ülésnapok - 1922-587
14 A nemzetgyűlés 587. ülése 1926, dinánd, midőn a császári koronáról lemondott, azzal együtt Magyarország koronájáról is le akart mondani. Kétségtelen az is, hogy ezen szándékát tettleg Magyarországra is végrehajtotta s nem gondolom, hogy valaki lehetőnek tartja, hogy V. Ferdinánd a magyar trónt ismét elfoglalja. A sanctio pragmatica tehát Őfenségének Ferenc Károlynak s ennek lemondásával Őfelségének Ferenc Józsefnek nyitotta meg a magyar koronára nézve is az örökösödést. Ha mi azt jelentenénk ki, hogy V. f Ferdinánd lemondása az emiitett formahiány miatt érvénytelen Magyarországra, de érvényes az örökös tartományokra, egyenes összeütközésbe jönnénk a sanctio pragmaticával, mely határozottan azt mondja: hogy az örökösödésnek megállapított elsőszülöttségi rendje szerint mind Magyarországban, mind az örökös tartományokban ugyanazon egy fejedelmet illeti az uralkodás. Ha pedig a sanctio pragmatica fönnemlitett rendelete nyomán azt akarnánk vitatni, hogy mivel a lemondás formahiány miatt Magyarországra nézve érvénytelen, az örökös tartományokban pedig más fejedelem nem lehet, mint aki -a sanctio pragmatica értelmében Magyarországban uralkodik, érvénytelen az az Örökös tartományokra nézve is: összeütközésbe jönnénk az örökös tartományok kétségtelen jogaival és az összes európai diplomáciával, mely V. Ferdinándnak lemondását és Ő Felségének Ferenc Józsefnek a császári trónra léptét ünnepélyesen elimert© s véle, mint osztrák császárral szerződéseket, szövetségeket, békealkukat kötött. Ahelyett tehát, hogy a lemondás érvénytelensége s annate közjogi következései "fölött helyzetünket nehezítő, de pozitív célra nem vezető vitatkozásokba bocsátkoznánk: célszerűbb leend a már megtörtént s többé meg nem miálsitható lemondásnak formahiányát következményeiben az ország jogaira nézve kártalanná tennünk oly módon, mint azt felolvasott javaslatomhan előadtam.« Ez a helyes közjogi álláspont, és ez- a helyes közjogi álláspont jutott kifejezésre az 1867. évi III. te. 1. 2. és 3. §-aiban. Ennélfogva nem áll az igen t. előadó urnák azon megállapítása, hogy nem I. Ferenc József lett volna jogosítva az, 1861-iki országgyűlést egybehívni, hanem V.^ Ferdinánd, mert ezáltal fényesen megvan cáfolva. De nem is lehet ez miáiskép. II. József nem volt törvényesen uralkodó magyar király, de II. József magyar király volt a pragmatica sanctio értelmében. Azért, hogy ö az alkotmány ellen uralkodott, nem lehet tőle megtagadni azt, hogy az 1723. évi I. és II. tcikkeik értelmében trónra hivatott örökös magyar király volt. Minthogy azonban nem koronáztatta meg magát, őseink az 1790/91. évi III. tc-ben kimondották — és ezzel nagy közjogi érzékükről tettek tanúságot — hogy a király köteles magát hat hónapon belül megkoronáztatni. Ehhez még azt teszem hozzá, hogy törvényes rendelkezés egészen az 1867. évi III. tc-ig nem létezett Magyarországon arravonatkozólag, miként kell a lemondásnak történnie, mert ez a törvénycikk csak következtetéskor az 1790/91. évi X. te. értelmében létesíttetett, amely kimondja, hogy Magyarország teljesen öruáílló. független, semmi más országnak 1 alá nem vetett ország-. Csak következtetés utján lehetett tehát arra hivatkozni, amire- Deák Ferenc helyesen hivatkozott, törvényes formát azonban ez csak az 1867. évi III. tc-ben nyert, Nagyon köszönöm a t. Nemzetgyűlésnek, hogy kegyes volt megajándékozni figyelmével, évi október hó 27-én, szerdán. minthogy az idő már nagyon előrehaladt. (Halljuk! Halljuk! a bal- és a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés! Egyben egyetértek a t. előadó úrral. A t. előadó ur beszéde végén azt mondta, hogy szokásba jött beszélni a vallás csődjéről, szokásba jött beszélni a tudomány csődjéről, szokás beszélni a parlament csődjéről. Ö erélyesen tiltakozik ez ellen, tagadja ezt. Helyesen teszi, én is tagadom, bem a vallás nem mondott csődöt, ellenkezőleg; sem a tudomány nem mondott csődöt, ellenkezőleg! A tudomány nekünk olyan tereket nyitott meg, amelyekre még egy évtizeddel ezelőtt nem is inertünk gondolni, (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Es a parlamentarizmus sem mondott csődöt; a parlamentarizmus nem mondott csődöt ott, ahol igazi, tiszta parlamentarizmus van, (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) csak az álparlamentarizmus mondott csődöt, (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) az álparlamentarizmus nem vált be ott, ahol azt hiszik, hogy a forma mindent takarhat, még akkor is, ha a lényeg nincs meg. (Ugy van! a balés a szélsőbaloldalon.) Más mondott csődöt: csődöt mondtak az erkölcsök. Csődöt mondtak az egész vonalon az erkölcsök, mert — sajnos — olyan kort élünk, hogy ott, ahol a parlamentarizmus csődjéről beszélnek, a hatalmasok azt gondolják, hogy a hatalom mellett minden jogcím megvan a hatalommal való visszaélésre. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Gyönyörű szép az, amit Todd mond: sokkal könynyebb egy jogaiban megsértett, eltiport nemzetet szuronyokkal megfékezni, mint a hatalmon lévőkkel szemben a közszabadságokat megvédeni. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés! A parlamentarizmus Angliában nem mondott csődöt. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: De nem ám!) az a parlamentarizmus, amely onnan veszi erejét, ahová utalva van, hogy erejét vegye: szabadon, a nép minden rétegéből, az, nem mondott csődöt. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Az a parlamentarizmus, amely nem tekinti a politikai ellenfelet politikai ellenségnek, nem tekinti egy vadnak, aki ellen mindent elkövethet, (Ugy van! Taps és éljenzés a bal- és a szélsőbaloldalon.) — Rupert Rezső: Üldözés!) az a parlamentarizmus nem mondott csődöt. Csődöt mondtak azok a parlamentarizmusok, ahol láthatjuk, hogy azok, akik a törvények megtartására, a törvények tiszteletbentartására nemcsak hatalmat, nemcsak erőt, nemcsak az államnak összes erőforrásait kapták rendelkezésükre, hanem akik elé odaállitta to tt egy memento is: a törvény szentsége, hogy őnekik, mint egy örökmécsesnek, kell a törvény szentsége ós a törvény védelme mellett tanúságot tenniök, mégis a hatalommal birva, a törvények leple alatt, a törvények védelme alatt, de a törvényekkel visszaélve politikát csinálhatnak, politikai ellenfeleiket legyűrhetik és minden politikai ellenvetést nem meggyőződéssel, nem szeretettel, nem azzal a tisztelettel és becsülettel, amely az igazi meggyőződést és ellenvéleményt még akkor is megilleti, ha téves, kezelnek, hanem erőszakkal, üldözéssel, visszaélésekkel: ez mondott csődöt és csődöt is fog mondani és csak arra kérem az Úristent, hogy egy véres csőd ne következzék be! Nem fogadom el a törvényjavaslatot. (Éljenzés, helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom. Györki Imre képviselő ur mentelmi jogának megsértését kívánja bejelenteni.