Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-587

 nemzetgyűlés 587. ülése 19 26. évi október hó 27-én, szerdán. 15 Györki Imre: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! a szélsőbaloldalon.) A szociáldemokrata párt tegnap estére a Ferencvárosi Munkásotthon helyiségébe népgyűlést hivott össze. Hangsúlyozom, hogy: a Munkásotthon helyiségébe, azért, hogy rámutassak, hogy nem nyilvános helyen tartottuk meg ezt a népgyűlést. A gyűlés tárgya a politikai és gazdasági kérdéseknek és a lakóvédelem kérdésének megbeszélése volt. A gyűlés előadóiul Biró Dezső fővárosi bizottsági tag és csekélységem küldettek ki. Biró Dezső fővárosi bizottsági tag volt ennek a gyűlésnek első előadója és mint első előadó, foglalkozott a fővárosi politika kérdésével, majd áttérvén az átalános politikai kérdésekre, amelyek ugyancsak a megbeszélés _ és megvitatás tárgyai voltak, érintette a sajtószabadság kérdését, érintette azt a kérdést, hogy november 27-én lesz kétesztendeje annak, hogy a Népszava kolportázs joga el van vonva és a Népszava az uccáról ki van tiltva, érintette azoknak a sajtópereknek légióját, amelyeket a Népszava ellen indítottak és érintette azokat a nagy pénzbeli és elzárás! büntetéseket, amelyekkel a Népszava munkatársait sújtották. Amikor ezt igyekezett fejtegetni, amikor ennek, a sajtószabadságba mélyen beleütköző kérdésnek vitatásába fogott, akkor a kiküldött rendőrkapitány figyelmeztette, hogy ez nem tartozik a tárgyhoz,, a politikai kérdés megbeszéléséhez, és utasította, hogy erről pedig többé ne beszéljen. Biró Dezső erre a felszólításra megjegyezte, hogy a sajtószabadság kérdése politikai kérdés, tehát ide tartozik; amire én, aki az előadó és az elnök mellett foglaltam helyet, az elnök felé fordulva azt mondottam: ez érthetetlen, hiszen természetes, hogy a sajtószabadság kérdése politikai kérdés és ennek a kérdésnek megvitatását soha semmiféle gyűlésen sem tagadták meg. Amikor ezt a közbeszólást az elnökhöz és nem is a hallgatósághoz adresszálva, elmondottam, akkor a rendőrkapitány odafordult az elnökhöz és arra szólította fel, hogy engem, aki ott közbeszóltam, távolitsanak el a gyűlés szinhelyéről. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Peyer Károly: Ez a módszer! — Rothenstein Mór: Ez Magyarország! — Peyer Károly: Ez a módja a kormányzásnak, szuronnyal és szamarakkal!) Az elnök erre azt felelte, hogy nincsen joga engem eltávolítani és még akkor sem volna joga eltávolítani, ha csak mint közönséges hallgató jelentem volna meg, mert egy közbeszólás megtételéért nem lehet egy hallgatót sem eltávolitani; még kevésbé van joga figyelmeztetni engem, aki ennek a gyűlésnek a rendőrség előtt bejelentett egyik összehívója és szónoka vagyok és legkevésbé azért nem távolithat el, mert nemzetgyűlési képviselő is vagyok. Erre felpattant helyéről a rendőrkapitány és azt mondotta: megmutatom, hogy a képviselő ur nem fog a gyűlés előtt beszélni! — és a gyűlést feloszlatta. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Visszaélés!) Nem volt elég, hogy engem megakadályozott alkotmányos kötelességem teljesítésében, megakadályozott abban, hogy mint annak a kerületnek is — mert engem Budapest székesfőváros is mandátummal ruházott fel — képviselője ebben a városban a választók előtt beszámolót tarthassak a politikai helyzetről, hanem a saját egyesületünkből, a saját helyiségünkből brutális módon kényszeritette a jelenlevőket távozásra. Annyira ment brutalitásában, — amelyet még a rendőrlegénység sem követett, — hogy akkor, amikor látta, hogy egyedül marad — mert a rendőrlegénység csak csendes szétosztásra hívta fel a tömeget — ő maga ment a tömeg közé és egyenként dobta ki az embereket. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Peyer Károly: Ha megvakarják, ebből is megint valamilyen Léderer bújik ki!) Amikor a helyiséget teljesen kiürítették, akkor vitába kezdett velem és azt mondotta: megmutatta, hogy nem szólaltam fel, de tovább megy és meg fogja nekem mutatni, hogy bármennyire véd engem a mentelmi jog, ha mint képviselőt a mentelmi jog miatt engem letartóztatni és őrizetbe venni nem is tud, igyekezni fog arra, hogy tőlem privátim elégtételt vegyen. (Zaj és fel kiállások a szélsőbaloldalon: Hallatlan! Mi akar ez lenni!) Amikor figyelmeztettem, hogy azután, hogy a gyűlést feloszlatta, semmi más teendője a helyiségben nincs és a tárgyalást vele megszakítottam és be akartam menni az irodahelyiségbe, hogy az ottlevő titkárral a dolgot s a további teendőket, amelyeket ebben az ügyben foganatosítani szándékoztam, megtárgyaljam, akkor nem volt neki elég az, hogy feloszlatta a gyűlést, nem volt neki elég, hogy saját kezével brutális módon távolította el a jelenlevőket és lökdöste ki őket az ajtón, hanem még arra is kényszeritett engem és az egyesületnek, a munkásotthonnak titkárát és gondnokát, hogy ők is hagyják el a helyiséget, mert — mint kijelentette — nem. tűr meg senkit az egyesület helyiségében, a mi privát helyiségeinkben. (Zaj és felkiáltások a szélsőbajoldalon: Hallatlan! — Klárik Ferenc: Ez csak piszkos ember! Ilyet csak el kell távolítani a rendőrség kebeléből. — Rothenstein Mór: Mit szól ehhez Dabasi Halászi — Halász Móric: Azt hogy az egyesületnek nincs mentelmi joga! — Rupert Rezső: De mindenkinek van szólásszabadsága, gyülekezési szabadsága!) Elnök: Csendet kérek,

Rupert képviselőül*! (Halász Móric: Nem mindenkinek! Az elmebetegeknek például nincs! — Rupert Rezső: Elmebeteg maga!) Rupert képviselő urat még egyszer figyelmeztetem, hogy a közbeszólásoktól tartózkodni méltóztassék. (Peidl Gyula: Akár vörös szovjet, akár fehér szovjet, semmiféle szabadság nincs! — Klárik Ferenc: Hogy lehet ilyen embert védenit — Halász Móric: Ki védi! Ön kérdezett és én feleltem!) Györki Imre: Minthogy a kiküldött rendőrkapitány megakadályozott abban, hogy választóimmal érintkezzem; minthogy a kiküldött rendőrkapitány megfenyegetett azzal, hogy mentelmi jogom védelme mellett ő privátim szerez elégtételt; minthogy a kiküldött rendőrkapitány kény szeritett arra, hogy saját egyesületi helyiségeinkből is eltávozzam és minthogy megakadályozott abban, hogy ott mint képviselő hivatalos teendőimet ellássam: ezekben a ténykedéseiben mentelmi jogom súlyos megsértését látom és ezért kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék ezt az ügyet a mentelmi bizottsághoz megvizsgálás végett áttenni(Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A mentelmi bejelenetés kiadatik a mentelmi bizottságnak. T. Nemzetgyűlés! Mielőtt napirendi javaslatot tennék, jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy folyó évi október hó 18-án hozott határozatunkhoz képest a csütörtöki vagyis holnapi ülésnapon a tárgyalásra szánt idő utolsó fél órájában gróf Hoyos Miksa, Héjj Imre, Ná-