Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.
Ülésnapok - 1922-593
A nemzetgyűlés 593. ülése 1926. Nincs olyan sok értékünk, hogy József főherceg személye fölött ilyen könnyen napirendre térhetnénk. (Rassay Károly : Nem is akarta senki!) Ö talán az egyedüli ember ma Magyarországon, aki a politikától távol és a pártokon felül áll. Ezt meg kell becsülnünk. Lehet, hogy még ugy fordul egyszer a helyzet, hogy József főhercegre még szükségünk lesz. 1919. évi önfeláldozó működéseért még nem talált ez a Ház alkalmat, hogy neki köszönetet szavazzon. Ezért József főherceg még köszönetet nem kapott, de nem is várt soha ebbeu az életben köszönetet. József főherceg, mint magyar ember, mint egyszerű ember, mint polgár ember, mint okos ember, a legelső magyar ember, t. Nemzetgyűlés! (Helyeslés). Mivel a felsőház tervezetében nem találom azt az eleven kapcsolatot az élettel és csak a böleseségnek, a tekintélynek, a méltóságnak és bizonyos mértékben a régi időknek visszatelepítését látom, abban a meggyőződésben vagyok, hogy ez a gyermek holtan születik, nem lesz benne eleven erő, nem lesz benne hála. Önök féknek szánják; meg fogják látni féknek sem fog beválni. A javaslatot nem fogadom el. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Az idő előrehaladván, a vitát megszakitom. A házszabályok 196. §-ának 2. bekezdése értelmében bejelentem, hogy Erdélyi Aladár képviselő ur inditványt nyújtott be az iránt, hogy az országgyűlés felsőházáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára a tanácskozásra szánt idő napi négy óra helyett nyolc órában állapittassék meg. (Szabó Imre: Elkésett már! — Kabók Lajos : Ijesztgetnek ! — Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak, méltóztassanak az elnöki bejelentéseket csendben meghallgatni. A házszabályok imént emiitett szakasza és bekezdése értelmében az indítvány felett legközelebbi ülésünk végén fog a Ház dönteni. (Rupert Rezső : Nincs jelen az inditványozó !) Tudomásul szolgál. Farkas Elemér képviselő ur személyes kérdésben kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Farkas Elemér : T. Nemzetgyűlés ! Friedrich István igen t. képviselőtársam iménti beszédében a főrendiház szerepének az 1918. évi eseményekkel kapcsolatban való ecsetelése során azt mondotta, hogy amikor 1918 novemberében, ha jól emlékszem, 16-án, a köztársaságot itt a parlament épületében kikiáltották, én azt mondottam neki, hogy a köztársaság kikiáltására el kellene menni. Minthogy egy percig sem hagyhatom azt, hogy ez a kijelentés ilyen formában a Ház naplójában cáfolatlanul helyet foglaljon, szükségesnek tartom, hogy Friedrich István igen t. képviselőtársam emlékezetét felfrissítsem. Nagyon jól méltóztatik emlékezni, hogy azon a napon, amikor reggel a honvédelmi ministeriumban én vele találkoztam, nem azt mondottam neki, hogy »el kellene menni a köztársaság kikiáltására«, hanem azt kérdeztem tőle,^ mint barátomtól, »Pista, elmégy-e a köztársaság „ kikiáltására ?« (Friedrich István : így volt !) Ö erre azt mondotta : »nem megyek el semmi körülmények között sem«. Amit még hozzá fűzött, az nem tartozik ide. Nagy különbség van aközött, t. Nemzetgyűlés, hogy én azt mondom, el kellene valahova menni, mert ezzel kifejezem azt, hogy én szivem szerint szeretnék oda elmenni. (Esztergályos János : Persze, gazember a Schwarz ur? — Derültség. — Zsirkay János: Azt nem kell kérdezni!) Hogy pedig az 1918. évi és azokat követő eseményekkel szemben NAPLÓ. XLVI. évi november hó 5-én, pénteken. 177 milyen erkölcsi és fizikai undort éreztem és hogy mi volt az én szerepem 1918-ban és 1919-ben, azt igen t. képviselőtársam tudja legjobban megmondani, Ha ő igazságos és méltányos, — mint ahogy mindig ilyennek tanultam őt megismerni, — azt hiszem, készséggel hozzá fog járulni ahhoz, amit elmondottam. (Friedrich István : Személyes kérdésben kérek szót !) Elnök : Méltóztassék. Friedrich István: T. Nemzetgyűlés! Mindaz, amit Farkas Elemér t. képviselő ur mondott, szórói-szóra megfelel az igazságnak. Amikor én azt mondottam, hogy ő igy szólt hozzám: el kellene menni, nem is gondoltam arra, hogy ebből ilyen félreértés lehet. Több igazolásra Farkas Elemér t. képviselőtársamnak nincs is szüksége. (Helyeslés.) Elnök : T. Nemzetgyűlési Most pedig javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, szombaton, folyó hó 6 án délelőtt tiz órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki az országgyűlés felsőházáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Van-e valaki a napirendi javaslathoz szólásra feljegyezve ? Héjj Imre jeggző : Nincs ! Elnök : Kivan valaki hozzászólni ! (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, minthogy elleninditvány nincs, az elnöki napirendi javaslatot elfogadottnak jelentem ki. Következik az inditvány- és interpellációskönyvek felolvasása. Kérem a jegyző urat, hogy először az inditvány-könyvet felolvasni szíveskedjék. Héjj Imre jegyző : Az inditvány-könyvben ujabb bejegyzés nincs. Elnök : A Ház tudomásul veszi. Mielőtt az interpeliáeiós-könyvet felolvastatnám, jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Csik József képviselő ur Petőháza és Vitnyéd községek házhelyigénye ügyében, továbbá Kapuvár község tisztviselőinek magasabb lakbérosztályba való sorolás végett, Dénes István képviselő ur pedig Molnár György és társainak súlyos elitéltetései tárgyában, Kovacsics Dezső főispán aktasüllyesztései miatt, valamint a román-magyar viszony tárgyában interpellációkat jegyeztek be az interpellációs-könyvbe. Tekintettel arra, hogy nevezett képviselő urak interpellációikat a házszabályokban előirt időig, vagyis a mai ülés megnyitásáig Írásban nem nyújtották be, a bejegyzések tárgytalanokká váltak s azokat töröltettem. Most pedig kérem a jegyző urat, hogy az interpellációs-könyvet felolvasni szíveskedjék. Héjj Imre jegyző (olvassa): Györki Imre a honvédelmi ministerhez, Somogyi Béla és Bacsó Béla megöletése tárgyában és a folyamatba tett vizsgálat lassúsága tárgyában — szóval; Rupert Rezső a pénzügyministerhez, az úgynevezett Dimitrino-ügyben — Írásban; Dénes István a belügyministerhez, Kovacsics Dezső békésvármegyei főispán ténykedései tárgyában — szóval; Györki Imre a ministerelnökhöz, a politikai üldözötteknek és bebörtönözötteknek adandó politikai amnesztia tárgyában — szóval; Peyer Károly a külügy ministerhez, a prágai követség egyik tisztviselőjének sértő eljárása tárgyában — szóval; Várnai Dániel a belügyministerhez, az önkormányzatok érdekeit érintő egyes visszás jelenségek ügyében — szóval; Beck Lajos az önkormányzathoz, a külpolitikai helyzetről — szóval; 29