Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.
Ülésnapok - 1922-590
94 A nemzetgyűlés 590. ülése 1926. tene mint tulaj donképen a mai rendszer mellett^ beszolgáltatott jövedelmeknek más módon való biztosítást, akkor könnyű volna ezen a téren megegyezni. De ha azt látom, hogy amikor összeülünk az érdekeltségekkel, egyes cikkekről hónapokon ót tárgyalunk, de semmiféle megegyezésre nem lehet jutni, akkor kérdezem: lehet-e ezt a kérdést olyan könnyedén elintézni! Az érdekeltségek; általában azon az állásponton vannak, hogy a fázisrendszer azt jelenti, hogy egyszer két százalékot kell fizetni. Ez Ausztriában sincs igy és nem is ez a fázisrendszer lényege. Kérdem: ilyen alapon ki merné^ vállalni a felelősséget? (Fábián Béla: Megelégszünk, ha ugy lesz, mint Ausztriában!) De ehhez szükséges a megértés mindkét oldalon. (Fábián Béla: A minister azért van itt, hogy rendét csináljon. Mit akar az érdekképviseletektől? (Zaj.) Elnök:^Csendéit kérek! Bud János pénzügyminister: Bocsánatot kérek, én nem bolygathatom meg az egész rendszert. A lisztnél be akartam vezetni a fázisrendszert és a különböző érdekképviseletek a mai nanig is olyan érdekellentétben vannak, hogy ezt kiegyenlíteni semmiképen nem lehet, mert vagy olyan megoldást keresnek, amely a kismalmokat teszi tönkre vagy olyat, amely a nagymalmok üzemére végzetes, vagy olyat, amely a kereskedelmet kapcsolná ki. Ki volna az első, aki ilyen esetben a legélesebb interpellációt intéznél Nem én, hanem igen t. képviselőtársam és rám olvasná azt, hogy mennyire sértem a gazdasági érdékeket, Megpróbáltam a húsnál is, de a mai napig sem tudok tovább haladni, annak ellenére, hogy a mai adóztatással szemben jelentékeny mérséklést tettem ajánlatomban. Bebizonyítottam, — és ismétlem, mert már többször mondottam — hogy ugyanazok az, érdekeltségek, amelyek, amikor a népjóléti ministerrel tárgyaltak a husdráigaságról, bebizonyították, hogy a forgalmi adó 12%-kal drágítja a húst, amikor a pénzügyministernél vannak, bebizonyítják hogy csak 2%-kai drágitja, ami önmagában véve- is ellenmondás, mert hogy a hus több kézen megy át a forgalomban, nem egy kézen és akkor mindenki meg fogja érteni, hogy oly könnyedén ezt a kérdést megoldani nem lehet. Ezek okozzák a nehézségeket, t. képviselőtársaim. Itt arról van szó, hogy tulajdonképen ilyen körülmények között folynak a tárgyalások, amelyek most is folyamatban vannak, egy részénél sikerre is vezettek, de én se látom a kérdést olyan könnyen megoldhatónak és azt, hogy olyan nagyon rövid idő alatt rá lehetne térni a fázisrendszerre. Ha az érdekeltségekben meg lesz ugyanaz a megértés, mint amely meg van beinnünk. akkor sokkal könnyebben fogunk ezen a téren előre haladhatni. T. képviselőtársam hivatkozott arm hogy én megígértem a forgalmi adó leszállítását- Bocsánatot kérek, én ilyen könnyelmű Ígéreteket nem szoktam tenni. Én nemezt mondtam. Én azt mondottam és azt hiszem, majdnem szószerint idézem, amit mondottam, bár teljesen nem emlékezhetem; amikor beszéltem a különböző adónemekről, arra az álláspontra helyezkedtem, hogy különösen olyan adóneméknél kell keresni a mérséklést, amelyek elsősorban a társadalom széles rétegeit érintik. (Rassay Károly: Lásd örökösödési adó!) Azt mondottam, hogy én látom annak jövőbeli alakulását és hogy a forgalmi adót nem fog lehetni^ mindig* ezen a színvonalon tartani, de tessék utána nézni, hiogy ugy a parlamenti, mint békéscsabai beszédemben — mert talán erre az, utóbbira emlékszik jobban a képviselő ur — azt is mondottam egész évi október hó 30-án, szombatonőszinteséggel, hogy azt az időpontot megjelölni, hogy ez mikor következik be, a legjobb akarattal nem tudom. Bocsánatot kérek, ne tessék ezt mint egyszerű Ígéretet felfogni. Ez egy gondolatmenet, ez, egy Programm, amelynek időpontját sem én megjelölni nem tudom, sem ön, mert hiszen a helyzet az, hogy nekem mindent figyelembe kell vennem, az összes ténykörülményeket, a budgethelyzetet és a többi adónemeket és igy kell megtennem a lépéseket. Tisztázzuk tehát egyszer, hogy ezt Ígértem, sem többet, sem kevesebbet. Most Bassay Károly igen t. képviselőtársamnak arra a közbeszólására akarok válaszolni, hogy »lásd az örökösödési adót«. Lehet, igen t. képviselőtársam azon az állásponton, hogy az örökösödési adót ugy fogjuk' fel, hogy az elkobozza a vagyont. Én erre az álláspontra helyezkedni nem tudok- (Rassay Károly: Angliában elkobozzák r a vagyont?) Méltóztassék csak nyugodtan várni. Hogy a mai adótételek olyan magasak, az az inflációs időből származik, másrészt nem jó az összehasonlítás Angliával. Angliában tényleg súlyos az örökösödési adó de viszont az élet alakulása, az elhelyezkedés az életben is sokkal jobb. Nálunk lehetetlenséig arra az álláspontra helyezkedni, hogy én az Örökösödési adónál a _ kis vagy óntól a nagyvagyonig mindent kiszívjak az állam részére. (Fábián Béla: Szó sincs róla! Nem kivánja azt senki a világon!) Nem akarok mást, csak megszüntetni azt az aránytalanságot, amely a mai adótételben megnyilatkozik, és kérdezze meg Fábián t. képviselőtársam kisgazdatársaimat, vájjon nincs-e igazam, hogy a mai adótételekkel tulaj donképen nem is érdemes az örökséghez nyúlni az örökösödési illetékkel.. Ezen akarok én változtatni. Elfelejti azonban Rassay képviselőtársam, hogy azzal kapcsolatban az illeték rendezése az egész vonalon meg fog történni. Azt kérdem, vájjon nem a gazdasági élet érdekében áll-e ez, vájjon fenn akarja-e tartani képviselőtársam azt, hogy továbbra is ezek a háromszoros illetékek szedessenek a békeállapotoíkkal szemben? BizoTivára, nem helyesli ezt. Azt hiszem, hogy bár kis dolognak látszik, de az államtól mindenpset^e nagv bevétel fog elvonatni. Meg vagyok azonban győződve, hogy a gazdasági éleltnek ez igenis komolyan segítségére lesz. Mi tehát iipm meffírondolatlanul szoktTink ezen a téren a kormánv részéről cselekedni. Mi keressük azokat a módokat amelyekkel a gazdasági életen segíthetünk. Igen t. képviselőtársam arra is hivatkozott, hogy én nem szállítottam le a forgalmi adót. (Fábián Béla: Felemelte!) Vegye magának t. képviselőtársam azt a bátorságot, ha tudja képviselni az összes gazdasági érdekeltségeket és határozzuk el, hogy a holnapi naptól kezdődőleg visszaállítjuk a 3%-ot. Meg vagyok róla győződve, hogy én fogok a páholyban ülni t. képviselőtársammal szemben- meg fogja mindenki önnek köszönni azt, hogy ismételten többet akarok ötvenmillióval beszedni a forgalmi adó révén, mert ha igen t. képviselőtársamat nem győzik meg az én beszédeim, meggyőzhetik a zárszámadások. Ott van a főbiztos ur jelentése, talán meg fog bizni abban és abból meg lehet állapítani, hogy azzal az időszakkal szemben, amikor 3%-kai szedtük a forgalmi adót, tulajdonképen 50 millió koronányi viszszaesés következett be. Még hozzáteszem, ami nagyon érdekes, hogy ez bekövetkezett akkor, amikor a forgalom jelentékenyen fokozódott. Azt állítani tehát, hogy ezt le kell becsülni —