Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.

Ülésnapok - 1922-576

236 A nemzetgyűlés 576. ülése 1926, évi június hó 23-án, szerdán, földmivestől egészen alacsony áron, hogy ugy mondjam, kényszer árfolyam on elveszik egész évi munkájának eredményét, ha ő kénytelen odafizetni úgyszólván egész termését adóban az államkincstárnak, nem marad költőpénze, amivel az iparon és kereskedelmen is segítsen. Mosolyognak a t. képviselő urak, pedig lát­hatják, minden évben ismétlődik ez a tragédia és nem hiszik el, hogy ez milyen súlyos két­ségbeesést, súlyos pánikot idéz elő odakinn az életben és hogy ennek milyen súlyos következ­ményei vannak. Nemcsak az idén, hanem tavaly is interpelláltam ebben a tárgyban, azonban nemcsak hogy megnyugtató feleletet nem kap­tam, hanem az volt a válasz tavaly is a pénz­iigyminister ur részéről, hogy drákói szigorral fogja folytatni az adóbehajtásokat. Kérdezem tehát az igen t. túloldalt: he­lyesli-e ezt a pénzügyministeri álláspontot, ha-' lyesli-ei, hogy az ország legnagyobb néprétege, hogy ugy mondjam leginkább államfentartó rétege minden esztendőben ilyen súlyos tra­gédiának esik áldozatul, még pedig épen a ikor­mány hibájából, annak folytán, hogy a 'kor­mány ezt a népréteget nem kezeli azzal a sze­retettel és bölcsességgel, amelyet megérde­melne és amellyel kezelni kellene. Könnyű pénzügyi és közgazdasági politi­kát csinálni lelketlenül; könnyű egyszerűen az adóprés megnyomásával. Ezt azonban a legegyszerűbb számellenőr, adóellenőr is elvé­gezheti. Azért van az állam élén vagy leg­alább kellene, hogy legyen olyan államférfiú, olyan kiváló ember, aki nem ezen az egyszerű módon, ahogy azt az egyszerű számellenőr vagy adóellenőr is elintézheti, intézi el az or­szág pénzügyi és gazdasági ügyeit. Látom, hogy az igen t. igazságügyministeri államtit­kár ur is mosolyog. (Neubauer Ferenc: Mi baja velem?) Ön volt legalább papirforma szerint, egyik oszlopa a kisgazdapártnak. A t. államtitkár ur részéről elvárhatnék, ha a, régi munkanárti képviselők talán nem is értik ezt meg, (Nagy zaj a jobboldalon. — Almásy László: Mindenkibe beleköt!) hogy legalább Ön az ilyen kérdések iránt érzékkel birjon és ne mosolyogja le ezeket. (Zaj a jobboldalon. —• Neubauer Ferenc: Sokkal többet foglalkozunk vele! — Almásy László: Micsoda beszéd ez! Mindenkibe beleköt itt!) Tavaly még az volt a minister ur válasza akkori interpellációmra, hogy drákói szigorral fogja folytatni az adó­végrehajtást. Az idén már szelídebb húrokat oenget. (Neubauer Ferenc: Ezen gondolkozunk hónapok óta!) Azt mondja, hogy utasítást adott a pénzügyigazgatóságoknak, hogy az adóhalasztási kérvényeket a lehető legliberá­I is ab ban kezeljék. Ez azonban nem ér semmit, mert noha ezek az utasítások a pénzügy minis­ter ur állítása szerint már hetekkel ezelőtt ki­mentek, az eredmény az. hogy a pénzügyigaz­gatók mindenütt utasították az adpbehajtó kö­zegeket, hogy már június folyamán erélyesen lépjenek fel az adóvégrehajtás ügyében. De még ha foganatja is lenne ennek a pénzügy­ministeri utasításnak és az ő intenciói értel­mében járnának is el mit jelent ez! Azt je­lenti, hogy annak a kisembernek minden al­kalommal egy kérvényt kell irnia. Ezt a kér­vényt nem tudja megírni, szaladnia kell^ a jegyzőhöz vagy ügyvédhez,, űzetnie kell ezekért a kérvényekért, holott ezt a kérdést generáli­san is el lehetne intézni oly módon, hogy bi­zonyos holdszámu birtokig halasztást adnánk, megengednők : hogy bizonyos holdszámig ne kelljen ezért a halasztásért folyamodni. Nézetem szerint a kisgazdatársadalom, a kisföklmivestársadalom megmentése érdeké­ben az volna a helyes, ha kiadatnék egy gene­rális rendelkezés, hogy 1927 január végéig az 50 holdnál nem nagyobb birtokok gazdái ha­lasztást kapnak az adófizetésre egészen 1927 januárjáig, hogy a kialakuló magasabb áron adhassák el gabonájukat és abból az adót le­fizetvén, még mindig maradjon nekik valami különbözet. Tudjuk, hogy 50 holdig esak igen nehéz küzklödéssel lehet megélni egy kisbirtoik­ból. 50 hold alig hogy épen fedezi a család házi szükségletét, magasabb emberi kulturá­lis igények kielégítésére még alig jut. 50 hold­nál is számitani kell még természeti csapá­sokra és egyebekre. A minister ur a mostani jelentésekből már láthatja, hogy generális bajról van szó és hogy ezeknek a kisexisz­tenciáknak az ügyét igy generális intézkedés­sel jól el lehetne rendezni. Ez annál is inkább lehetséges, mert a kor­mány ma nem deficittel dolgozik. A költség­vetésben talán 100 millió korona többletet mu­tat fel a kormány és amint halljuk, latens fedezeti tartalékok is vannak, súlyos milliók aranyban, tehát az államra nézve nem olyan sürgős az adóbehajtás, az exekuciók végrehaj­tása, mégis — köd előtte, köd utána — nem törődik azzal, hogy az ilyen nem bölcs intéz­kedés nyomában katasztrófa jár-e vagy nem. Azért is megtehető ez, mert ma az államház­tartás annak veszélye nélkül, hogy egyen­súlya felbillen, megengedi, hogy a nemzet gaz­dasága érdekében szükséges intézkedések meg­tétessenek. Sajnálattal állapítom meg, hogy a pénz­ügyminister ur nincs itt és még inkább sajná­lattal állapítom meg, _ hogy a fölmiyelésügyi minister ur sincs itt jelen, pedig saját pana­szaiból tudjuk, melyeket éveken át hallottunk, hogy neki tudomása lehet arról, hogy a kis­földmivestársadalom minden évben valóság­gal megfosztatik munkájának jelentékeny eredményétől, hasznától. (Mozgás a jobbolda­lon.) Igenis, t. képviselőtársam, a megindult adóvégrehajtások és exekuciók a kisembert rákényszeritik arra, hogy olyan áron vigye piacra a portékáját, amelyen épen van, eladja olyan alacsony áron, ahogy csak lehetségTS s így az történik, hogy a nagy gabonakereske­dők összegyűjtik e kis hangyák egész évi szorgalmának eredményét és amikor már a kisemberek gabonája mind a nagy gabona­kei'eskedőknél van, akkor januárban és feb­ruárban a gabona ára kezd őrülten felszökni. Tavaly talán nem volt olyan erős a tempó, mint az azelőtti években, de nem tudjuk, hogy most nem lesz-e olyan erős a tempó, már pedig ez a kisgazdatársadalomnak igen jelentékeny károsodását vonja maga utá.n. Hiszen, t. túloldal, önök a kisgazdatársa­dalomra támaszkodnak, ezt mondják, ezt hirde­tik mindig. Tirdajdonképen a kisgazdapártból leitek egységes párttá. Ma is nemzeti, keresz­tény kisgazdapárt ennek az u. n. egységes párt­nak neve. Sajnálom, hogy épen az ellenzéki oldalról kell önöket figyelmeztetnem az itt fel­említett szempontokra, (Zaj és ellenmondások a jobboldalon) de a lelkiismeretükre appel]á­lok. Nem lehet ezt ilyen ellenniondásokkal le­becsülésekkel, visszautasításokkal elintézni, amikor viszont azt látjuk, hogy a hatalom az önök kezében van és mégis évről-évre eltűrik, hogy mindez megismétlődjék. Kénytelen voltam még kapuzárás előtt ezt a figyelmeztetést intézni önökhöz, a pénzügy­rmrnster és a földművelésügyi minister úrhoz. Szólottam és ezzel a magam lelkiismeretét » megmentettem, a többi az önök dolga. Ha ugy

Next

/
Oldalképek
Tartalom