Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.

Ülésnapok - 1922-574

160 Â nemzetgyűlés 574. ülése 1926. évi június hó 21-én, hétfőn. népjóléti minister urnák e törvényjavaslat alapján kötelessége azt a rendeletet vissza­vonni és visszaállítani azt a régi rendet, amely szerint a két kategóriabeli nyugdíjasok vagy nyugdíjasjelöltek között különbség nem tehető. Nem tudom, mi volt az oka annak az 1924. évi furcsa rendeletnek, de bizonyos, hogy tart­hatatlan és tarthatatlanságát ennek a törvény­javaslatnak idehozatala is dokumentálja. A kor­mány és a törvényhozás tehát maga is arra az álláspontra helyezkedett, hogy régi jogosulta­kat, akik nagy munkát végeztek, papirosok­kal kifizetni nem lehet. Ha a népjóléti minister ur közbeszólása szerint a kérdés ennek a javaslatnak kereté­ben nem intézhető el, mert nem tartozik ide, — ámbár az én felfogásom szerint ide is tartóz­ta atik, tisztán attól függ, hogy akarjuk-e, hogy idetartozzék s ha a minister ur akarná, akkor idetartozhatnék a kérdés, — ha azonban nem tartozik ide és ennek a törvényjavaslatnak keretében nem intézhető el, akkor kérem az igen t. népjóléti minister urat, hogy ennek a törvényjavaslatnak intencióját fogadja el s a kormány és a nemzetgyűlés állásfoglalása után, amely ebben a törvényjavaslatban nyer kifejezést, azt az 1924 éves rendeletet legyen szives és haladéktalanul vonja vissza. Egyébként magamévá teszem Várnai t. képviselőtársam javaslatát és kérem a nem­zetgyűlést, hogy ezt a kérdést minősítse ide­tartozónak. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György .jegyző: Szilágyi Lajos. Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! Az igen t. pénzügy minister ur elérte azt, hogy miköz­ben tárgyaltat egy törvényjavaslatot, melynek címe »A magánalkalmazottak nyugdíjának, öz­vegyeik és árváik ellátási járandóságának át­értékeléséről« szól, e törvényijavaslatnak sze­rinte várható áldásos eredményeiből maguk az érdekeltek nem kérnek semmit. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Köszönettel, tisztelettel visz­szatessékelik ezt a jóindulatot és nem kérnek belőle. Ha pedig tárgyaltatja az igen t. pénz­ügyminister ur ezt a törvényjavaslatot és ha az igen t. pénzügyminister ur kihasználja azt az előnyös helyzetet, hogy nemzetgyűlési kép­viselőtársaimnak nagy része még azt a fárad­ságot sem vette, hogy ezt a törvényjavaslatot áttanulmányozta légyen, ha az igen t. pénzügy­minister ur kihasználja azt az állapotot, (Ru­pert Rezső: Hogy sürgős a nyári szünet! — Mozgás a jobboldalon.) hogy itt a nemzetgyű­lési képviselők legnagyobb része olyan tájéko­zatlan ennek a törvényjavaslatnak tartalma felől, hogy az elmúlt szombaton az igen t, pénzügyminister ur előadása alapján a kép­viselők nagy része azt a meggyőződést alkotta meg, hogy itt most már rendben lesz minden s ha a pénzügyminister urnák az az előnyös helyzete van, hogy egy hónapokkal ezelőtt megtartott ankéten elfogadott álláspontját teg­napelőtt képes volt itt a nemzetgyűlési kép­viselők előtt ugy feltárni, hogy most ujabb en­gedményeket tett, holott ez nem áll, mert az igen t. pénzügyminister ur előadásának leg­nagyobb része előttünk már nem volt titok, azt ismertük, mert jelen voltunk az ankéten és ennek ellenére foglaltuk el az ellenzéki állás­pontot evvel a javaslattal szemben, hát az igen 1. pénzügyminister ur kihasználhatja ezt a magyar betegséget, ezt a közönyt, amely most ennek a nemzetgyűlésnek tárgyalásait jel­lemzi és kihasználhatja azt, hogy ez a nemzet­gyűlés soha jobban be nem bizonyította azt, hogy megérett arra, hogy akár kormányzói kézirattal, akár pedig önmaga határozatából kifolyólag innen mielőbb szétoszoljék, . ha, azonban a t. pénzügyminister ur kihasználja ezt a helyzetet és mégis tárgyaltatja ezt a tör­vényjavaslatot, akkor három példát hozok fel mindjárt, hogy az érdekeltek mennyire nem kérnek ebből a törvényjavaslatból s annak be­ígért áldásos kihatásaiból. Ha csak egy csekély hányadában ugy ál­lana a helyzet, mint ahogy azt az igen t. pénz­ügyminister ur itt a tájékozatlan képviselő uraknak előadja... (Halász Móric: Ki tájéko­zatlan! Tessék neveket mondani! — Zaj.) Min­denki tájékozatlan, aki nem ismeri ezt a tör­vényjavaslatot, aki meg van elégedve a minis­ter ur szombati előterjesztéseivel. (Dréhr Imre előadó: A pártban öt hónapon keresztül dolgo­zott egy bizottság, amely csak ezzel foglalko­zott! — Propper Sándor: Rosszul dolgozott! — íiréíir Imre előadó: Önök szerint természetesen rosszul! — Halász Móric: Szerintük jól dol­gozott! — Propper Sándor: Köszönjük az önök kegyét! — Zaj.) Minden egyes felszólalásból, minden egyes közbeszólásból meg tudtam álla­pítani, hogy a két kezem ujjaival meg tudom számolni azokat a képviselőtársaimat, akik is­merik ezt a törvényjavaslatot ugy, hogy ennek az ismeretnek hiányában állanak az igen t. pénzügyminister ur mellé. (Dréhr Imre előadó: Ezt nem lehet mondani! 15—20 tagú bizottság foglalkozott hónapokon keresztül vele! — Prop­per Sándor: Hogy hogyan tudják megvédeni a kapitalizmust! Ez volt a főkérdés! — Halász Móric: Miből élnének, ha nem lenne kapitaliz­mus? — Propper Sándor: És ha önök nem dol­goznának rosszul! — Várnai Dániel: Mindjárt meglátjuk a módosításoknál, hogy hogyan dol­goztak! — Zaj.) Azt mondottam, hogy h ci cl törvényjavas­latban lenne valami jó, akkor a vállalatok al­kalmazottai nem kérnék, hogy ők e törvény ha­tálya alól kivétessenek, márpedig- minden nemzetgyűlési képviselő megkapta pl. a Duna­gőzhajózási Rt. nyugdíjasainak beadványát. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Szeretnék a szeme közé nézni annak az egységespárti kép­viselőnek, (Felkiáltások a jobboldalon: Miért csak egységespártinak?) aki a Dunagőzhajó­zási Rt. nyugdíjasainak memorandumát elol­vasva, jó lelkiismerettel azt meri állítani itt, ezen a fórumon, a nemzetgyűlés üléstermében, hogy a Dunagőzhajózási Rt. nyugdíjasait ugyanazon elbírálás alá lehet venni, mint pl. a budapesti pénzintézetek nyugdíjasait. (Kun Béla: Vagy nem olvasták, vagy nincs lelkiis­meretük! — Ellenmondások a jobboldalon.) Itt van tehát rögtön egy óriási nagy tömeg, a Dunagőzhajózási Rt. alkalmazottai, akik a leg­határozottabban, a legvilágosabban, a legfélre­nemérthetőbben állást foglaltak abban az irányban, hogy köszönik, de nem kérik a t. Nemzetgyűlésnek róluk való gondoskodását. A másik csoport (Halász Móric: Talán a Giro? — Zaj a jobboldalon. — Farkas István: Talán addig függesszük fel az ülést, amig ott tárgyalnak! — Várnai Dániel: Nem is megy máskép! Valóságos rajtaütéseket fog csinálni az előadó ur a javaslataival! — Propper Sán­dor: Mindjárt meg fogjuk látni! — Dréhr Imre előadó: Mi baja van önnek?-— Zaj.) amely kivé­tel akar lenni, a Budapesti Giro és Pénztáregy­let, amely szintén kéri, hogy kivétessék e tör­vény hatálya alól. De sokan lesznek még, akik utólag megbánják, hogy nem Jelentkeztek most a pénzügyminister urnái, hogy szeretnének ki­vételek lenni. Itt van az Osztrák-Magyar Állam­vasút Társaság, amelynek jelenlegi székhelye

Next

/
Oldalképek
Tartalom