Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.

Ülésnapok - 1922-573

154 A nemzetgyűlés 573. ülése 1926 börtönben van!) és börtönben van. A Vázsonyi Vilmos ellen elkövetett merénylő tettesei közül, akik tulajdonképen a sirba fektették bele Vázsu­nyit, az egyik éjszakánkint az 1919-es időkre emlékeztetőiéi? a budapesti éjszakában igazoltatja és veri a polgárokat. (Felkiáltások a szélsőbal­oldalon : Hallatlan ! — Peyer Károly : A Bethlen­féle konszolidáció!) A másik pedig? Méltóztassék megengedni, hogy a másiknak dolgára később térjek rá. T. Nemzetgyűlés ! Mit méltóztatnának szólni ahhoz, ha valaki itt ebben a nemzetgyűlésben vagy pedig odakünn a városházán, egy felelős tényező, azzal jönne vagy azzal merészkednék a közvélemény elé jönni, mondjuk : egy rezsim­változás esetén, hogy azt, aki a ministerelnök ellen merényletet követett el, egy állásba, egy nagy állásba segiti elő ? Mindenki meg volna győződve arról, hogy ez a vérdíja annak a me­rényletnek és mindenki a legnagyobb és a leg­mélységesebb erkölcsi undorral ítélné el nem azt, aki a merényletet elkövette, hanem azt, akinek volt elég bátorsága ahhoz az erkölcstelenséghez, hogy egy ilyen embert egy közhivatali állásba, ahol polgártársainak ezreit, tizezreit és százezreit kell ellenőriznie, ahol a közhivatalnokok húszai és harmincai tartoznak az ő felügyelete alá, kinevezni, (Györki Imre : Szégyenletes állapot ez. — Pakots József: Bizonyosan felbujtották annak idején a merényletre és most honorálják!) Mit szólana ez a nemzetgyűlés, ennek a nemzet­gyűlésnek legelfogultabb képviselőtagja is ahhoz, ha akadna ezen az ellenzéken egyetlen egy kép­viselő, aki odaállott volna védőnek vagy oda­adott volna támogatónak a mellé az ember mellé, aki Platthy György képviselőtársunk ellen a me­rényletet elkövette 1 ? (Györki Imre : Engem kértek fel védőnek, de én nem vállaltam !) Nekem az a véleményem, hogy a magyar közélet mocsarából fakadtak ezek a merényletek. De ha a magyar közélet mocsarából fakadtak, akkor a magyar közélet mocsarának legrettenete­sebb bizonyítékai azok a körülmények, amelyek a Vázsonyi elleni merénylettel kapcsolatosan el­következtek. Mert mi történt itt? Két merénylő volt, két amnesztiás gyilkos, akik közül az egyik nemcsak gyilkos volt, hanem amellett még csa­lásért is két esztendőre volt elitélve. (Peyer Károly: A letartóztatásnál egy csomó képviselő nevét talál­ták nálunk! — Pakots József: Egyáltalában mi­csoda fertő van itt! - Peyer Károly: És kifogá­solják ha azt mondjuk, hogy amnesztiás gyil­kosok szabadon járnak! — Felkiáltások a szélső­baloldalon : Hallatlan !) Megtörtént, hogy az egyiket, aki főszolga­birósági irnok és leventeoktató volt Gödöllőn, (Peyer Károly: Jó kis hely!) a gödöllői főszolga­bíróhoz házi kezelésre adták ki és az a házi ke­zelés abban nyilvánul, hogy nem a főszolgabíró kezeli a gyilkost, hanem a gyilkos kezel polgáro­kat a budapesti éjszakában. Amikor pedig a másik merénylővel kapcso­latban itt a pénzügyi tárca vitájában azt mondot­tam a pénzügy minister urnák, hogy lehetetlenség 1 az, hogy amikor Magyarországon tisztességes, derék, becsületes, munkás és dolgozó köztiszt­viselők B-listára kerülnek azért, mert részükre nincs állás, akkor amnesztiás gyilkosok és csalók részére van állás az államnál és a pénzügyi kor­mányzat terén, erre a pénzügy minister ur azt mondotta, hogyan mondhatok ilyet és mondjam meg, ki az ; erre én azt mondottam a pénzügy­minister urnák, hogy Molnár Ferenc csaló és amnesztiás gyilkos, Budakeszin, Budapest közelé­ben mint forgalmiadó-ellenőr szerepel. Erre a pénzügyminister ur azt mondotta, hogy erről nem volt tudomása, amint nincs tudomása arról . évi június, hó 19-én, szombaton. sem, hogy a kecskeméti adóhivatalnál mint for­galmi ellenőr hány van elhelyezve az orgoványi tettesek közül. De nemcsak a pénzügyminister urnái jártam, hanem elmentem a budapesti pénz­ügyigazgatóság szakreferenséhez, Kovács pénz­ügyigazgató-heiyettes úrhoz is, aki kijelentette, hogy nem volt előzetes tudomása arról, hogy ki ez a Molnár Ferenc, mielőtt az első kinevezését eszközölte volna. Mire én azt mondottam : ha jól tudom, közhivatali állások betöltésénél előzetesen meg szokták nézni az illető conduite-listáját. — (Peyer Károly : Azért nevezték ki, mert meg­nézték ! — Pakots József: Halottgyalázás, amit csinálnak ! Halott emléke elleni merénylet !) Amikor a pénzügyminister urnák megnevez­tem az illetőt, akkor Molnár Ferenc még nem volt elitélve a Vázsonyi elleni Ítélettel kapcsolat­ban, de azóta egy hírlapi cikkel kapcsolatosan birói Ítélettel ítéltetett el fogházra és egy másik bűnvádi eljárás folyamatban van ellene. És — merem állitani, hogy minden erkölcsös és jó­érzésű ember undorára és megbotránkozására — ez az ember forgalmiadó-főellenőrré neveztetett ki ! (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez a magyar konszolidáció! — Hallatlan! Ez az érdem jutalma ! — Pakots József : Rablógyilkosokat ki­nevezni ! Gyalázat ! — Peyer Károly: A gyilko­sok jutalma. — Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! (Egy hang a szélső­baloldalon: És még védik őket! — Mokcsay Zol­tán : Nem védi senki ! — Pakots József : Miért tűrik az urak az ilyesmit ? Önök a többség, tes­sék felelősségre vonni azt a pénzügyministert, — Mokcsay Zoltán : Most halljuk először! Tisz­tázni kell a dolgot, punktum ! Nem felelhetek előre, én nem hiszem el ! — Halász Móric : Nem tudjuk elhinni !) Fábián Béla : T. Nemzetgyűlés ! Amikor én itt a nemzetgyűlésen esztendőkön keresztül tá­madtam a budapestvidéki pénzügy igazgatóságot azért a rendszerért, amely a forgalmiadó ellen­őrök kinevezése körül ennél a pénzügyigazgató­ságnál folyik és támadtam a pénzügyministerium illetékes ügyosztályát, amely nem csinál rendet, nemcsak tűri, hanem előmozdítja ezeket a dolgo­kat, akkor a pénzügyminister ur nekem azt mon­dotta, hogy ne támadjam az ő közegeit, hanem őt, azért, mert mindenért, ami a pénzügyi igaz­gatás területén történik, a pénzügyminister a felelős. (Maiasits Géza : Azért is viselje a felelős­séget !) Sajnos, a pénzügyminister ur nincs itt és csodálkozom is azon, hogy nincs itt, mert hiszen a pénzügyminister ur négy nap óta tud erről a kinevezésről és az én interpellációm már két nap óta be van jegyezve ; a pénzügyminister urnák kötelessége lett volna itt a nemzetgyűlésen er­kölcsi undorát kifejezni afölött, hogy akadt egy tisztviselője, aki egy ilyen kinevezést megtenni merészkedett. A pénzügyminister urnák már ma be kellett volna itt jelentenie a nemzetgyűlés előtt, hogy a kinevező tisztviselő ellen a fegyelmi eljárást megindította, de a pénzügyminister ur nem tartotta kötelességének, hogy a mai napon idejöjjön a nemzetgyűlés elé és az egész nemzet szine előtt kijelentse, hogy sem a kormány, sem pedig a pénzügyi kormányzat nem azonosítja magát azzal a közeggel, aki elkövette azt az aljasságot, hogy egy gyilkost, egy többszörösen elitélt embert bátorkodott magas pénzügyi pozí­cióra kinevezni. Én tisztelettel várom a pénzügyminister ur sürgős válaszát és intézkedését. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Várhatsz ! — Peyer Károly : Majd a TESZ-t megkérdezik, szabad-e? — Maiasits Géza: Egy pretoriánussal több! Ez a cél.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom