Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-561

 nemzetgyűlés 561. ülése 1Û26. jön, hogy megnézze, beragasztotta-e az illető az arra a napra eső forgalmi adóátalányt és ha nem ragasztotta be, akkor késedelmi kama­tot fizet? Ezért van szükség ennyi forgalmi adó­ellenőrre! Hiszen annak az embernek úgyis be kell szállitania a magsa forgalmi adóját min­den hónap 15-én. A magyar nemzeti hadsereg 30.000 főből áll, a forgalmi adóellenőrök hadse­rege pedig 10.000 emberből. Az egész nemzeti hadsereg létszámának egyharmad része tehát arra való, hogy a kereskedőket és iparosokat, akiknek forgalmi adója átalányozva van, ellen­őrizze. (Mozgás a jobboldalon.) Ez az, ami az embereknek ma fáj. Méltóztassék elhinni, azok az emberek nem örülnek, amikor bejön az üz­letükbe egy ember, akiről azt hiszik, hogy vevő és akiről azután kiderül, hogy forgalmi adó­ellenőr. (Malasits Géza: Amikor a vevő kimegy az üzletből, utána szalad: mit, mennyiért vett?) Ezért határozati javaslatot nyújtok be, amely igy szól (olvassa): »Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a forgalmi adóellenőrök létszáma a mai­nak felére csökkentendő.« Nem sokat kivánok, csak azt, hogy Magyarországon csak 5000 for­galmi adóellenőr legyen. A minister urnái több alkalommal voltam bátor panaszt emelni a zálogolások mai mód­szere ellen. Ha valaki nem. fizeti meg adóját 3 mondjuk a forgalmi adót, amelyet megfelleb­bezett, akkor foglalnak nála, a lefoglalt hol­mit elviszik — a cipésztől tehát elviszik a tűző­gépet, a kereskedőtől a rizst és lisztet — és be­szállítják egy olyan raktárba, ahol nincs al­kalmas hely arra, hogy az a tűzőgép meg ne rozsdásodjék és hogy a lisztet meg ne egye a patkány vagy az be ne piszkolódjék. Az a szerencsétlen ember igy nem tud dolgozni és nem tud eladni, ennélfogva árverés alá. kerül és tönkremegy. Én tehát arra kérem, a minister urat, hogy ha már olyan kitűnő az adóistatisztika, ha olyan sok ember fizeti be adóját, akkor leg­alább azoknál az embereknél akik adójuknak több mint 50 százalékát megfizették, — ez nagy szám a mai nyomorult gazdasági viszonyok mellett! — a zálogolásnák ezt a módját ne al­kalmazzák. Hiszen a legkegyetlenebb és leg­emberteleneblb mód, hogy az. iparostól elviszik a munkaisizerszámját, a kereskedőtől az áruját. Mit csináljon az a szerencsétlen, nyomorult enrber, miből fizesse meg adóját, miből tartsa fenn családját? Én tehát határozati javaslatot terjesztek be, mely igy szól (olvassa): »Mondja ki a. nemzetgyűlés, hogy a zálogolás beraktá­roaási módszere megszüntetendő.« (Petrovics György: Rendelet van rá!) Az Isten szerelmére, t, képviselő ur, hiszen a képviselő ur is állan­dóan panaszkodik, hogy kerületében milyen baj van a forgalmi adóellenőrökkel. Nekem pa­naszkodott a képviselő ur. ne méltóztassék most itt más álláspontra helyezkedni. Makón ugyan­olyan bajok vannak, mint máshol. (Patay Ti­bor közbeszól.) Igen. Jeruzsálemben talán nin­senek ilyen'bajok. (Malasits Géza: Mert ott nincs forgalmi adó!) Arra kérem a pénzügy­öiinister urat, hogy ebben a rettenetes dzsun­gelben amelyet az adóbehajtások és adókiveté­sek dzsungel jenek neveznek, csináljon végre­valahára a pénzügyminister ur rendet, mert egy országot, lehet arra, nevelni, hogy adót fizessen és lehet egy oszágnak megmondani, hogy: itt az utolsó pillanat, kétségbeesett hely­zetben vagyunk, fizessetek, de azt hirdetni pénzügyministeri székből, hogy az adókat le­csökkentik és ennek ellenére az embereknek azt kell látniok,- hogy dójukat felemelik, ez ' évi május hó 27-én t csütörtökön, 203 teljesen lehetetlenné és labilissá teszi a helyze­tet, mert az emiberek egymással összeköttetés­ben vannak és tudják, hogy nemcsak az ő köz­ségükben emelték az adókat a pénzügyministeri kijelentések ellenére, hanem az egész ország­ban;. Arra kérem a pénzügyminister urat, szí­veskedjék intézkedni az iránt, hogy a forgalmi adóbélyegbei agasztások ellenőrzésénél a for­galmi adóellenőröknek keveselbb munkájuk legyen. Erre nézve egy határozati javaslatot nyújtok be. amely a következőképen szól (ol­vassa): »A nemzetgyűlés utasítsa a pénzügy­ministert, hogy vonja vissza azt a rendeletét, amely szerint a forgalmi adókönyvekben a bé­lyeg beragasztásának mindennap délutáni fiat óráig büntetés terhe mellett meg kell történ­nie.« Ha az az ember megfizeti a maga adóját akkor nines szükség arra, hogy mindennap pont hat óráig beragassizta a forgalmi adóbélye­get és hogy állandóan oda jöjjön a forgalmiadó­ellenőr hozzá és megnézze a könyvét, hogy be­ragasztotta-e délután hat óráig a forgalmi adó­bélyeget vagy sem. Kénytelen vagyok itt megemlékezni arról is, hogy szeretném, ha a pénzügyminister ur revizió tárgyává tenné azt is, hogy tulajdőn­képon személy szerint kik 1 azok, akik ma for­galmi adóellenőrök Magyarországon. Csak annyit kérek, — nagyon szerény vagyok — hogy büntetett előéiletü ember ne lehessen for­galmi adóelenőr, hogy tisztességes, dlerékt, be­osületes emberek nyakára ne küldjenek az üz­letük ellenőrzésére olyanokat, akik előzőleg börtönben ültök. Nehogy a minister ur azt mondja, hogy nincs szerencsém adatokat szolgáltatni, kény­telen vagyok megálllapitani, hogy a forgalmi­adó terén elkövetkezett rettenetes sikkasztások itt Budapest közelében — ahova a minister ur is ellátogathat — történtek. Itt vannak a cse­peli, a rákosligeti és újpesti sikkasztások, ahol a forgalmi adóelenőrök elsikkasztották az adózók pénzét, s az adózóktól még egyszer akarták követelni azt a forgalmi adót, amelyet a forgalmi adóellenőrök már felvettek. Csepe­len, ebben a kis községben négy ilyen eset volt és ezek ellen az emberek ellen sikasztás miatt mai napig sincs folyamatba téve az eljárás, annak ellenére, hogy sikkasztás miatt bocsá­tották el őket állásukból. Olyan keservesen) fizetik meg az, emberek a forgalmi adót, hogy ez igazán tiszteletteljes és teljesíthető kérés. Igen sok tisztességes ember van B-listán, igen sok ember néz foglalkozás után, én tehát az adózók nevében kérem hogy méltóztassék a forgalmi adóellenőrök közül kiselejtezni azokat, akik büntetett előéletűek. (Bud János pénzügyminister: Ki az? Tessék ilyet mondani!) Hogy mondjak ilyet, ott volt Dunakesziben egy Molnár Ferenc nevű ur, aki gyilkosság miatt volt megbüntetve és csalás miatt is két esztendőre volt elitélve. (Bud Já­nos pénzügyminister: Mikor volt ez?) Ezelőtt két héttel. Azért kérem, hogy tessék revizió alá venni a neveket, hogy büntetett előéletű ember ne lehessen forgalmi adóellenőr. (Bud János pénzügyminister közbeszól. — Zaj.) Hiába min­den, mert a forgalmi adó terén ugy állunk szemben a pénzügyi kormányzattal, — nem a minister úrral, hanem a minister ur közegeivel — mint egy irtózatos fallal, amely nem haj­landó meghallgatni semmiféle könyörgést és panaszt. (Bud János pénzügyminister: Ez nem áll!) Mennyit irtam én annak az elárverezett embernek 1 az ügyében, — egy segéd nélkül dol­gozó iparos volt — aki nem vezetett könyvet, 29*

Next

/
Oldalképek
Tartalom