Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.
Ülésnapok - 1922-567
4-á2 A nemzetgyűlés 567. ülése 1926, a műtrágyakartell és a cukorkar teli garázdálkodását és egyáltalán egy mozdulatot sem tesz a tekintetben, hogy ezek működését megrendszabályozza. (Vass József ministerelnök helyettesítésével megbízott népjóléti és munkaügyi minister: Nem felel meg a valóságnak!) üeszéljek-e arról, hogy ugyanaz a kormány, ' amely munkanélküli segélyre pénzt adni nem tud, (Vass József a ministerelnök helyettesítésével megbízott népjóléti és munkaügyi minister: Azt nem!) s amely nem akarja — legalább a jelek ezt mutatják — megyalósitani a bánya- : munkások nyugbérpénztárát, az a kormány, amely a salgótarjáni ügyben csak akkor intéz- • kedett, amikor a végső elkeseredés a munkásokat arra késztette, hogy Budapestre jöjjenek, ugyanaz a kormány minden meggondolás nél- ; kül, jobban mondva rövid meggondolás után, az angol rabló, harácsoló kapitalizmus éjdekében ; milliárdokat adott Baehernek. (Erdélyi Aladár: Epen a képviselő ur mondotta, hogy Bacher nagy kultúrát csinált, amikor ezt a dolgot kifogásoltam!) Nem erről beszéltem. (Erdélyi Aladár: De arról! — Esztergályos János: Salgótarjánról beszéljen! — Zaj.) Baehernek az ő állítása szerint ebből semmi haszna nincs, nem ; is kért. Akkor én kizárólag Bacherről, mint ; emberről beszéltem, ami lényegesen más. Tisztán Rothschlidnak, az angol kapitalistáknak a kedvéért tették ezt. Gratz Gusztáv pár okos vezércikket irt a Neu Freie Presseben a frankügy kapcsán, mire ; nagyszerűen 200 milliárddal szanálták az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztárt, ; ahonnan a régi érdemes igazgatóságot kitették ; az ajtó elé és Gratz Gusztáv beült vezércikkeivel szerzett érdemeinek jutalmául és annak ; jutalmául, hogy ezt az összeget kieszközölte j az intézetnek, az elnöki székbe. (Erdélyi Ala- ; dár: Csak ő maga 20 milliárd betétet adott!) '• Már elmondottam itt a Nemzetgyűlésben, — s ezt nem cáfolhatta meg senki sem — hogy sir William Goodnak, egy közönséges pénzügynőknek egy milliárdnál nagyobb összeget ad- : nak azért, hogy az angol sajtó hangulatát... ; (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja eh) Elnök: Figyelmeztetnem kell a képviselő urat, hogy ne méltóztassék senkire ilyen kifejezést használni, aki magát itt nem védheti! Malasits Géza: Nem kivánok az elnöki fi gyelmeztetésre válaszolni. Az erkölcsi etikai alaphoz tartozik Preszly Elemér főispán ur körlevele, amelyben meg akarja tudakolni: ki, milyen újságot olvass. Azt, hogy ennek a körlevélnek kiadása a belügyministér ur utasítására történt, megerősíti az a hir, hogy más főispánok is fognak ilyen körlevelet kibocsátani. Nem méltóztatnak gondolni, hogy ennek nagyon erős ochraiia-szaga van? Nem méltóztatnak gondolni, hogy ez nagyon hasonlít a cári uralom alatt, azután a bolseviki uralom alatt történtekhez? (Vass József, a ministerelnök helyettesítésével megbízott népjóléti és munkaügyi minister: A szakszervezetek exponensei csinálnak ilyet!) Bocsánat, azok ilyet nem csinálnak. Nagyon téved a helyettes ministerelnök ur, ha ezt hiszi, ellenben mondok egy olyan korszakot, amelyben ez dívott. Az 1848—49-iki forradalom letörése után, amikor az osztrák abszolutizmus rászabadította a magyarokra az úgynevezett delátorokat, ebben a delator-korszakiban a spiclirendszert ugy kiépítették, hogy az egészen a családokig behatóit és előkelő társaságokban jöttek össze urak és hölgyek, akik egymásnak szeévi június hó 4-én, pénteken. mébe vágták, hogy a rendőrségtől fizetést kapsz. Ez a delator-korszak virul fel újra és ezek az adatok szolgáltatják ékes bizony itókát ennek az uj delator-korszaknak. Azt méltóztatnak mondani, hogy mi azáltal, hogy itt ilyen dolgokat szó váteszünk, a külföld felé sandítunk (tí, Podmaniczky Endre: Ugy van!) és Podmaniczky igen t. képviselőtársam rögtön kész a válasszal, hogy mi igenis a külföldet informáljuk. Nekünk nem kell a külföldet informálnunk, nem pedig azért, mert az elfogulatlan és demokratikusan érző külföld már megalkotta a magyar kormányzati rendiszerről az ő véleményét, amelyet napokon át olvashatnak az előkelő európai sajtóban, azt a reakciós közvéleményt pedig, amelyet a király rikkancsai képviselnek Parisban, mi nem fogjuk tudni informálni, nekünk annyi pénzünk nincs és nekünk rendelkezési alap nem áll rendelkezésre. Ha a helyettes ministerelnök ur etikai alapról beszél és tiltakozik az ellen, hogy mi ezt az etikai alapot kétségbevonjuk, válaszképen azt mondom, hogy a kétségbevonásnak azok voltak az alapjai, amiket elmondottam: a felderítetlen gyilkosságok sora, a panamák és egyéb ilyen hasonló közéleti szennyességek sorozata: azok a jogtalanságok, jogfosztások a dolgozó néppel szemben, amelyeket épen ennek a kormánynak eljárását évről-évre fokozatos élességgel kell elbírálni. (Vass József, a ministerelnök helyettesítésével megbizott népjóléti és munkaügyi minister: Ez az, ami nem felel meg a valóságnak!) Tagadni lehet az ilyent. (Vass József, a ministerelnök helyettesítésével megbízott népjóléti és munkaügyi minister: Ezt bizonyítani kellene!) Legközelebb leszünk bátrak statisztikát idehozni a nemzetgyűlés elé, hogy egy éven belül hány gyűlést tiltottak be. (Vass József, a ministerelnök helyettesítésével megbizott népjóléti és munkaügyi minister: Hány gyilkosságot nem derítettünk fel készakarva? Ha ezt tetszik felemlíteni, mindig tessék bizonyítani! Készakarva hányat nem derítettünk fel% r Erre tessék felelni!) Hogy készakarva hányat nem derítettek fel, ezt nehéz bizonyítani. Előttünk a tények beszélnék; de hogy hányat nem derítettek fel s ezekben a kormány mennyiben bűnös, arról nem felelek. Nekem nincs módomban a hátteret felfedni, én nem vagyok kormányközeg. Egyet azonban tudok és ez az: hogy itt Magyarországon létezik egy titkos kommunista szervezet és a jobboldal valamelyik képviselője felállana és csak halvány célzást tenne erre a szervezetre, merem állítani, hogy 24 órán belül felfedeznék ezt a szervezetet, van annyi rendőrség és van annyi spicli! Ezzel szemben tehát nem politikus dolog azt állítani, hogy a kormány tudta és akarata nélkül nem derültek ki a gyilkosságok. Elvégre, ha a rendőrség, a biróság, a csendőrség és ha a vizsgálati közegek nem állanak a helyzet magaslatán, arról nem én^ tehetek,^hanem a kormány tehet, mert a kormány felelős, de más országban minden ily bűntényt feltártak és az ilyen bűntények nem maradnak felderítetlenül. (Erdélyi Aladár: Amerikában is felderítetlenül maradnak a bűntények! — Kabók Lajos: A közönséges rablógyilkosság más, mint a bombamerénylet! — Ernszt Sándor: Németországban sem derítettek fel politikai gyilkosságokat!) Ernszt t. képviselőtársamnak azt felelem, hogy Németországnak azon a részein, ahol a szélső jobboldali pártok birnak befolyással a közéletre, ugyanolyan dolgok történtek,mint nálunk. Itt el lehet mondani, amit németül helyesebben fejez! !ki az embler azzal, hogy : gleiche Mäner, gleiche Kappen. (Vass József:
