Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-566

396 A nemzetgyűlés 566. ülése 1926. évi június hó 2-án, szerdán. A hidegvérű lótenyészkerület 1912-ben szer­vezteíett meg. Területe: Vas, Zala, Somogy­vármegye egész területe, Sopron vármegye, a csornai járás kivételével és Baranya vár­megye hegyháti, siklósi és baranyaszentlőrinci járása. Mikor Baranya vármegye egyes részein a szerb megszállás alól felszabadultak, a hideg­vérű tenyészkerülethez csatoltatott a pécsi já­rás is. A hidegvérű tenyésztés iránti kedv és haj­landóság azonban nem maradt elszigetelten a felsorolt területen, hanem különösen a szom­szédos vármegyékben, illetve járásokban idő­vel erősebb tért hóditott. Nem lehetett tehát elzárkózni az elől, hogy Tolna vármegye és Baranya vármegye többi járásának gazdaközönsége részére a hidegvérű ló tenyésztése lehetővé tétessék. A legnagyobb óvatossággal kellett azonban eljárni, mert ugy Tolna, mint Baranya vármegyék egyes vidé­kein igen jó és régi múlttal biró melegvérű lótenyésztés van, igy például Tolnában: Tolna­tamási és környéke, ahol a »Tolnatamási és vidéke félvér-lótenyésztési szövetkezet« műkö­dik. Ozora és vidéke, Baranyában: Németboly és környéke, ugy kellett tehát a kérdést meg­oldani, hogy ezen kiváló melegvérű lótenyész­tés fenmar adása ne veszélyeztessék. E célból indokolt esetekben Tolnában és Baranya vármegye melegvérű járásaiban hi­degvérű lótenyésztési szövetkezetek alakítása engedélyeztetett, A szövetkezetek szerzik be a hidegvérű mé­neket, melyek a mén vizsgáló bizottságok által felülvizsgáltatnak, a mének azonban csakis a szövetkezeti tagoknak az illetékes méntelep­osztály által bizonylattal ellátott hidegvérű kancáit fedezhetik. Ilyen hidegvérű lótenyésztési szövetkezetek alakultak a legutolsó években Tolna vármegyé­ben: Döbrököz, Szakos, Bonyhád, Kalaznó, Kakasd és Nak községekben. Baranya vár­megyében: Nagynyárád. Káczgöresöny, Hímes­háza, Berkesd. Lovászhetény, Németmárok és Szajk községekben. Amint az előadottakból kitűnik, a földműve­lésügyi kormányzat ott. ahol megfelelő anyag és az okszerű tenyésztés előfeltételei meg van­nak, egyáltalában nem óhait akadályt gördí­teni a hidegvérű lótenyésztés elé, sőt azt min­den rendelkezésre álló eszközzel megvédi. Szük­séges azonban olyan intézkedéseket tenni, melyek alkalmasak a vérkeresztezések megaka­dályozására, mert a keresztezések egész vidé­kek lóanyagát tönkretehetik, és ez a gazda­közönség nagy megkárosításával járna Hidegvérű méneket az állam a habom óta nem vásárol, illetve nem állit fel a hidegvérű tenyészkerületben. Ennek oka a ménvásárlásra rendelkezésre álló költségvetési hitel rendkivül korlátolt volta. « ! Ezidő szerint még kb. 40 hidegvérű állami mén van a hidegvérű tenyészkerületben. Egyébként a gazdaközönség maga gondoskodik megfelelő hidegvérű mének beszerzéséről, és itt számítását anyagi szempontból is meg­találja, mert a nagy kereslet folytán a ; mének beszerzési költsége a fedeztetési díjakból meg­térül. Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy válaszo­mat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1926 május 14-én. Mayer János 8. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő ur nincs jelen és igy a viszonválasz jogával nem élhet. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a föld­mivelésügyi minister urnák Farkas Tibor kép­viselő ur interpellációjára adott, most felolva­sott válaszát tudomásul venni, igen vagy nemi (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő ura­kat akik a választ tudomásul veszik, szíves­kedjenek felállani. (Megtöfténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul veszi. Következnek az interpellációk Az első interpelláló Pakots ffózsef kép­viselő ur. A képviselő ur nincs jelen, interpellációja töröltetik. Ezzel kapcsolatban jelentem a t. Nemzet­gyűlésnek, hogy Pakots József képviselő ur levelet intézett hozzám, amelyben jelenti, hogy bejegyzett interpellációját fontos és halasztha­tatlan ügyeinek intézése miatt a mai napon nem áll módjában megindokolni s ezért kéri, hogy elmaradása igazoltassák. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e Pakots József képviselő ur elmaradását igazoltnak te­kinteni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a képviselő ur elmaradását iga­zoltnak veszik, szíveskedjenek felállani. (Mea­förténik.) Többség. A nemzetgyűlés Pakots Jó­zsef képviselő ur elmaradását igazoltnak veszik, s is-v az interpellációjának törlésére vonatkozó elnöki enunciáció tárgytalan. (Kabók Lajos: Végre eg3 T szer együtt szavaztunk!) Következik Kiss Menyhért képviselő ur in­terpellációja. Kérem a jegyző urat, szívesked­jék az interpelláció szövegét felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa): »Inter­pelláció a m. kir. vallás- és közoktatásügyi mi­nister úrhoz. Hajlandó-e a minister ur a B-lis­tára tett ministeri titkárok és segédtitkárok el­helyezését ugy keresztül vinni, hogy ez a tan­felügyelői kart ne sértse? Hajlandó-e a magyar népoktatás érdekében a régi állapotnak meg­felelően a tanfelügyelők részére az V. fizetési osztályt megnyitni? Kiss Menyhért s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Kiss Menyhért: T. Nemzetgyűlés! (Hall­juk! Halljuk!) A magyar népoktatásnak egyik legnagyobb kérdése a tanfelügyelői kar stá­tusának megelégedése és az a tudata, hogy ha dolgozik, akkor bizonyos idő múlva eléri azt a célt amelyet maga elé tűzött. A magyar tan­ügynek is érdeke, hogy olyan tanfelügyelők kerüljenek a tanfelügyelői magas pozíciókba, akik néptanítók voltak, akik a tanügyet alul­ról ismerik, akik az élet kálváriáját végig­szenvedték az alsó népiskolákban s akik az­után a népiskolai tanitás után igazgatói székbe vagy bizonyos hivatalokba kerültek s az ily­módon megszerzett tapasztalataikat- gyümöl­csöztetve kerülnek be a tanfelügyelői állá­sokba, mint legmagasabb pozíciókba, ahol az­után majd kitűnően tudják a pedagógia sza­bályai szerint vezetni a magyar népoktatás ügyét. Ezért óriási érdeke a közoktatás ügyé­nek, hogy a tanfelügyelői állásokba ne kimon­dott jogászokat és olyan embereket nevezze­nek ki, akik politikai f szolgálatokat tettek egyes minister uraknak és akiket el kell he­lyezni, amikor egy csomó megöregedett, érde­meket szerzett nagymultu tisztviselőnek nya­kára oda teszik őket és ezzel egyfelől lehetet­lenné teszik azoknak az embereknek, hogy előrehaladjanak, másfelől pedig elveszik ked­vüket, hogy dolgozzanak, mert látják, hogy egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom