Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-565

A nemzetgyűlés 565. ülése 1926. évi június hó lén, kedden. 329 nincs elég- megrendelés, és mégis milyen helyzettel találjuk magunkat szemben a munkaidő kérdését illetőleg ? Egyszerűen azt látjuk, hogy azokban az üzemekben, ahol munka van, a munkaidő kérdését bolygatják és feszegetik, s önkényesen és egyoldalulag, zsarnoki módon meghosszabbítják a munkaidőt akkor, amidőn a munkanélküliek megszámlálhatatlan nagy serege nemcsak hosszú hónapok óta, hanem immár két esztendeje vár a munkaalkalmakra. Szükségét érzem annak, hogy itt egy olyan adatot produkáljak a nemzetgyűlés szine előtt, amely egyenesen kiált a kormány intézkedése után. Vannak az országban külföldi vállalatok is és sajátságos, hogy ezek a külföldi vállalatok miket mernek itt csinálni a magyar munkásokkal a munkaidő és a munkabérek lecsonkitása erdekében. Itt van például a Friedrich-Siemens Műveknek az u. n. 26. számú diszpoziciója. Ez a diszpozíció semmi egyéb, ruin^gj^ári hirdetmény, illetőleg, hogy helyesebben fejezzem ki magamat, egy gyárigazgatói ukáz. Ebben a diszpozícióban, írásban foglalva, a munkások megkérdezése és hozzájárulása nélkül, egyszerűen egy hirdetményben, ukázban állapítja meg ez az idegen vállalat, amely ugy tudom, Németországból szakadt ide, hogy a nála alkalmazott magyar munkásoknak milyen legyen a munkabére és munkaideje. Nem érdektelen, hogy a nemzetgyűlés megtudja ennek a részleteit is s azért bátor vagyok ezt a diszpozíciót egész terjedelmében felolvasni a nemzetgyűlés szine előtt abból a célból is, hogy a magyar kormánynak nemcsak a figyelmét hívjam fel, de sürgős intézkedését is kérjem arra vonatkozólag, hogy idegen vállalatok magyar munkásokkal szemben ilyen magatartást ne tanúsíthassanak. Ez a diszpozíció, ez az ukáz, amelyet május 10-én függesztettek ki, a következőképen hangzik (olvassa) : »Folyó hó 11-étől kezdődőleg a normális munkaidő az összes munkások részére reggel 6 órakor kezdődik, és félórai ebédidő megszakítással — 12-től Yzl-ig van — ebben az időben az_ egyes műhelyek részére a következőképen fejeződik be. A lefolyócső-öntőde reggel 6 órától este 6 óráig, — tehát 12 óra 8 óra helyett —. nyomócsőöntöde reggel 6 órától este 6 és % óráig — tehát 12 és fél óra, ~ esztergályos és lakatosműhely reggel 6-tól 5 és % óráig» asztalosműhely reggel 6-tól este 4 és V% óráig, a kátrány műhely reggel 6-tól este 4 és % óráig, szerelő és villanyszerelő reggel 6-tól 5 és % óráig, tisztitóműhely reggel 6-tól 5 és % óráig, olvasztóműhely reggel 6-tól este 6 és V

2 óráig.« (Rothenstein Mór : Hol van az iparfelügyelet 1) Ebből azután kitűnik, hogy az üzemek legnagyobb részében részben 12 és Vz részben 12 órai munkaidőt állitanak be, egyszerűen a munkások megkérdezése, hozzájárulása és a hazai viszonyok figyelembevétele nélkül. Nyolcórás munkaidő van végig az egész Váci-uton, niár ahol tudnak 8 órát dolgoztatni és ez az idegen vállalat, amely most nemrég telepedett le itt az országban, bátorságot vesz magának és egyszerű ukázban közli a munkásokkal, hogy május hó 11-étől kezdve pedig a munkaidő nem 8 óra, hanem napi 12 és 12 és % óra. Nehogy valaki tévedésbe essék, hogy talán sürgős munkájuk van és túlórát kell végezni, közlöm, hogy van ennek az ukáznak egy befejezőrésze is, amely azt mond a, hogy (olvassa): »Túlórák csak az igazgatóság engedélyezése után végezhetők, és csakis az előirt munkaidő után.« Ök tehát a 12 és Va órás munkaidőn tul még túlórákat is elképzelnek s ez az utolsó megállapítás épen azt bizonyítja, hogy ezt rendes munkaidőként vezette be a gyárigazgatóság, mert, jnint ahogy megemlítettem, a túlórákat csak ezenfelül ismeri el. Nekem is azt kell mondanom, hogy hol van az iparfelügyelet és a kormány, hogy ilyesmit nem vesz észre ? (Rothenstein Mór : Hol van a béregyeztetőbizottság, amit a nemzetgyűlés elhatározott

1

? — Bessenyei Zénó : Miért olyan haragos 1 Kevesen vagyunk, ne vesszünk össze ! — Rothenstein Mór : Miért határoznak ? Hogy ne tartsák be ! — Bessenyei Zénó : Nem kell annyira haragudni ! Rothenstein Mór : Muszáj felháborodni ! — Nánássy Andor : Vacsora után majd kibékülünk ! — Zaj. — Elnök csenget. — Rothenstein Mór : Maguk nevetnek ! — Nánássy Andor: Nem is nevetünk, az a vicc a dologban, hogy nem is nevetünk !) Mi annakidején a költségvetés tárgyalásánál, sőt a kereskedelmi tárca részletes vitájánál is kifogásoltuk, hogy a kereskedelmi kormány mostohán gondoskodik az íparfelügyelet kérdéséről, kevés iparfelügyelőt alkalmaz és ez a kevés számú iparfelügyelő az üzemek felügyeletét ellátni tényleg nem tudja. Hogy mennyire igazunk volt annak idején, amikor ez irányú kifogásainkat megtettük, bizonyítja az előbb felolvasott diszpozíció is, mert ha, kellőszámu iparfelügyelő volna a kereskedelemügyi ministeriumban, akkor az iparfef ügy élőkkel az üzemeket sűrűbben lehelne ellenőrizni és ezekkel az ellenőrzésekkel meglehetne állapítani azt, hogy itt egy munkáltató olyan munkaidőt akar bevezetni, illetve vezetett be üzemében, amely minden hazai szokással ellenkezik, de általában ellenkezik mindazokkal a feltételekkel, amelyek alapján a népszövetség tagjai közzé felvétettünk. T. Nemzetgyűlés! Ha egy idegen vállalkozó ilyesmit csinálhat (Zaj. Elnök csenget.), akkor mit csinálhat egy hazai vállalat ? Mit csinálhat az a vállalkozó, akinek attól sem kell tartani mint annak az idegen vállalkozónak, hogy ő mint idegen talán súlyosabb elbírálás alá esik. Szerény megállapításom szerint azonban mindez és ehhez hasonló dolgok csak azért történhetnek, mert — mint ahogy előbb emiitettem — a kormány jár elől jópéldával a munkaidő kérdésében. Itt tettük szóvá a nemzetgyűlés szine előtt, hogy a diósgyőri vasgyárban milyen rendelkezéseket léptettek éleibe és hogy a kereskedelemügyi minister ur fennhatósága alá tartozó diósgyőri vasgyárban szintén behozták a 12 órai munkaidőt, sőt egyes üzemek — igaz hogy csak átmeneti időre, — még a 16 órás munkaidőt is beállíthatták. (Esztergályos János : Törvényes munkaidő Magyarországon a 16 órai idő!) Nekem az a meggyőződésem, hogy annak a kormánynak, amely ilyen példákat statuál, nincs is erkölcsi jogosultsága arra, hogy más vállalkozókkal szemben a vétó jogával éljen, nem is áll ily kormány e tekintetben olyan alapon, hogy közbeléphessen és tiltakozhassék ilyen munkaidő bevezetése ellen, mert azonnal fejére olvassák az ilyen kormánynak, hogy csinálj rendet először a saját portádon, vezesd be a 8 órai munkaidőt a diósgyőri vasgyárban. S ha majd ott visszaállítod a 8 órai munkaidőt, s nem lesz egyetlen üzemben sem ottan ennél magasabb munkaidő, akkor talán esetleg szóbaállnak majd az ipari és egyéb érdekeltségek a kormánnyal, hogy lehessen 8 óránál hosszabb munkaidőt bevezetni. (Esztergályos János : Az ipartörvényben benne van a munkaidő szabályozása !) Nehogy azt méltóztassanak gondolni, hogy a munkaidőre vonatkozólag felolvasott diszpozíció csak egy véletlen valami és hogy ilyen eset több nincs. Nemcsak ez az egy eset van, én tudnék többet is felolvasni, de nem akarom a nemzetgyűlést ilyen diszpoziciókkal untatni. Viszont ki kell jelentenem, hogy igaz sok helyen csak irásba sem foglalják ezeket, hanem egyszerűen a mű-