Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-556

2.4 Ä nemzetgyűlés 556. ülése 1926. évi május M 20-án, csütörtökön. Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Kéthly Anna! Elnök: Képviselőtársunk nincs itt. Töröl­tetik. Ki következik? Forgács Miklós jegyző: Bar la-Szabó Jó­zsef! Elnök: A képviselő ur nincs itt, töröltetik. Szeder Ferenc képviselő ur kivan szólani! Szeder Ferenc: T. Nemzetgyűlés! Azt hi­szem, felesleges megokolnom, hogy milyen szükséges a nemi betegek gyógyítására szol­gáló intézetek me;gif elélő dotálása a népjóléti tárca keretén belül. Mi minden olyan intéz­ményt, mely a népbetegségek "bárminemű fajá­nak leküzdését célozza, örömmel támogatunk és bár ebben a pillanatban fedezetet nem tu­dunk a tételekre nézve ajánlani, de a többi tárca keretében megtaláltuk és meg fogjuk jelölni a következő tárcák keretén belül is, mégis bátor vagyok ennél a rovatnál javasla­tot előterjeszteni, mely a következőképen szól (olvassa): Javaslom, hogy a fenti rovatnál el őirányzott 35.040 pengő emeltessék fel 200.000 pen »tőre. Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem káváin szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem, mél­tóztatnak-e a 2. rovatot, szemben Szeder Ferenc képviselő ur javaslatával elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a rovatot eredeti szövegé­ben fogadta el, Szeder Ferenc képviselő ur indítványát pedig elvetette. Következik a 3. rovat. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »3. Ro­vat. Tüdőbeteggondozó intélzetek létesítésére és felszerelésére 23.360 pengő!« — Szeder Fe­renc! Szeder Ferenc: T. Nemzetgyűlés! Bár a nemzetgyűlés következetesen elutasítja előter­jesztett javaslatainkat, a tüdőbeteggodozó in­tézetek létesítése és felszerelése című rovatnál szintén előterjesztek olyanirányu javaslatot, hogy a (költségvetésiben feltüntetett összeg emeltessék fel minimális összeggeL Azok a szavak, melyek nem erről az oldalról hangzot­tak el, hanem a túloldaliról, Lukács György 1 1. képviselőtársam szájából, mindenkit meggyőz­hettek arról, milyen égetően fontos és szüksé­ges mindem, a tüdőbetegséggel összefüggő in­tézmény támogatása, felszerelése és javítása, hogy sikerrel küzdhessünk meg az úgynevezett népbetegségekkel. Ennélfogva javaslom, hogy a fenti rovatnál a tüdőbeteggondozó intézetek létesítésére és felszerelésére előirányzott 23.360 pengő emeltessék fel 2 millió pengőre. Hozzáteszem még azt, hogy ez oly minimá­lis összeg, amely még elfogadása esetén sem jelentene nagy többletet. Minden képviselőnek, ismerve azt a veszedelmet, amellyel szemben ez az intézmény támogatást kap, lelkesen kel­lene ezt a célt támogatni és inkább más in­produktiv tételekből kellene ezt pótolni, hogy a költségvetési egyensúly fentartassék. Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nem!) Ha. senki sem kivan szólani, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Kérdem, méltóztatnak-e a 3. rovatot ere­deti szövegezésében, szemben Szeder képviselő ur elleninditványával, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az eredeti szöveget fo­gadta el, Szeder Ferenc képviselő ur javasla­tát pedig elvetette. Következik a 4. rovat. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »4. Rovat. A Magyar Gyógyszerkönyv TV. kiadásának szerkesztői és egyéb költségeire 1400 P,« Elnök: Megszavaztatik. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »II. A há­ború áldozatairól való gondoskodás. 5. Rovat. A háború és annak következményei által súj­tottak segélyezésére 91.860 P.« — Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: Tisztelettel kérem a Ház tanácskozóképességének megállapítását. > Elnök: Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jelenlevő képviselő urakat megszámlálni. Forgács Miklós jegyző (megszámlálja a jelenlevő képviselőket): 17! Elnök: A Ház nem tanácskozóképes, az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A szó folytatólag Szilágyi Lajos képviselő urat illeti. Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! A hábo­rúnak azon áldozatai érdekében, akik testi ér­telemben véve áldozatai a háborúnak, bátor voltam a költségvetés idevonatkozó rovatánál felszólalni és felszólalt rajtam kivül több kép­viselőtársam is. Csakis annak tulajdonítom, hogy az igen t. népjóléti minister ur nem nyi­latkozott az elhangzott felszólalásokra, hogy nem volt jelen az ülés újbóli megnyitásánál, mert ismerve a népjóléti minister urat, telje­sen kizártnak tartom, hogy négy képviselő fel­szólalására _ semmi néven nevezendő megje­gyezni valója ne lett volna, mikor mind a négy felszólalás olyan fontos államérdekeket érint, mint a hadirokkantakról, hadiözvegyekről és hadiárvákról való gondoskodás. (Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Sőt direkt azért jöttem be, vártam, hogy van-e még szó­nok!) Számitok tehát arra, hogy az igen t. nép­jóléti minister ur ebben a kérdésben még nyi­latkozni fog. Ennél a költségvetési tételnél a háború és az annak következményei által sújtottak azon kategóriájáról kivánok szólani, amelyről már az összes ministeri tárcáknál felszólalni bátor voltam, még pedig a hadikölcsönt jegyzők ka­tegóriájáról.^ amely kategória a népjóléti mi­nister ur tárcáját azért érinti közelebbről, mert a kormány feje, a ministerelnök ur leg­utóbb oda nyilatkozott, hogy a hadikölesön kérdéssel, mint pénzügyi problémával foglal­kozni nem hajlandó, ellenben mint szociális problémával foglalkozik vele és az érdekeltek nagybizottságának kiküldötteit arra utasitotta, hogy amennyiben van alkalmas megoldási módozatuk a hadikölesön kérdésre, mint szo^ ciális problémára vonatkozólag,^ terjesszék azt eléje és ő hajlandó ezzel a kérdéssel foglal­kozni. (Erdélyi Aladár: Majd megadóztatjuk azokat, akik nem voltak kint a háborúban! — Pikler Emil: Ha valaki vak vagy ludtalpu, ar­ról nem tehet! — Lendvai István: A lúdtalp felekezeti kritérium! — Derültség a jobbolda­lon. — Pikler Emil: Önnél a zsidó ezredorvos milyen bajt állapitott meg! — Lendvai István: Semmit, megmondottam, nem is jutott abba a helyzetbe!) A ministerelnök urnák ez a nyilatkozata előreveti az irányt. Ebből a nyilatkozatból azt következtetem, hogy enn&k a problémának mesroldása is legnagyobb részben az igen t. nép­jóléti minister ur teendői közé fos tartozni. Mert pénzügyi proíbléma gyanánt nem foglal­kozni vele. viszont szociális probléma gyanánt foglalkozni: ez annyit jelent magyarul, hogy kutatni fogják azt, hoffy a hadikölcsön-kötvé­nyek kinek a birtokában vannak, jobban mondva kutatni fogják azt. hogy a hadiköh

Next

/
Oldalképek
Tartalom