Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.
Ülésnapok - 1922-556
A nemzetgyűlés 556. ülése 1926. évi május hó 20-án, csütörtökön. 25 csont kik jegyezték annak idején (Erdélyi Aladár: Ez a helyes!) és azoknak valószínűleg szociális helyzetét fogja az igen t. kormány kutatni és ilyen módon keresi majd a megoldást, Ebből kifolyólag a népjóléti minister úrhoz is azt a kérelmet intézem, mint ministertársaihpz, méltóztassék ezt a problémát olyan égetően sürgősen megoldandó problémának tekinteni, amilyenhez hasonló sürgősségű probléma alig van. Ez a kérdés a legközvetlenebbül érinti aszókat a magyar állampolgárokat, akiknek sorsa legnagyobbrészt a népjóléti minister ur kezében vana. (Erdélyi Aladár: Ez igaz!) így pl. ha nézem a hadirokkantakat és hadiözvegyeket, találomra is, minden statisztikai adat nélkül is állithatom az igen t. népjóléti minister urnák, hogy ebben a táborban a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák táborában is óriási nagy tömege van a hadikölesönjegyzőknek (Erdléíyi Aladár: Ez igaz!), mert csodálatosképen ebben az országiban azok vették ki a maguk részét a hadikölcsön-terhekből és hadikölcsön-jegyzésből is. akik; egyébként is eleget tettek honpolgári kötelezettségüknek, ezalatt értvén a fegyveres katonai szolgálatot. Ha tehát tekintem a hadirokkantakat, a hadiözvegyeket, akkor is a minister ur tárcáját érintem, de ha visszagondolok az árvákra és — ha, amit a belügymiinister ur tárcájánál is szóvátettem, — a kiskorúaknak és a gondnokoltaknak a gyámpénztárakban őrzött értékeire gondolok és arra" a kényszerhadikölesön-jegyzésre, amikor az áírvák vagyonát — róluk-nélkülük határozva, — hadikölcsönökbe fektették, megint csak visszatérek az igen t. népjóléti minister úrhoz, mint a hadiárvák gondjait őrizni hivatott ministerhez és kérem sürgős közbelépését, De érinti ez a dolog a népjóléti tárcát más vonatkozásban is. Az igen t. népjóléti minister urnák legfőbb fenhatósága alá tartoznak azok az emberbaráti intézmények, azok a jóléti intézmények és egyesületek, amelyek szegény, elhagyatott és pártfogó nélküli embereket segélyeznek. Tegnap Rothensltein képviselőtársam megismételte a kereskedelmi tárcánál elhangzott felszólamlásomat, s ebben a felszólalásában a Magyarországi Munkások Rokkantés Nyugdíj egyletének sorsát ecsetelte ő is. Én már akkor rámutattam arra, hogy ime, itt van egy rokkant egylet, — tehát nagyon is a ministerium tárcájába vág — amely hihetetlenül csekély segélyben részesiti az általa segélyezett 9000 rokkant embert, viszont azonban kimutatja számjegyekkel ez a rokkant- és nyugdíjegylet, hogyha a hadikölcsön-kérdést rendezi az igen t. kormány, akkor ők abba a helyzetbe jönnek, hogy számszerűleg kimutatva, épen kétszer annyi segélyben tudják részesíteni a 9000 rokkantat, Itt van tehát 9000 rokkant, akiket ajánlok az. igen t. népjóléti minister ur figyelmébe a hadikölcsönjegyzéssel kapcsolatban, mert ez a rokkant- és nyugdíjegylet 17 és fél millió aranykoronát jegyzett hadikölcsönben annak idején, és ez a hadikölesönjegyzés, jobban mondva a hadikölcsönök értékének lecsökkenése okozta azt az áldatlan állapotot, hogy nem tud eleget tenni azon erkölcsi kötelezettségének, amellyel tagjai iránt van, csak számbelileg és formailag tud elegeit tenni, de erkölcsileg nem. Hasonló helyzetben van a Magántisztviselők Országos Nyugdíjegyesülete, amely szintén arra hivatkozik, hogy vagyona átalakult hadikölcsönkötvényekké. Itt vau tehát egy másik olvan nyugdíj egyesül et. amely segélyért legutóbb is az igen t. népjóléti minister úrhoz fordult; bátor is voltam magas figyelmét felNAPLÓ. XLIV, hivni az indokolt és alapos kérelemre, Másik egyesület tehát, amely mozdulni se tud a hadikölcsönök miatt. A harmadik egyesület, amelyet már a kereskedelmi tárcánál is megneveztem, a Postamesterek Nyugdíjegyesülete, amelynek megnevezésénél felhoztam azt a példát, amelyet már annyira emlegetnek, hogy egy teljesen elszegényedett nyugdíjas postamester a tétényi sertéshizlalóban a sertések számára rezervált élelemből tartotta, fenn magát hosszú ideig, oda szegényedett el. Csak ugy futólag és gyorsan tehát három olyan egyesületet neveztem meg, amelyet^ a hadikölesön tett tönkre, és a hadikölesön-kérdés rendezetlen volta/ okozza azt, hogy ezek az egyébként rendkívül üdvös és áldásos működést kifejtő egyesületek a maguk kötelességének eleget tenni nem tudnak. Hogy az igen t. kormány karitativ módon pénzügyi probléma gyanánt akarja ezt a kérdést megoldani, az az érdekelteknek körülbelül mindegy. A fődolog a«, hogy ez a kérdés égetően sürgős és megoldásra vár, ez elől a kormány igy se, ugy se tud kitérni. Ebből kifolyólag a népjóléti minister úrtól azt kérem, méltóztassék teljes súlyát latbavetni abban a tekintetben hogy a pénzügyminister ur ridegsége, minister kollégájának fellépése következtében enyhüljön. (HelvesJés.) Elnök: Kivan mé^: valaki szólni! (Nem!) Ha szólni senki nem kivan a vitát bezárom. A népjóléti minister ur kivan nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk!) Vass József népjóléti és munkaügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Szilágyi Lajos t. képviselőtársamnak az a panasza, hogy nem válaszolok a képviselő urak komoly felszólalására, talán mégsem érinthet engem mert hiszen minden egyes felszólalónak válaszolni próbáltam egyrészt másrészt pedig ez a rovat, amely épen débatte alatt állott, értesülésem szerint, még öt szónokot várt mikor az elnök ur szünetet rendelt el és abban a meggyőződésben voltam, hogy Szeder Ferenc t. képviselőtársam kivan még felszólalni a hadirokkantak ügyében és hogy majd e felszólalások után lesz nekem módomban az összefoglaló választ megadni. Mert hiszen minden egyes képviselő urnák külön-külön válaszolnom ugyanannál a rovatnál időrablás volna, (Ugy van! Ugy van!) a jó szándék tehát megvolt bennem, amit most van szerencsém valóra is váltani. T. Nemzetgyűlés! Ami a hadirokkantak ügyét illeti két dologra szorítkozom. Az egyik az, hogy itt a költségvetésben a megfelelő rovatnál azért nem közöltük a hadirokkantak statisztikáját, mert ezt a statisztikát annakidején teljes extenzivitásában rendelkezésre bocsátottuk a pénzügyi és a 38-as bizottságnak és ha emlékezetem nem csal, nem egyszer magam is ismertettem már ezeket a statisztikai adatokat és kifejtettem a kormány nézetét az interpellációkig adott válaszomban ebben az ügyben. Ami ebben a kérdésben felfogásomat illeti, felfogásom az, — és itt válaszolok Propper Sándor t. képviselő ur felszólalására, aki megkérdezett engem, hogy vájjon csakugyan merem-e állítani, hogy a felhangzó panaszok jogosulatlanok — tehát mondom, a válaszom és felfogásom az. hogy a százszázalékoís és a hetvenötszázalékos hadirokkantaknak a dí 1 "- rendezésiét a! ma^am réíszéről véglegesnek és kielégítőnek tartom és az az ellen felhangzott panaszokat teljesen indokolatlanoknak és jogosulatlanoknak tartom. A hadiözvegyek és hadiárvák járulékainak ügye rendezés alatt 4
