Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-565

2Ö2 Â nemzetgyűlés 565. ülése 19 anyagbeszerzési központ felállítása ügyében, valamint egyes sajtóorgánumok kifejezetten nemzetrontó törekvéseinek megakadályozása tárgyában. A feliratok a házszabályok 226. §-Ta értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. A házszabályok 197. §-ának hatodik bekezdése értelmében jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a holnapi ülés végén a í'öldmivelésügyi minister ur Írásbeli választ fog adni Hegymegi-Kiss Pál képviselő urnák a peszéradácsi állami birtokkal kapcsolatos kis haszonbérletek, valamint Farkas Tibor képviselő urnák a hidegvérű lótenyésztés tárgyában és a versenyfogadások megadóztatásából származó lótenyésztési alap ügyében előterjesztett kétrendbeli interpellációjára. Tudomásul vétetik. Napirend szerint következik az 1925/26. és az 1926/27. évi állami költségvetésekről szóló törvényjavaslat (írom. 1085, 1092) tárgyalása. Mielőtt a napirend tárgyalására áttérnénk, Rubinek István képviselő ur, mint a mentelmi bizottság előadója kivan jelentést tenni. (Rakovszky István: Hir György ügye! — Rubinek István: Nem!) Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés folyó évi május hó 19-én tartott ülésében Farkas István nemzetgyűlési képviselő urat 'az ülésen tanusitott magatartása miatt a házszabályok 240, 4-ának harmadik bekezdése alapján a mentelmi bizottsághoz utasitotta. A mentelmi bizottság az ügyet folyó évi május hó 26-án tartott ülésében tárgyalás alá vévén, a tárgyaláson a következő tényállást állapította meg. Farkas István nemzetgyűlési képviselő ur a nemzetgyűlés 1926. évi május hó 19-én tartott ülésében beszéde során a következő kijelentéseket tette (olvassa): »De ami jellemző az egész dologban, az jellemzi a Bethlen-kormányzatot, a közigazgatást, az egész belügyi igazgatást, azt a korrupt, becstelen rendszert, amely ebben az országban a rendőrségen keresztül érvényesül.« Az elnök ur Farkas István nemzetgyűlési képviselő urat ezért a durva sértésért rendreutasította s egyúttal javaslatot terjesztett a nemzetgyűlés elé, hogy a házszabályok 240. §-ának 3. bekezdése alapján utasittassék Farkas István képviselő ur a mentelmi bizottság elé. A nemzetgyűlés az elnök ur javaslata alapján a képviselő urat a mentelmi bizottsághoz utasitotta. Megállapitotta a bizottság, hogy Farkas István nemzetgyűlési képviselő ur ezt megelőzően már háromizben utasíttatott a nemzetgyűlés méltóságának megsértése miatt a mentelmi bizottsághoz, mely alkalmakkor egyizben jegyzőkönyvi megrovásban részesült, másodízben a nemzetgyűlés egymásután következő három ülésnapjáról kizáratott. Megállapitotta a mentelmi bizottság, hogy inkriminált kijelentésével a nemzetgyűlés méltóságát súlyosan megsértette, miért is a mentelmi bizottsághoz való utasítása a házszabályok 240. ^-ának bekezdése alapján indokolt volt. A mentelmi bizottság az ismertetett tényállás alapján javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Farkas István nemzetgyűlési képviselő urat a nemzetgyűlés méltóságának súlyos megsértése miatt a nemzetgyűlés egymásután következő hét ülésnapjáról zárja ki. Bátor vagyok bejelenteni, hogy a mentelmi bizottság többségi -javaslatával szemben Ru26. évi június íió 1-én, kedden. pert Rezső és Györki Imre nemzetgyűlési képviselő urak kisebbségi véleményüket jelentették be,... {Zaj a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Véletlenül se tudnak egy egyenes lépést megtenni! — Mozgás.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Rubinek István előadó:... amely szerint a nemzetgyűlés Farkas István mentelmi ügyében a kérdés felett napirendre tér. (Zaj a ssélsőbaloldalon.) Telefonáltattam nekik! Elnök: Rupert Rezső képviselő urat, mint a kisebbségi vélemény egyik benyújtóját illeti a szó! (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő ur nincs jelen, ennélfogva a kisebbségi vélemény egyik másik aláíróját,. Györki Imre képviselő urat illeti a szó! (Felkiáltások: Nincs itt!) Györki Imre képviselő ur sincs jelen, (Propper Sándor: Huszonnégy óra előtt történt!) következik tehát a határozathozatal. (Propper Sándor: A házszabályokhoz kérek szót!) Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy Farkas István képviselő ur az 555-ik ülésben tanusitott magatartása miatt a Ház üléseiről hét egymásután következő ülésnapra kizárassék, elfogadni, szemben Rupert Rezső és Györki Imre képviselő urak kisebbségi véleményével, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő .urakat, akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, sziveskedjenek felállani! (Megtörténik. — Propper Sándor: A házszabályokhoz kérek szót!) Többség. A nemzetgyűlés a mentelmi bizottság előadójának javaslatát elfogadta, igy tehát a kisebbségi vélemény tárgytalanná vált. (Propper Sándor: A házszabályokhoz kérek szót!) A képviselő urnák a házszabályok értelmében csak az ülés végén, a napirend megállapítása után van joga a házszabályokhoz szólani! Áttérünk napirendünk tárgyalására. Szólásra következik? Láng János jegyző: Kéthly Anna! Kéthly Anna: T. Nemzetgyűlés! Az előttem szólott t. képviselő urak nagyon szomorú és éles képét festették annak a pusztulásnak, amelyben ez az egész szomorú magyar élet van, de a költségvetési vita során még a túlsó oldal szónokai sem tudtak ezen a képen javitani; nem tudták ezt a képet vigasztalóvá tenni, sőt egy-egy sötét szinnel ezt csak aláfestették. Tőlünk, ellenzékiektől, csakis a konzekvenciák levonásában tértek el, csak a felelősséget hárították át megfoghatatlan, felelősségre nem vonható tényezőkre. Én a magam részéről itt most ennek a szomorú képnek a kiegészítésére akarok néhány adatot felhozni, példákat arra nézve, hogy amihez ez a kormányzati rendszer nyúl, ott a keze nyomán nemcsak hogy élet nem támad, hanem még a meglévő élet és virágzás is elpusztul. Amikor néhány évvel ezelőtt a biztosítási intézetek állami felügyeletéről szóló törvényjavaslatot tárgyaltuk, annak a hivatalnak az életrehivásáról szóló javaslatot, amely ezeknek a biztosítási intézeteknek felügyeletével lenne megbízva, akkor valamennyien megegyeztünk abban, hogy ez az intenció, amely a törvényjavaslatot megalkotta, nagyon helyes volt. Abban az időben, azokban az esztendőkben a nagy harácsolási düh párosult a koronaromlással és ez a szörnyű periódus nem tekintette sem a tisztviselőknek, sem a biztosított feleknek érdekeit, úgyhogy az államnak kellett a maga hatalmával beavatkoznia ebbe a harcba, hogy megmentse a még meglévő vagyont, hogy az élet- és vagyonbiztosítás iránt lecsökkent bizalmat újból megszilárdítsa és fokozza. Az volt