Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.
Ülésnapok - 1922-556
À nemzetgyűlés 556. ülése 1926. kanták nem tartják magukkal szemben méltányosnak. Nem tudom, hogy ezen a téren sem futnak-e be panaszok a minister úrhoz Azt hiszem, ezen a téreai valószínűleg már dúsabb a panasztermés. (Vass József népjóléti- és munkaügyi minister: Mindenki panaszkodik!) Minden okuk megvan a panaszra! (Vass József népjóléti- és munkaügyi minister: Minden okuk nincs meg!) Ilyen rokkantsági járulékok mellett megvan miniden okuk panaszra. (Vass József népjólétiés munkaügyi minister: Nem mindenkinek!) Ott, ahol egy 50%-os rokkantnak 112.000 papírkoronát adnak a kezébe egy egész; hónapra, ott a panaszt jogosnak klell elfogadni, mert a mtai gazdiasági helyzetben egy 50%-os rokkant tulajdonképen 100%-os rokkant, (Vass József népjóléti- és munkaügyi minister: Ezt elfogadom! Régen megmondtam!) mert a 100%-os ép munkaerők is százezrével szaladgálnák) munika nélkül. (Vass József népjóléti- és munkaügyi minister: Elfogadóim, csakhogy a 75%-os, a 100%-OÍS rokkant épen ugy panaszkodik!) Természetesen; mindaddig panaszkodni fog, amig el mean érünk a rokkantellátláb terén legalább is e,gy olyan középarányt amely, szűk szemmel mérve és szerényein birálva is, lkaelégitőnek bi; rimyul. (Vass József népjóléti- és munkaügyi minister: Azok is panaszkodnak!) A minister ur maga sem mondhatja, hogy ezek a számok, amelyeket itt Kéthly Anna és Szilágyi Lajos képviselőtársaink felolvastak, — nem is viszonyítva a külföldhöz, hanem csak a hazai állapotokat véve tekintetben — kitetlégitők volnának. (Vass József népjóléti- és munkaügyi minister: A 75%-osé és a 100%-osé kielégítő!) Azt sem tartom kielégítőnek, mert 1,100.000 koronából sem tud egy # 100%-os rokkant megélni. (Vass József népjóléti- és munkaügyi minister: De igen!) Igenl Akkor kérem a minister urat méltóztassék receptekkel is ellátni a rokkantakat, hogyan lehet ebből az összegből megélni. (Vass József népjóléti- és munkaügyi minister: Egymillió koromáért dolgoznak az állami hivatalokban havoinkint családos embereik!) Az egészséges ember olcsóban tud megélni. Ezt praxisból tudom, ebben a szakmáiban 15 észtedéig dolgoztam és ismerem a beteg, betegséget szenvedett ember a rokkant ember lelkiállapotát fizikai teljesítőképességét; ha valaki még nem is 100%-os rokkant, mégis kell, hogy valaki elláisa, gondozza, foglalkozzék vele, törődjék vele s ha nincs csaliáldtagja, aki feláldozza magát és ezt elvégzi, akkor egy harmadik személyt kell fogadnia, aki ezt — természetesen nem ingyen — megteszi. (Vass József népjóléti- és munkaügyi minister: Akkor jöjjön be az Otthonba!) Elnök: Kérem a képviselő urat, szíveskedjék beszédét befejezni. Propper Sándor: Bármennyire belemelegszünk is ebbe a vitába, nem lehet megállapítanunk, hogy ezek az ellátási összegek elegendők. (Vass József népjóléti és munkaügyi minister: A 75 és a 100%-csóké elegendő!) Nem lehet azt mondani, hogy az özvegynek 40.000 koronája kielégítő. (Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Az nem!) Nem lehet azt sem mondani, hogy a félárvának 6000 koronája és a teljesen árvának 40.000 koronája kielégítő volna. (Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Az sem!) Gondoskodni kell tehát arról, hogy a járulék legalább megközelitőleg kielégítő legyen. Én kijelentem a minister urnák, hogy ez a kérdés abban a pillanatban lekerül a napirendről, mihelyt félig-meddig kielégitő megoldást találunk. Addig azonban — méltóztassék megérteni — ez, amit itt előadunk, rezoévi május hó 20-án, csütörtökön. 23 nanciája a rokkantak százezrei panaszának. Hiszen ezt nem passzióból tesszük, mert hiszen számok állanak itt, s módunk van pl. összehasonlítást tenni, hogyan bánik rokkantjaival, az özvegyekkel s az árvákkal a szegény nyomorult Ausztria, (Vass József népjóléti és munkaügyi minister: A császári birtokokból !) amelyre esztendőkig sajnálattal tekintettünk; ellátja becsületesen a maga rokkantjait s egy teljesen világtalan rokkantnak vezető kutya tartására többet ad, minister ur, mint amennyit mi magának a rokkantnak adunk. Előre tudom, hogy a t. minister ur ezen nem fog változtatni és a javasolt, nem tudom hány millió, talán negyvenmillió pengőt nem fogja a költségvetésbe felvenni. (Vass József népjóléti és munkaügyi minister: De jó volna!) Jó volna, ugyebár, de Bud minister ur nem fog hozzájárulni, noha hozzájárulhatna. A jövőre azonban méltóztassék gondoskodni arról, hogy a rokkantkérdés necsak igy incidentaliter érintessék, mint most, amikor a költségvetést tárgyaljuk, hanem méltóztassék vele intenziven foglalkozni. Méltóztassék mindenekelőtt alapos statisztika felhasználásóval és összeirás után megállapítani a státust, amelynek megállapítását Szilágyi képviselőtársam is sürgette, e nélkül nem is igen tudjuk a dolgot elbírálni. (Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Meg van állapítva!) Azután méltóztassék gondoskodni arról, hogy a rokkanttörvény végre világra jöjjön, megszülessék, méltóztassék gondoskodni arról, hogy a rokkantak foglalkoztatásáról gondoskodás történjék, ha kell — amint mondottam — brachiummal, hogy a vállalatokat kötelezzük, hogy bizonyos percentnyi rokkantat foglalkoztassanak, épen ugy, mint a külföldön. Igyekezzünk — hiszen ezt akarjuk — a rokkantkérdést \ 7 égre nyugvó pontra juttatni, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) de nem ugy, hogy megmaradnak a sérelmek és a panasztok, hanem, ugy. hogy a sérelmeket kiküszöbölve, a panaszokat tárgytalanná teszszük. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az ülést félórára felfüggesztem! (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Szeder Ferenc! Elnök: A képviselő ur nines itt, töröltetik. Kivan még valaki szólani 1 (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 20. rovatot eredeti szövegében, szemben Kéthly Anna képviselőtársunk javaslatával, elfogadni, igen vagy nemf (Igen!) A Ház a rovatot eredeti szövegében fogadta el és igy Kéthly Anna javaslatát elvetette. Következik: Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. I. Közegészségügyi kiadások: . 1. Nem állami kórházak karbahelyezésére 408.000 P.« Elnök: Szólásra következik! Forgács Miklós jegyző: Kiss Menyhért! Elnök: A képviselő ur nincs itt, töröltetik. Kivan valaki szólni, ha szólni senkisem kivan, a rovatot, mint meg nem támadöttat elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. rovat. Forgács Miklós jegyző (olvassa): »2. Rovat. Nemi betegek gyógyítására szolgáló rendelőintézetek felszerelésére és a prostituáltakat vizsgáló állomiálsok létesítésére 35.040 P.«
