Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.
Ülésnapok - 1922-562
244 - A nemzetgyűlés 562. ülése 1926. ték kis lakásukat is, amely közvetlenül a trafik mellett van. Ha már elveszik az üzlethelyiséget, dacára annak, hogy ezt ők bérelték, lehetetlenség, hogy az engedéllyel együtt a lakást is elvegyék a hadiárváktól. (Dréhr Imre: Hol történt ez?) Bocsánatot kérek, t. képviselő ur, én konkrét esetet adtam át a minister urnák, itt van a konkrét eset. (Beck Lajos: Hadiárváktól elvettek trafikot! — Dréhr Imre: Szabálytalanság!) Semmi szabálytalanság. Minthogy a képviselő ur olyan szigorú ebben a kérdésben, meg vagyok győződve róla, hogy a képviselő ur majd az egyik védője lesz velem együtt ezeknek a szegény hadiárváknak, akiknek felolvasom a nevét és kiktől elvették a trafikengedélyt. (Dréhr Imre: Ok nélkül!? — Propper Sándor: Legfeljebb azért, mert zsidók voltak! — Peyer Károly: Rosszul születtek!) Glück Samunak hívják az apát, aki elesett a harctéren. Két héttel ezelőtt elvették tőlük a trafikengedélyt s a lakásukból és az üzlethelyiségből kitették őket. (Beek Lajos: Milyen alapon?) Azért, mert Szőke Bálint ezredesnek szüksége volt a trafikengedélyre. Minthogy t. képviselőtársam ezt lehetetlennek tartja, meg vagyok győződve róla, hogy valamennyi képviselőtársam, de különösen Dréhr Imre képviselő ur ennek a két szerencsétlen hadiárvának védőjéül fog szegődni, (Dréhr Imre: Az önök ügyében is megtettem már nem egyszer!) ha már megnevezni kény szeritettek őket! Arra kérem a minister urat, ne járjon a lakosság előtt olyan rettenetes példával elől, hogy embereket, akiknek apja a harctéren esett el, nemcsak az engedélyüktől, hanem lakásuktól és üzlethelyiségüktől is megfosztanak. Elnök: Szólásra következik? Láng János jegyző: Szeder Ferenc! Szeder Ferenc: T. Nemzetgyűlés! Javaslom, hogy az Üzemi kiadások 2. alrovatában a gyártásra előirányzott 12,000.000 pengő emeltessék fel 10% -kai, vagyis 1,200.000 pengővel, amely összeg kizárólag a dohánygyári munkások munkabérének emelésére fordittassék. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Dacára annak, hogy a dohánygyártás meglehetősen jó jövedelmet jelent a magyar állam bevételei szempontjából, azok a munkások, akik a dohányárut előállítják, a lehető legnyomorúságosabb an fizetnének, mint a dohánygyári munkást és munkásnőt. Nemcsak erről az oldalról tettük ezt már szóvá, hanem a túlsó oldalról és a keresztényszocialisták részéről is elég gyakran, amikor még nem volt kormány támogató párt. Ezért, remélem, hogy amikor most ilyen irányú indítvánnyal jövünk elő, hogy a költségvetéssel kapcsolatban tétessék lehetővé az alkalmazottak bérének legalább 10%-os emelése, ott is hozzá fognak ehhez járulni. Tűrhetetlen — már a. háború előtt is ez volt a helyzet — hogy -a dohánygyári munkások nyomorúságos keresetük miatt milyen életviszonyok közé kerülnek. Eminens érdeke volna a magyar államnak és a pénzügyministernek is, hogy legalább > az emberi élet lehetőségét biztosítsa f munkájuk után a dohánygyári munkásoknak és munkásnőknek, amikor a dohánygyártás egyébként is oly nagyon jól jövedelmező üzletként jelentkezik a költségvetésben. Tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy javaslatomhoz hozzájárulni méltóztassék. Elnök: Szólásra következik? Láng János jegyző: Gaal Gaston! Gaaï Gaston: T. Nemzetgyűlés! A tárcának ennél a pontjánál kizárólag egy elvi jelentőségű dologra kívánom a mélyen t. nemzetgyűlés és a minister ur figyelmét felhívni és csak évi május hó 28-án, pénteken. konzekvens maradok önmagamhoz, amikor ezúttal is, mint mindig, azt az álláspontot képviselem, hogy annak a lehetetlen centralizációnak megszüntetésére, amely adminisztrációnk egész vonalán mindenütt tapasztalható, tegyük meg már egyszer legalább az első kísérleteket. Sohasem tudtam józan ésszel megérteni: mi szükség van arra, hogy a legegyszerűbb rcngyos kis falusi kocsma engedélyét is a minister adja ki; nem birtam megérteni: mi szükség van arra, hogy ha valaki társaskocsi-közlekedést akar beállítani a vidéken, ennek eldöntése a minister elé tartozzék s komissziók jöjjenek le a helyszín bejárására, ami az államnak milliókba kerül. Ennél a kérdésnél sem birom megérteni, hogy ha falusi kis grajzler dohányárusitási engedélyért folyamodik, ezt az engedélyt miért kell épen a ministeriumnak kiadnia, miért kell egy ilyen haszontalan, semmitmondó, kisjelentőségü üggj^el a ministeriumot foglalkoztatni? (Igaz! Ugy van! jobbfelőL) Egész sorozatát hozhatnám fel az ilyen példáknak, amelyeket ha a megyei autonómiák hatáskörébe utalnánk, sokkal rövidebben, sokkal könnyebben és sokkal áttekinthetőbbien lehetne elintézni a fél számára és az állam részéről is. Adminisztrációs tekintetben is olcsóbbá tennők az eljárást, ha igy tennénk, ahelyet, hogy minden, a reghaszontalan abb kis ügyet is, ugy látszik, hatalmi őrületből, most a miiiisteriumok ügykörébe vonnak be. Konkrét indítványt tenni nem kívánok, azonban kijelentem, hogy közigazgatásunk legnagyobb hibájának éppen ezt a mérhetetlen, telhetetlen centralizációt látom, (Ugy van! jobbfelőL) amelyre vonatkozólag már a múltkor ministeri székből és éppen a közoktatásügyminister ur szájából lesújtó kritikát hallottunk. A magam részéről erről a helyről arra kérem ugy a kormányt, mint különösen a mélyen t. többséget, amelynek elhatározásától függ mégis "csak a komány magatartása, hogy saját hatáskörükben is tegyenek meg mindent arra, hogy ezt az országot pusztító^ költséges, drága centralizációt szüntessék meg és mindazokban a kérdésekben, amelyekben a gyakorlati élet gyors és közvetlen intézkedést kivan, ennek vessenek véget a megyei autonómiák, a főispánok vagy a pénzügyigazgatóságok 1 hatáskörébe való utalással, a szerint, melyik tárgy melyik ügykörbe tartozik. Méltóztassanak ezeknek a tarthatatlan állapotoknak, ha nem is egyszerre, végetvetni — mert az nem lehet — de legalább az első lépéseket megtenni arra, hogy ezek az állapotok megszűnjenek. Elnök: Szólásra következik? Láng János jegyző: Peyer Károly! Peyer Károly: T. Nemzetgyűlés! A szanálási tervezetben a dohányjövedék bevétele címén egy hónapra 4,238.000 pengő volt felvéve, ezzel szemben a legutóbbi jelentés szerint 8,600.000 pengő volt a bevétel a legutóbbi hónapban s az előző hónapban is ugyanennyi voltMaga a költségvetés is elismeri, hogy a dohányjövedék bruttó-bevételének 52.5%-a tiszta nyereség. Ha ez az államnak olyan üzeme volna, ahol szabad verseny van, akkor én ennek a nagy eredménynek rendkívül módon örülnék, de az állam többi üzemeinél nincs meg ez a jövedelmezőség, mert hiszen ugyancsak a költségvetés szerint az állam többi üzemeinél a bevételek csak fedezik a kiadásokat. Ez a többletbevétel tehát, amely itt mutatkozik, a dohánymononóliumnak tudható be, annak, hogy dohányt feldolgozni másnak nem szabad, mint az államnak, • "
