Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.
Ülésnapok - 1922-562
240 A nemzetgyűlés 562. ülése 1926. évi máius hó 28-án, péntekéit. kérdésnek a helyes megoldás útjáról való elterelését. A kereskedelemügyi minister ur legjobban tudhatja azt, hogy a kereskedelemnek és az iparnak minő súlyos és kegyetlen problémája a forgalmi adó. A kereskedelemügyi minister ur ennek minden gazdasági kihatásait közvetlenül ismerheti, hiszen eaer és ezer kérelem, küldöttség, memorandum fordult meg már a minister ur előtt, épugy, mint a pénzügy minister ur előtt is és soha semmiféle komoly jogorvoslat ezen a téren nem történt és a kereskedelemügyi minister ur részéről semmi megértés nem mutatkozott. Amikor a magyar kereskedelem amúgy is válságban van s amikor mindazokat a biztosítékokat elmulasztották, amelyekre szükség volt, hogy az amúgy is nehezen meginduló gazda sági élet valamennyire konszolidálódjék, akkor ilyen kardinális kérdésekben lehetett volna legalább egy olyan lehetőséget nyújtani a kereskedelem és ipar fellendülésének, illetőleg tehermentesítésének, amely mellett legalább remélnünk lehetett volna, hogy a kereskedelmi és ipari élet valamennyire tengődni tud. A kereskedelmi minister ur azonban semmiféle megértést nem mutat. Kényelmesen nézi ezt a kérdést s amikor itt bizonyos nagy érdekeltségek képviselői, mint nemzetgyűlési képviselők felszólalnak ebben a kérdésben és hivatkoznak azokra az Ígéretekre, amelyek már elhangzottak, de amelyeket sohasem váltottak be, (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) akkor sajnálattal azt kell mondanom, hogy bizonyos cinizmus jellemzi azt a pénzügyi és kereskedelmi politikát, amelyet a kormány követ. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Mintha csak struccpolitika lenne most már nálunk a kormányzati rendszer és szellem, mert hiszen a nyomorúságokkal és gazdasági bajokkal szemben egyáltalában semmiféle komoly iniciati va, komoly lépés nem történik (Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) s nem törődnek azzal, hogy itt, a nemzetgyűlésen az ellenzék részéről, sőt még a többségi párt részéről is igen megszívlelésre méltó adatokkal magyarázzák és bizonyítják a helyzet tarthatatlanságát, hanem tovább folytatják a maguk végzetes politikáját. Ennek jellemzésére csak egy dolgot akarok fölemlíteni. Épen az előbb tette szóvá a pénzügy minister ur a kereseti adó kérdése kapcsán azt, hogy a községi háztartások szempontjából a kereseti adó kérdését ujabb elbírálás tárgyává teszi. S mi történt! Sok helyütt az egyes községek megállapították (Fábián Béla: Ez jellemző dolog!) a maguk kereseti adóalapját s ezt természetesen jelentették a pénzügyi hatóságoknak. A pénzügyministeriumból azután egy külön ukáz ment például le az egyes községek vezetőségéhez, azt mondva, hogy az a megállapított adóalap kicsiny. És hiába érveltek a községek azzal, hogy az nekik elég, a maguk céljainak megfelelő, többet tehát kiróni nem akarnak, mert a község lakosait tovább terhelni nem kívánják, a pénzügyminister urnák mégis az volt az álláspontja, hogy a megállapított adóalap kevés. S ha az ember kérdi, hogy miért, miért nem elég a pénzügyminister urnák az, ha egy község ezzel a kereseti adóval rendbe tudja hozni a maga háztartását, akkor a felelet egyszerűen az, hogy ez azért van, mert a forgalmi adóátalányozást ezen kereseti adóalap alapján akarja a pénzügyministerium végrehajtani, tehát neki szüksége volt egy nagyobb kereseti adóalapra, hogy ennek alapján magasabb forgalmi adóátalányt vethessen ki. íme, ebben is teljesen kifejeződik az a kegyetlen, krudélis, meg nem értő, embertelen szellem, amelyet a t. pénzügyi kormány a magyar társadalomnak súlyosan égető problémáival szemben tanusit. Ennek alapján a tételt nem fogadom el. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Láng János jegyző: Nincs senki sem feljegyezve. Elnök: Kiván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Minthogy az 1. rovat 3., 4„ 5. és 6. alrovatai meg nem támadtattak, azokat elfogadottaknak jelentem ki. Az 1. és 2. alrovattal szemben törlési indítvány adatott be Saly Endre és Szeder Ferenc képviselő urak részéről, tehát mindkét alrovaträ nézve külön fogom feltenni a kérdést. Az 1. alrovattal szemben Saly Endre képviselő ur által beadott törlési indítvány ellentétben állván az eredeti szöveggel, a kettőt egymással szembe fogom állítani. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e az 1. rovat 1. alrovatában foglalt összeget, szemben Saly Endre képviselő ur törlési indítványával elfogadni, igen vagy nemi (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti öszszeget fogadják el, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Az eredeti összeg fogadtatott el s igy Saly Endre képviselő ur törlési indítványa mellőztetett. A 2. alrovattal szemben Szeder Ferenc képviselő ur hasonlókép törlési indítványt adott be, amely ellentétben állván az eredeti szöveggel, a kettőt egymással szembe fogom állitani. Kérdem tehát, méltóztatnak-e a 2. alrovatot eredeti szövegében, szemben Szeder Ferenc képviselő ur indítványával, elfogadni, igen vagy nemi (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Többség. Az eredeti szöveg fogadtatván el, az indítvány elesik. Következik a 2. rovat. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni! Láng János jegyző (olvassa): »2. Rovat. Illetékek 62,640.000 P.« — Gaal Gaston! Elnök: A képviselő ur nincs jelen, ennélfogva töröltetik. Ki a következő szónok? Láng János jegyző: Fábián Béla! Fábián Béla: T. Nemzetgyűlés! Csak egészen rövidien akarok rámutatni arra, hogy ma, amikor a kormány minden erejével arra törekszik, hogy a hitelélet terén a kamat leszállittasséki, lehetetlenség, hogy késedelmi kamat címén még mindig havi 3%-ot, évenként tehát 36%-ot szedjenek. Ennélfogva arra akarom kérni a pénzügyminister urnák jelenlévő helyettesét, a kereskedelemügyi minister urat, hogy ezt ne tűrjék, mert lehetetlen helyzet, hogy késedelmi kamatul azért szednek havonként 3%-ot mert ezzel büntetni akarják azokat az embereket, akik nem fizetik meg forgalmi adójukat idejében; hiszen nincs egyetlenegy ember sem, aki passzióból ne fizetne. Én csak arra akarok rámutatni, hogy a szomszédos államban, Csehországban 7%-ot fizetnek késedelmi kamat fejében, lehetetlenség tehát, hogy legyen még Magyarországon akármilyen olyan kamat, — késedelmi kamat is — amely egy esztendőben 36%-ot tegyen ki. Elnök: Kíván még valaki szólani? (Nem!) Ha senkisem kivan szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Maga a rovat