Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-562

A nemzetgyűlés 562. ülése 1926. argumentációkra is, amelyekben lesz majd része bőven, megoldja ezt a kérdést, akkor nemcsak önmagának szerez nyugodt pereeket, hanem az országnak is óriási szolgálatot tesz, inert hiszen sok százezer és százezer ember várja ennek a kérdésnek megoldását. Hogy ez a kérdés nem aludt el és hogy nem pihen, azt mutatja az, hogy minden héten gyű­léseket tartanak az érdekeltek és már a vidéki hatóságok és a budapesti hatóságok is arra az álláspontra helyezkedtek, hogy ezeknek a gyű­léseknek megtartása elé nem gördítenek aka­dályokat, mert annyi ember van érdekelve en­nek a kérdésnek megoldásában, annyira mél­tányosnak, igazságosnak és szociálisnak tartja ennek a kérdésnek megoldását maga az alsó hatóság is, hogy nem tud kitérni a gyűlések engedélyezése elől, ezeket engedélyezi, a fel­szólalásokat nem korlátozza és ezzel is bizony­ságát adja annak, hogy azzal a sok százezer és százezer emberrel együtt érez, akik az ország­nak kölcsönöztek. Emlékeztetem a t. pénzügyminister urat Teleszky propagandaizü kijelentéseire és Tisza István szavaira,, amelyekben az volt, hoe-v a magyar föld utolsó darabjával is biztosítjuk; a hadikölesön-kötvényt. (Gaal Gaston közbe- j szól,) A háztulajdonosokat sem veszem ki. } Azoknak is meg kell hozniok az áldozatot, de I ezt a kérdést rekriminációkkal nem lehet meg­oldani, hanem csak azzal, hogy akinek áldo­zatot kell hoznia, az hozzon is áldozatot. A kor­mány tehát ne térjen ki a kérdés elintézése elől, mert ebből rendkívül nagy kár származik. Nem ismertetem tovább azokat a memoran­dumokat, amelyek a Ház majdnem minden tagjának birtokában vannak, de itt van a Nyukosz-nak memoranduma, Nagy Béla dok­tornak a memoranduma, itt vannak a könyvek, a számtalan kiadvány, terv, szándék, mind nagyszerűen megírva és pénzügyileg alátá­masztva, amelyekben az emberek foglalkoznak ennek a kérdésnek megoldásával. Sajnos, csak azok foglalkoznak ezzel, akik nincsenek hatal­mon és csak a tervnél maradhatnak meg, ellen­ben ennek valóra váltásánál nem működnek közre, mert részben távol állanak a kormány­tól, részben pedig nem is adatik meg a mód ré­szükre, hogy a nemzetgyűlés tagjai legyenek. Nem felforgató emberek, nem kommunisták és veszedelmes emberek irják ezeket a könyveket, cikkeket és terveket, hanem olyanok, akikkel szemben államhűség, megbízhatóság tekinteté­ben .a minister urnák sem juthat eszébe kifogá­sokat emelni. Arra kérem tehát a minister urat, méltóztassék ezeket átolvasni, ezeken gon­dolkozni ós végre a kérdést megoldani, mert ennek a kérdésnek megoldására az országnak legnagyobb szüksége van. Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Fábián Béla! Fábián Béla: T. Nemzetgyűlés! Az egyenes adók tárgyalásánál kifogást akarok emelni a zálogolásnak az egyenes adók behajtásánál kö- : vetett mai módszere ellen. Ma, amikor minden egyes foglalkozási ágban B-lista és csökkentés van, egyetlenegy foglalkozási ágban, még pe­dig az adóvégrehajtásnál, sajnos, uj embereket alkalmaznak. Az adóvégrehajtás rendszerénél egy nagy baj van, az, hogy amikor az adófizető, nem passzióból, nem tudja befizetni adóját, a végrehajtás alkalmával elviszik tőle holmiját, mert azt gondolják, hogy ezzel inkább rákény­szeritik arra, hogy adóját megfizesse. A végre­hajtás alkalmával tehát elviszik a kisiparostól a munkaszerszámot, a kereskedőtől az árut, - Arra kérem a t. pénzügyminister urat, le­évi május hó 28-án, pénteken. 227 gyen szives intézkedni az iránt, hogy ha valaki abba a kényszerhelyzetbe jut, hogy adóját nem tudja megfizetni, ne lehessen a végrehajtás al­kalmával tőle azonnal elvinni az árut, az ipa­rostól a munkaszerszámot, mert mivel űzze az a suszter a mesterségét, h a elviszik a füzőgépét, vagy mit áruljon az a kereskedő, akitől elvi­szik a lisztjét vagy más áruját. Fizetésképte­lenségbe kergetik az ilyen adózálogolással azo­kat az embereket is, akik tulajdonképen fizető­képesek volnának. Kérem tehát a pénzügyminister urat, hogy ha valaki adójának 50—60%-át befizette, tehát tanúbizonyságát szolgáltatta annak a készsé­gének, hogy adót fizetni akar, akkor legyenek azzal az emberrel szemben kímélettel és ke­gyelemmel. Abban az esetben pedig, ha nem fizetett is, a végrehajtásnál, amikor az utolsó intést adják neki, hogy fizetnie kell, legalább ne alkalmazzák a jövőben a zálogolásnak azt a módszerét, hogy az adóvégrehajtó kocsival jelenik meg az illetőnél és elviszi a holmiját. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni. Bud János pénzügyminister: T. Nemzet­gyűlés! A valorizáció kérdésében tegnap kifej­tettem álláspontomat, mely szerint nem va­gyok abban a helyzetben, hogy az átértékelést most keresztülvihessem. Ennek alapján nem tudok hozzájárulni Kiss Menyhért képviselő ur fejtegetéseihez. Ami a zálogolás problémáját illeti, csak azt mondom az igen t. képviselő urnák, méltóz­tassék utána nézni, hogy hol van ennyire eny­hén kezelve ez a kérdés, mint nálunk, ahol minden mód megvan arra, hogy az illető gaz­dasági exisztenciája ne érintessék! Méltóztas­sék tudomásul venni, hogy ujabban a külföl­dön érdeklődtek az iránt, hogyan tudunk en­nek ellenére ilyen eredményeket elérni. Én te­hát ennél a határnál nem tudok tovább menni. A legszélső határig szívesen megteszek min­dent a gazdasági egyed érdekében, amíg erre megvan a lehetőség, ennél azonban tovább nem mehetek. Tegnap is megmondottam, hogy na­gyon fontosnak tartom az adóbehajtásnál ezt a szempontot, most is megismétlem, hogy súlyt helyezek arra, hogy a magángazdaságok érde­kei megóvassanak és indokolatlanul meg ne sértessenek. (Helyeslés.) Elnök: A rovat összegében meg nem tá­madtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik? Forgács Miklós jegyző (olvassa): »Bevétel. Rendes bevételek. 1. Rovat. Földadó 46,400.000 P.« — Kabók Lajos. Kabók Lajos: T. Nemzetgyűlés! Az egye­nes-adóbevételek között szerintem a földadó az, amelyből az állam még nagyobb bevételre tehetne szert. Annak; ellenére, hogy Gaal Gas­ton igen t % képviselő ur tegnap valósággal megrázó módon ecsetelte a földbirtok kétségbe­ejtő helyzetét, mégis ezt a kijelentést vagyok bátor megtenni, még pedig azért, mert tudomá­som van arról, hogy a tiszta kataszteri jövede­lem utáni kivetés régi, elavult, helytelen, a mai tényállásnak nem felei meg. Bármennyire iparkodott is Gaal Gaston igen t. képviselő 1 ur itt számszerű adatokat produkálni, — amelyek között olyanokat is hallottam, hogy van olyan földbirtok, amelynek tiszta kataszteri jövei­delme öt aranykorona — én tisztelettel azt va­gyok bátor kérni, — akármennyire laikusnak is méltóztatnak engem, földkérdésekben tar­tani — tessék bárkinek bebizonyítani, hogy lehet-e olyan földbirtok, amelynek, ha azt meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom