Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-562

A nemzetgyűlés 562. ülése 1926. argumentációkra is, amelyekben lesz majd része bőven, megoldja ezt a kérdést, akkor nemcsak önmagának szerez nyugodt pereeket, hanem az országnak is óriási szolgálatot tesz, inert hiszen sok százezer és százezer ember várja ennek a kérdésnek megoldását. Hogy ez a kérdés nem aludt el és hogy nem pihen, azt mutatja az, hogy minden héten gyűléseket tartanak az érdekeltek és már a vidéki hatóságok és a budapesti hatóságok is arra az álláspontra helyezkedtek, hogy ezeknek a gyűléseknek megtartása elé nem gördítenek akadályokat, mert annyi ember van érdekelve ennek a kérdésnek megoldásában, annyira méltányosnak, igazságosnak és szociálisnak tartja ennek a kérdésnek megoldását maga az alsó hatóság is, hogy nem tud kitérni a gyűlések engedélyezése elől, ezeket engedélyezi, a felszólalásokat nem korlátozza és ezzel is bizonyságát adja annak, hogy azzal a sok százezer és százezer emberrel együtt érez, akik az országnak kölcsönöztek. Emlékeztetem a t. pénzügyminister urat Teleszky propagandaizü kijelentéseire és Tisza István szavaira,, amelyekben az volt, hoe-v a magyar föld utolsó darabjával is biztosítjuk; a hadikölesön-kötvényt. (Gaal Gaston közbe- j szól,) A háztulajdonosokat sem veszem ki. } Azoknak is meg kell hozniok az áldozatot, de I ezt a kérdést rekriminációkkal nem lehet megoldani, hanem csak azzal, hogy akinek áldozatot kell hoznia, az hozzon is áldozatot. A kormány tehát ne térjen ki a kérdés elintézése elől, mert ebből rendkívül nagy kár származik. Nem ismertetem tovább azokat a memorandumokat, amelyek a Ház majdnem minden tagjának birtokában vannak, de itt van a Nyukosz-nak memoranduma, Nagy Béla doktornak a memoranduma, itt vannak a könyvek, a számtalan kiadvány, terv, szándék, mind nagyszerűen megírva és pénzügyileg alátámasztva, amelyekben az emberek foglalkoznak ennek a kérdésnek megoldásával. Sajnos, csak azok foglalkoznak ezzel, akik nincsenek hatalmon és csak a tervnél maradhatnak meg, ellenben ennek valóra váltásánál nem működnek közre, mert részben távol állanak a kormánytól, részben pedig nem is adatik meg a mód részükre, hogy a nemzetgyűlés tagjai legyenek. Nem felforgató emberek, nem kommunisták és veszedelmes emberek irják ezeket a könyveket, cikkeket és terveket, hanem olyanok, akikkel szemben államhűség, megbízhatóság tekintetében .a minister urnák sem juthat eszébe kifogásokat emelni. Arra kérem tehát a minister urat, méltóztassék ezeket átolvasni, ezeken gondolkozni ós végre a kérdést megoldani, mert ennek a kérdésnek megoldására az országnak legnagyobb szüksége van. Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Fábián Béla! Fábián Béla: T. Nemzetgyűlés! Az egyenes adók tárgyalásánál kifogást akarok emelni a zálogolásnak az egyenes adók behajtásánál kö- : vetett mai módszere ellen. Ma, amikor minden egyes foglalkozási ágban B-lista és csökkentés van, egyetlenegy foglalkozási ágban, még pedig az adóvégrehajtásnál, sajnos, uj embereket alkalmaznak. Az adóvégrehajtás rendszerénél egy nagy baj van, az, hogy amikor az adófizető, nem passzióból, nem tudja befizetni adóját, a végrehajtás alkalmával elviszik tőle holmiját, mert azt gondolják, hogy ezzel inkább rákényszeritik arra, hogy adóját megfizesse. A végrehajtás alkalmával tehát elviszik a kisiparostól a munkaszerszámot, a kereskedőtől az árut, - Arra kérem a t. pénzügyminister urat, leévi május hó 28-án, pénteken. 227 gyen szives intézkedni az iránt, hogy ha valaki abba a kényszerhelyzetbe jut, hogy adóját nem tudja megfizetni, ne lehessen a végrehajtás alkalmával tőle azonnal elvinni az árut, az iparostól a munkaszerszámot, mert mivel űzze az a suszter a mesterségét, h a elviszik a füzőgépét, vagy mit áruljon az a kereskedő, akitől elviszik a lisztjét vagy más áruját. Fizetésképtelenségbe kergetik az ilyen adózálogolással azokat az embereket is, akik tulajdonképen fizetőképesek volnának. Kérem tehát a pénzügyminister urat, hogy ha valaki adójának 50—60%-át befizette, tehát tanúbizonyságát szolgáltatta annak a készségének, hogy adót fizetni akar, akkor legyenek azzal az emberrel szemben kímélettel és kegyelemmel. Abban az esetben pedig, ha nem fizetett is, a végrehajtásnál, amikor az utolsó intést adják neki, hogy fizetnie kell, legalább ne alkalmazzák a jövőben a zálogolásnak azt a módszerét, hogy az adóvégrehajtó kocsival jelenik meg az illetőnél és elviszi a holmiját. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni. Bud János pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! A valorizáció kérdésében tegnap kifejtettem álláspontomat, mely szerint nem vagyok abban a helyzetben, hogy az átértékelést most keresztülvihessem. Ennek alapján nem tudok hozzájárulni Kiss Menyhért képviselő ur fejtegetéseihez. Ami a zálogolás problémáját illeti, csak azt mondom az igen t. képviselő urnák, méltóztassék utána nézni, hogy hol van ennyire enyhén kezelve ez a kérdés, mint nálunk, ahol minden mód megvan arra, hogy az illető gazdasági exisztenciája ne érintessék! Méltóztassék tudomásul venni, hogy ujabban a külföldön érdeklődtek az iránt, hogyan tudunk ennek ellenére ilyen eredményeket elérni. Én tehát ennél a határnál nem tudok tovább menni. A legszélső határig szívesen megteszek mindent a gazdasági egyed érdekében, amíg erre megvan a lehetőség, ennél azonban tovább nem mehetek. Tegnap is megmondottam, hogy nagyon fontosnak tartom az adóbehajtásnál ezt a szempontot, most is megismétlem, hogy súlyt helyezek arra, hogy a magángazdaságok érdekei megóvassanak és indokolatlanul meg ne sértessenek. (Helyeslés.) Elnök: A rovat összegében meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik? Forgács Miklós jegyző (olvassa): »Bevétel. Rendes bevételek. 1. Rovat. Földadó 46,400.000 P.« — Kabók Lajos. Kabók Lajos: T. Nemzetgyűlés! Az egyenes-adóbevételek között szerintem a földadó az, amelyből az állam még nagyobb bevételre tehetne szert. Annak; ellenére, hogy Gaal Gaston igen t

% képviselő ur tegnap valósággal megrázó módon ecsetelte a földbirtok kétségbeejtő helyzetét, mégis ezt a kijelentést vagyok bátor megtenni, még pedig azért, mert tudomásom van arról, hogy a tiszta kataszteri jövedelem utáni kivetés régi, elavult, helytelen, a mai tényállásnak nem felei meg. Bármennyire iparkodott is Gaal Gaston igen t. képviselő

1 ur itt számszerű adatokat produkálni, — amelyek között olyanokat is hallottam, hogy van olyan földbirtok, amelynek tiszta kataszteri jöveidelme öt aranykorona — én tisztelettel azt vagyok bátor kérni, — akármennyire laikusnak is méltóztatnak engem, földkérdésekben tartani — tessék bárkinek bebizonyítani, hogy lehet-e olyan földbirtok, amelynek, ha azt meg-