Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.
Ülésnapok - 1922-561
lÔâ A. nemzetgyűlés 561. ülése 1926. millió cseh koronát vetettek ki, forgalmi adó címén pedig- 4 millió cseh koronát. r Jugoszláviában kivetettek egyenes adó címén másfél milliárdot, forgalmi és fogyasztási adó, tehát közvetett adó címén 2 milliárdot, tehát félmilliárddal többet mint egyenes adó címén. Angliában 1925/26ban egyenes adó címén kiróttak 339 millió koronát, közvetett adók címén pedig csak 245 millió koronát, tehát sokkal kevesebbet vetettek ki közvetett, mint egyenes adó címén. Belgiumban, 1925-ben kivetettek egyenes adó címén 1,200.000 koronát, fogyasztási adó címén ugyanennyit. Ezekből az adatokból tehát meggyőződhetünk arról, hogy Magyarország adózási rendszere helytelen, igazságtalan és az államháztartás költségeit, terheit a szegény dolgozó néposztály vállaira rakják. Hogy ez mennyire igy van, erre vonatkozólag csak rá akarok mutatni azokra az adókra, amelyeket a kormány az élelmiszerekre kivet. Néhány tételt akarok csak kiragadni a sok közül. Husfogyasztási adó címén Budapesten kiróttak békeidőben egy darab marha után 12 korona 92 fillért, 1926-ban 16-40 aranykoronát. Egy borjú után kellett fizetni 1914-ben 2-10 K-t, ma kell fizetni 2-50 K-t. Egy darab sertés után kellett fizetni 1914-ben 3-16 K-t, ma kell fizetni 3-50 K-t. A cukor 100 kg-ja után békeidőben kellett fizetni 38 K-t, 1926-ban kellett fizetni 44-80 K-t, igaz, hogy az utóbbi időben ezt csökkentették, úgyhogy ma már csak 35 K-t kell fizetni. Ezzel akartam igazolni azt, hogy a kormány pénzügyi politikája helytelen. A kormány olyan pénzügyi politikát csinál, amelylyel a szegény dolgozó nép vállára rakja az egész adóterhet s ezért nem tudnak az emberek az országon belül megélni. E mellett nem gondoskodik a kormány arról, hogy azok a beruházások, amelyeket beígértek, végre-valahára megkezdődjenek, hogy az emberek munkához és megélhetéshez jussanak. Legyen szabad ezek után előterjesztenem a következő határozati javaslatot (olvassa): »A nemzetgyűlés utasítsa a pénzügyminister urat, hogy rendeletben intézkedjék arról, hogy a Budapesten dolgozó, de a környékbeli községekben és városokban lakó munkások és alkalmazottak által fizetett kereseti adót a főváros az illetékes község, illetve városnak utalja át.« Mégegyszer tisztelettel kérem a pénzügyminister urat, hogy azokat a dolgokat, amelyeket itt elmondottunk, vegye fontolóra. Gondoskodjék arról, hogy itt az országon belül mindazok az egyének, akik itt dolgozni akarnak és munkájuk után meg akarnak élni, munkához jussanak. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Felfogásom szerint a pénzügyi kormánynak nemcsak az a kötelessége, hogy az állampolgároktól beszedje az állami adókat, hanem kötelessége gondoskodni arról is, hogy ezek az állampolgárok, akiket súlyos adók terhe nyom, megfelelő megélhetéshez is jussanak. Ezért arra kérem a minister urat, hogy azt a várva-várt és sokszor beigért beruházást végre-valahára csinálja meg, adja ki, hogy lássunk már valamit abból a beruházásból, mert eddig; egyetlen üzemben, egyetlen gyárban sem láttunk semmit a beruházásból. Minthogy a kormány iránt bizalmatlan vagyok, a költségvetést nem szavazom meg. (Helye'slés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik 1 Láng János jegyző: Gaal Gaston! Gaal Gaston: Mélyen t. Nemzetgyűlés! A kormány pénzügyi politikája feletti véleméévi május hó 27-én, csütörtökön. nyemnek és bírálatomnak már az általános vita kapcsán kifejezést adtam; ismétlésekbe bocsátkozni nem kívánok. Az ott felsorolt dolgok legnagyobb részét a mélyen t. minister ur válasza után is sajnálatomra kénytelen vagyok fentartani, azonban most, amikor a tárca általános vitájánál vagyunk, nem kivánok ebbe a kritikába újból is belebocsátkozni. Tisztán és kizárólag egy pár konkrét tényre akarom felhívni a mélyen t. minister ur figyelmét, abban a reményben, hogy meggyőzetvén ezeknek a tényeknek valósága által, a maga részéről mindent el fog követni egyfelől aziránt, hogy az általam felemiitett anomáliákat megszüntesse, másfelől pedig, amennyiben az általam felhozottakból az államkincstárnak bizonyos visszaélésszerű megkárosítása fog bebizonyosodni, a mag-a részéről a legszigorúbban mindent el fog követni,_ hogy ez a károsítás megszüntettessék, illetve jóvátétessék. Mindenekelőtt avval a váddal kivánok foglalkozni, melyet unos-untalan hallunk magánbeszélgetésekben, olvasunk a sajtóban, de hallunk itt a Házban is felszólalások alakjában, hogy a földbirtok megközelítőleg sem visel olyan terheket, amilyen terheket a többi adózókkal arányban viselnie kellene. Erre vonatkozólag leszek bátor a mélyen t. Nemzetgyűlés szine előtt egynéhány konkrét, való adatot ismertetni, kizárólag abból a célból, hogy most már itt a nemzetgyűlés szócsövén keresztül győződhessék meg mindenki, aki könnyelmű állítást kockáztat meg arról, hogy ezek a bizonyos vádak a földbirtokkal szemben abszolúte tarthatatlanok, valótlanok, helyt nem állók. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Az Országos Mezőgazdasági Kamara évi jelentése közöl egy kimutatást, az ország minden részéből, valamennyi vármegyéjéből gyűjtve az adatokat a legkülönbözőbb birtokkategóriákról. Sorra veszi az egyholdastól a 17.000 holdasig a birtokkategóriákat s kimutatja azokat az adókat, melyeket az illető birtoktestek viselnek. Kimutatja azután a tényleg viselt adóval szemben azt a hivatalosan nyilvántartott kataszteri tiszta jövedelmet is, melyet azok a birtoktestek tulajdonképen hoznak és amelynek arányában volna csak szabad az illetőket megadóztatni. Kezdem egy abaujvátmiegyiei kétholdlas kisbirtokkal, amelynek kataszteri tiszta jövedelme holdankint 8-6 aranykorona, a tényleg fizetett összes közterhe pedig 24*92 aranykorona, szóval háromszorosa a kataszteri tiszta jövedelemnek. Mosonmegyéből kimutat egy 10 holdas kisbirtokot, amelynek holdanként! tiszta jövedelme 13-88 aranykorona, tényleg fizetett közterhe pedig holdanként 33-83 aranykorona. Egy győrnem kétszerese a kataszteri tiszta j-övesde'lemn.ek. Mosonmegyébőli egy 22 holdas birtok átlagos holdanként! kataszteri tiszta jövedelme 20-76 aranykorona, a tényleg fizetett adója pedig holdanként 33-83 aranykorona. Egy győrmegyei 32 holdas birtok kataszteri tiszta jövedelme holdanként 6'93 aranykorona, tényleg fizetett adója pedig holdanként 10-12 aranykorona, tehát majdnem duplája a kataszteri tiszta jövedelemnek. Egy mosonmegyei 63 holdas birtok holdankénti kataszteri tiszta jövedleflme 9-31 aranykorona, holdankénti összes adóterhe 12*52 aranykorona. Eg v y mosonmegyei 155 holdas birtok holdankénti kataszteri tiszta jövedelme 26-40 aranykorona, tényleg fizetett adója holdanként 41-92 aranykorona. Egy győirmegyei 277 holdas birtok) katasizteri tiszta jövedelme holdanként 15 aranykorona, adója pedig katasztrális holdanként 21*15 aranykorona. Egy
