Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-556

12 A nemzetgyűlés 556. ülése 1926. évi május hó 20-án, csütörtökön. Bátor vagyok megemlíteni, hogy ctZ cl fut­ballpálya, ahonnan ez a gyógyforrás kitört, eredetileg Hajdúszoboszló közbirtokosságának tulajdona volt,' Hajdúszoboszló közbirtokossága egy nemes gesztussal ezt a területet a város­nak ajándékozta, igy tehát ez a terület jelen­leg Hajdúszoboszló városának tulajdona s mint ilyen, nem állami tulajdon. Viszont azonban ugy vélem, hogy az állam, főleg pedig a nép­jóléti ministerium nem nézheti tétlenül azt, hogy Hajdúszoboszlón mi történik. Utóvégre egy város anyagi készsége tekintetében olyan hibák vagiy hiányok lehetnek, hogy nem lehet rábízni ennek a nagy nemzeti szerencsének ki­aknázását és kihasználását tisztán Hajdúszo­boszló városára. Ugy vélem, hogy a minister urnák itt igenis közbe kell lépnie. Amúgy is olyan nagyon szeretnek a kormányhatósági kö­zegek belenyúlni az autonómiába, oly nagyon szeretnek gyámkodni, atyáskodni, annyira be­lenyúl az államhatalom ma még a magánéletbe is, hogy nem értem, miért nem jön az állam, ha nem mozog a város, miért nem jön a kor­mány intézkedésekkel, miért nem jön elénk törvényjavaslattal. Azt kérem az igen t. nép­jóléti minister úrtól, méltóztassék a minister­tanácsnál vagy más erre adandó alkalommal odahatni, hogy Hajdúszoboszló városa ebben a kérdésben sarokba szorittassék olyan formá­ban: kiépitteti-e önerejéből ezt a gyógyforrást és létesit-e annak hasznosítására berendezése­ket, igen vagy nem? Mert ha a város ezt halo­gatja, ha huzavonát csinál, illetőleg nem csi­nál semmit, akkor igenis az államhatalomra hárul a kötelesség, hogy ő cselekedjék. Az igen t. népjóléti minister urnák nem győzöm eléggé ezt a kérdést magas figyelmébe ajánlani és kérem, méltóztassék odahatni, hogy ministertársaival egyetemben ezen gyógyforrás kihasználását illetőleg sürgős intézkedések té­tessenek. (Helyeslés half elől.) Elnök: Kivan még valaki szólani? (Bara­bás Samu szólásra jelentkezik.) Barabás kép­viselő ur kivan szólni. Barabás Samu: Igen t. Nemzetgyűlés! Mindenesetre hálás köszönettel tartozom Szi­lágyi Lajos igen t. képviselő urnák, hogy szí­ves volt ezt a természeti kincset a nemzetgyűlés tárgyalási anyagává tenni. Kötél eségemnek tartom azonban azt is kijelenteni, hogy Szi­lágyi Lajos igen t. képviselő ur egy és más dologban tájékozatlan a hajdúszoboszlói gyógy­forrást illetőleg. (Szilágyi Lajos: Méltóztassék tájékoztatni! Ez az egész nemzetet érdekli!) Igenis tudjuk, hogy folynak az előmunkálatok, a város igen nagy áldozatkészséggel a körül­ményeknek minden tekintetben megfelelő mű­szaki terveket dolgoztatott ki és tárgyalásokat folytat a pénzügymini s ter úrral. A pénzügy­minister ur a legnagyobb előzékenységgel fo­gadta a várost (Malasits Géza: Csak pénzt nem ad!) és most van úgyszólván a tizenkettedik órája annak, hogy nyélbe üttetik a fürdőügy. Hitem szerint kevés idő választ el már attól, hogy ez a természeti kincs valósággal köz­kincs legyen a szenvedő emberiség számára. Kötelességemnek tartom megvédelmezni a várost Szilágyi Lajos igen t. képviselő ur állí­tásával szemben. (Szilágyi Lajos: Naponta 220 vagon viz folyik el!) De méltóztassék vissza­gondolni arra, hogy amikor Erdélyben kitört a földgáz, ugyebár, évek teltek el, amig a ma­gyar állam, azt — legalább részben — tényleg hasznositsni tudta? Váratlan eseménv volt ennek a hőforrásnak a kibuggyanása is. Még csak crondolatban sem lehetett rá készülni, mert n-snt lehetett tudni: mit eredményez az állami furatás. (Zaj half elől.) Bocsánatot kérek, én tényeket akarok előadni A fúrást az állam vé­gezte, olajat keresvén, s akkor 1090 méter mély­ségből kitör ez a 73 fokos forrásvíz, amely na­ponta tényleg óriási mennyiségben ömlik ki: naponta 2,200.000 liter viz tör elő, Valóban óriási kincs, amely a geológusok, balneológu­sok és a vegyészek megállapítása szerint na­ponta 20 kiló jódot, 30 kiló brómot és 76 méter­mázsa sót ad. (Szilágyi Lajos: A pénzügyminis­teriumban meghal ez az ügy! — Gaal Gaston: A pénzügyminister rá is teszi a kezét!) Óriási dolog ez, igen t. képviselő ur. Nem akarom a képviselő ur hozzászólását és jóindulatát le­kicsinyelni, sőt hálásan vesszük, hogy ezt^ ider hozta, viszont azonban nekem kötelességem mindazt, amit tudok, ennek az ügynek jelenlegi stádiumáról elmondani. Kérem az igen t. Nem­zetgyűlést, méltóztassék tudomásul venni, hogy igenis folyik a munka,, amire azonban nem le­hetett a város elkészülve, ami még az államot is meglepte, azt máról-holnapra nem lehet meg­csinálni. Pattantyús Géza mérnök, műegyetemi ta­nár készítette a terveket. Három hónap telt el, amig a tervek elkészültek. Ezek most benn vannak a pénzügyministeriumhan felülvizsgá­lat és jóváhagyás végett. {Zaj a szélsőbalolda­lon.) Bocsánatot kérek, ez igy van, ez a büro­kratizmus. Amit meg lehet tenni, azt a város meg is teszi. (Propper Sándor: Fogják le a vizet a tenyerükkel!) Ne méltóztassék az ügyet rossz viccekkel nevetségessé tenni, inert ez na­gyon fontos ügy. Én egy pillanatra sem kivá­nom Szilágyi Lajos t. képviselő ur jóhiszemű­ségét kétségbevonni, itt tisztára a felvilágosi­tás megadása a célom. A város képviselőtes­tülete igenis a legnagyobb áldozatkészséggel, a legnagyobb szorgalommal és odaadással igyekszik ezt a természeti kincset közkinccsé tenni, de azt is méltóztassék tudomásul venni, hogy nemcsak viz jön ki a mélységből, hanem gáz is meg só is, ez a kettő pedig állami mono­pólium, igy tehát a pénzügyministeriumnak ebbe beleszólása van. Eddig megállapodás még nem jött létre. A pénzügyminister most le­küldötte észrevételeit a város által elkészített tervezetre. (Szilágyi Lajos: Akkor vége van az ügynek! Ha a pénzügyministeriumba, ha Szabóky kezébe kerül, akkor vége van!) Most tárgyalnak a várossal a feltételekről, a napok­ban lesz a műszaki bejárás ... (Szilágyi Lajos: Ott nem fürdik senki!) Már is fürdenek. (Szi­lágyi Lajos: Halálos szerencsétlenségek is voltak épen azért, mert nincs bejárás!) A nagy népfürdő, amelyet a város építtet, a nyáron már készen lesz. Természetesen nagy tőke kell és azt máról-holnapra semmiből előteremteni nem lehet. Méltóztassék tudomásul venni, hogy igenis a leglázasabb munka folyik és mi nem csupán a várost, de a pénzügyministeriumot is sar­kaljuk, hogy minél hamarább dűlőre jusson ez a kérdés, hogy ezt a forrást, amely a föld mélységéből előtörve, Istennek az adománya, ennek a szerencsétlen magyar nemzetnek, amelytől mindent elraboltak, ezt a kincset mindnyájan a legjobb akarattal igyekezzünk kezelni, hogy ott a szenvedő emberiség mennél rövdebb idő alatt gyógyulást és vigasztalást találjon. (Helyeslés a jobboldalon és a közé­ven.) Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Malasits Géza! Malasits Géza: T. Nemzetgyűlés! Kénvte­len vagyok azt a nagy optimizmust, amellyel eltelve ugy Szilágyi, mint Barabás t. kép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom