Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.
Ülésnapok - 1922-556
Anemzetgyűlés 556. ülése 1926. zonyos, hogy a népjóléti minister ur követelni fogja âz eredeti előterjesztés elfogadását és igy a népbetegségek elleni küzdelem céljaira az 1926/27. esztendőben valóban csak az a szerény összeg áll majd rendelkezésre, amit a költségvetés előirányoz. Kilátástalan tehát a helyzet és nincs reményünk arra, hogy a szükséges tüdőbeteggondozókat, kórházakat, a kórházak speciális osztályait és a Németországban olyan nagyon kultivált és bevált erdei üdülőhelyeket és szanatóriumokat létrehozhassuk. A tüdővész ellen való védekezésnek ez az eyetlen módja és lehetősége és nem tehetek róla, konokul megmaradok amellett az álláspontom mellett, hogy még mai szegénységünk mellett is, még ennek a költségvetésnek keretein belül is sokkal többet lehetne tenni e téren, annyit, mint amennyi az ország pusztuló és hanyatló társadalmának megmentésére szükséges. A minister ur itt érvekkel valószínűleg nem fog szembeszállni, legfeljebb fiskális érvek fognak majd dominálni, de én tartom a minister urat olyan kemény legénynek, hogy illetékes helyen, amikor ezeket tárgyalják, reácsap az asztalra és rámutat arra, hogy mire van szüksége szociálpolitikai téren és különösen a népbetegséglek elleni védekezés terén. És én nem hiszem, hogyha a minister ur keményen fogja meg a dolgot és reámutat arra, hogy a kormánynak milyen felelőssége és kötelessége fűződik ehhez a kérdéshez, ne tudná ministertársait meggyőzni arról, hogy ezzel az apró borravalószerü összeggel ezt a kérdést elintézni nem lehet. (Dréhr Imre előadó: Tessék ezt a pénzügyi tárcáinál elmondani, hadd hallja a pénzügyminister ur is!) Igen t. előadó ur, a német erre azt mondja: »Das ist eine faule Ausrede.« Én sem tudok erre egyebet mondani, mert nekem kevesebb kapcsolatom van a pénzügyminister úrral, mint az előadó urnák és a t népjóléti minister urnák (Vass József: ézigaz!) és a népjóléti minister urnák a befolyása a kormányra valószínűleg jelentékenyen nagyobb, mint az én befolyásom (Drtéhr Imre előadó: Azzal én teljesen tisztában vagyok !) s ha én beszélnék a pénzügyminister úrral, annak aligha volna eredménye, mig, ha à népjóléti minister ur beszél a pénzügyminister úrral, ha ő csap rá az asztalra és ő mondja meg neki, hogy ezt a tételt pedig 300.000 pengővel hazaküldeni nem lehet, mert ennek a tételnek a nagyságától függ az,, hogy a pusztuló társadalmat hogyan tudjuk lábraállitani ós a jövendő számára megmenteni — nem is szólva arról — hogy az ország fiskális szempontjai se parancsolják ennek a tételnek vérszegénységét, mert az a pusztulási folyamat, amely megindult, nemcsak az embereket, nemcsak az egyedeket, nemcsak a társadalmat pusztítja, hanem pusztítja az adóalanyokat is és néhány esztendő múlva, ha ugyan ezt megéri ez a kormány és a pénzügyminister ur- amit én nem kívánok, módja lesz konstatálhatni, hogy az adóforrások sorvadnak a társadalommal együtt és a hihetetlen nagv összegek, amelyeket hatalmi és politikai célra hasítanak ki a nemzet gazdasági életéből és erejéből, állán dóan csökkennek és csökkennek és végre lehetetlenné válik a költségvetésnek ilyen módon való fenntartása. Elnök: A képviselő ur beszédideje lejárt, szíveskedjék beszédét befejezni. Propper Sándor: Beszédemet befejezem azzal, hogy Kéthly t. képviselőtársam javaslatát fogadom el és habár ebből a szempontból kilátástalannak tartom a helyzetet, mégis megkísérlem a lelkiismeret megmozditását s arra NAPLÓ. SLIV, évi május hó 20-án, csütörtökön. 9 kérem a minister urat: méltóztassék erre az igazán nagy és fontos, mondhatnám: nemzeti és keresztény célra —• mert a keresztény munkástömegek pusztulnak — ezt a szerény és szegény kétmillió pengőről szóló módositó javaslatot elfogadni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Einök: Szólásra következik! Forgács Miklós jegyző: Barabás Samu! Elnök: A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. Kérdem: kiván-e még valaki szólani 1 (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A népjóléti minister ur kivan szólani. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Nagyon hálás vagyok Lukács György igen t. képviselőtársamnak, aki a nemzetgyűlés figyelmét erre a rendkivüí fontos kérdésre szakszerüleg ráfordította, de hálás vagyok többi felszólalt t. képviselőtársaimnak is, hogy a tüdő vész pusztításainak nagy mértékét hangsúlyozták és készségüket jelentették ki a maguk részéről, hogy a népjóléti tárcának ebben az irányban való küzdelmét honorálni fogják. Azokra a gondolatokra, amelyeket Lukács igen >t. képviselőtársam, mint a társadalom részéről veterán harcosa és vezérlő kapitánya ennek a küzdelemnek elibénk tárt, csak egyetlenegy megjegyzést vagyok bátor tenni, nevezetesen azt, hogy kétségkívül van valami differencia a városi, mondhatjuk tehát ipari lakosság és az agrár lakosság között a tüdővészhalandóság szempontjából ennek az utóbbinak javára. Mindamellett tény az is, hogy az agrár rétegekben is megdöbbentő mértékét mutat a tuberkulotikus megbetegedések száma, magukat a tüneteket és magát a halandóságot is tekintve. Ezzel szemben csak egészen gyökeres profilaktikus módon lehet eljárni, természetesen nem tévesztvén szem elől a gyógyitási rendszer kiépítését. Ami magát a profilaxis kérdést illeti, meg kell említenem, hogy bár sötét a kép, amelyet országos átlagban meg kell rajzolni, de a statisztikai adatok nem egészen megbízhatók. Alátámasztom ezt az állításomat azzal, bogy most, amikor elrendeltem, illetőleg kérésekkel elértem, hogy a tuberkulotikus veszedelemmel fenyegetett, vagy pedig marj inficiálódott községek egészségügyi felvétele községről-községre és a községekben házról-házra, családról-családra környezettarralmány révén megtörténjék és ezeknek a tanulmányoknak adatai hozzám felterjesztettek, összehasonlítva ezeket az illető vidékekre vonatkozó statisztikai adatokkal, azt láttam, hogy a valóság örvendetesen eltér a statisztikai adatokban feltüntetett állapottól. A falvakban tudniillik nem mindig szakszerűen állapitják meg a haláleset okát és mivel a legnépszerűbb — hogy kimondjam e szomorú szót — f a tüdővész, vagy tüdőbaj, vagy száraz betegség, a kérdéshez nem egészen hozzáértő halottkémek, akik ezzel foglalkoznak, beírják a megfelelő rovatba : a halál oka tüdővész. Egyetlenegy községben a revízió alkalmával több mint 30 esetet találtunk, ami azt mutatja: mennyire meg kellene változtatni a statisztikai adatokat, amelyek természetesen az ilyen jelentések alapján épülnek fel. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Mindamellett nem ez a fontos az én megjegyzésemben; mert hiszen ha meg is lehet korrigálni 1—2%-kal az országos átlagot, amely 10.000 vagy 100.000 lélekszámra yan számit va, 2
