Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.
Ülésnapok - 1922-560
"140 A nemzetgyűlés 560. ülése 1926. évi május hó 26-án, szerdán. állapitottuk meg a fogalmazási kar létszámát és 102-ben a szakemberek létszámát. Nem áll, hogy azok a tisztviselők, akik ott adminisztrálnak, mint jogászok semmit sem értenek a mezőgazdasághoz, mert hiszen a régebbi időkben voltak kirendeltségeink és ezek a tisztviselők, különösen a magasabb fokon, a kirendeltségeknél voltak, ahol gyakorlati tapasztalatokat és ismereteket szereztek. Nemi áll tehát az, hogy abszolúte semmit sem értenek a mezőgazdasághoz. (Szeder Ferenc: Nem azt mondottam, hogy abszolúte nem értenek' hozzá!) A fogalmazási kar adminisztrál, a szakemberek pedig azokat a szakdolgokat intézik, amelyek ott elintézésre várnak. A létszámapaisztás alkalmával megállapított létszámon alul •— ismétlem, a fogalmazási kar létszámát 92-ben, a szakemberek számát pedig 102-ben állapitottuk meg akkor — nieim lehet továbbcsökkenteni a létszámot, mert akkor az adminisztráció szenvedne és nem lehetne ellátni azt a szolgálatot, amelyet ott el kell látni. Ennyit voltam bátor megjegyezni Szedier t. képviselőtársam felszólalására. (Forster Elek: Nagy-Magyarországon 92 volt a létszám!) Százötven volt! Elnök: Szólásra következik 1 ? Láng János jegyző: Strausz István! Strausz István: T. Nemzetgyűlés! Csak néhány felvilágosítást kívánok kérni az igen t. minister úrtól. Ha a földmivelésügyi tárca központi igazgatását nézzük, sajnálattal kell megállapítanunk, hogy abból nem lehet tudni, hogy a központi igazgatás közigazgatási ágazata helyesen működik-e. Helyes működését én elsősorban abból a szempontból szeretném megítélni, hogy gyorsan intézik-e el az ügyeket, másodsorban pedig abból a szempontból, hogy az a* beállított gépezet, amelynek irányitólag kell hatnia Magyarország egész földmivelésére, termékeny, gyümölcsöző igazgatást végez-e. Kétséges előttem az is, hogy az ellenőrző szolgálat ugy van-e megkonstruálva ennek a tárcának keretében, ahogy azt az állam érdekei megkívánják. Miből szeretném Ítéletemet megalkotni? A személyzet összetételéből. Ha a létszám-kimutatást nézem, abból azt állapithatom meg, hogy az u. n. irányító, — mint a pénzügyminister ur egészen helytelenül szokta mondani — vezérlőstátus, a fogalmazói szak, 110 főből áll. Milyen kvalifikációval, milyen minősítéssel bír ez a vezérlő, irányító személyzet? Túlnyomólag jogi kvalifikációval. Kettőt leszámítva, — t. i. az országos lótenyésztési főigazgatót és a beosztott jószágigazgatót — a többi fogalmazási szakbeli tisztviselő mind jogi minősítésű. Szeretném, ha itt a fogalmazói státus vegyítve volna szakemberekkel,^ különösen elsőrendű gazdasági képzettségű és más egyéb szakképzettségű tisztviselőkkel. Ahogy itt a papíron látom ezt, kénytelen vagyok megállapítani, hogy a közigazgatás gépezetének ez a fő-főrésze nagyon egyoldalú összetételében. Tudom, hogy a minister ur azt fogja nekem mondani, hogy a minjsteriumban rendelkezésre állnak más szakbéliek is, de kérdem, hogyan lehetséges akkor ilyen kis státust bemutatni, mint olyant, amely a földmivelésügyi tárca központi ügyeit intézi? Nagyon jól tudom, hogy a központi státus nem 110 főből áll, mert ott több más külső ágazatoktól berendelt tisztviselő is van. Az 1897: XX. te megkívánja azt, igen t. minister ur, hogy a berendelt tisztviselőket ebbe a státusba vegye fel és illetményeikkel is a központi igazgatás ágazatát kell a hivatkozott törvény rendelkezései szerint megterhelni. Ha tovább nézem, akkor egy különös számot találok, azt t. L, hogy a számvevőségi szak is 110 tisztviselőből áll. (Lendvai István: Száztizenháromból! — Meskó Zoltán: Összeadási hiba!) Tehát ugyanannyi létszámmal bír a fogalmazói szak, mint a számvevőség. Ebből nem tudom megállapítani, hogy a kormány által oly sokszor hangoztatott egyszerűsítés miképen érvényesül r a földmivelésügyi^ tárcánál. Az egyszerűsítésen, az egyszerűsítés "miként való keresztülvitelén fordul meg a létszámcsökkentés. A takarékossági bizottság, amely ki van küldve elsősorban az egyszerűsítések keresztülvitelére, folyton jár-kel egyik ministeriumból a másikba, jegyzeteket készit, de valójában igen keveset láttunk az egyszerűsítés terén. Amit látunk, az is inkább alakiságokba fullad. Életrevaló egyszerűsítéseket a takarékossági bizottság nem is tud statuálni. Tisztelem a takarékossaigü bizottság tagjait, de az a nézetem, hogy a legjobb akaratuk, a legnagyobb tudásuk mellet sem képesek beleilleszkedni a mai folyó adminisztrációba annyira, hogy gyökeres reformokat tudnának keresztülvinni. Vindikállak a számvevőségi szak megreformálását, vindikálják a közigazgatási munkakör megreformálását, sőt tovább megyek, vindikálják még a kezelési szak megreformálását is. (Meskó Zoltán: És a saját bizottságuk megreformálását!) Ismétlem, hogy az egyszerűsítéseket keresztülvinni csak az a resszort-tisztikar tudja, amely abban a resszortban él és dolgozik. Visszatérve a számvevőségre, meg kell állapitanom, hogy annak tisztviselői státusáI ban hiányzik a számvevőségi igazgató, noha annak a státus élén vezetni kellene. Számvevőségi igazgató nélkül, aki a törvényben megszabott bizonyos függetlenségi biztosítékokkal dolgozik a maga állásában, nem lehet elképzelni hatékony ellenőrzést. Ugy gondolom, sőt tudom is, hogy a számvevőségi igazgatói munkakör egy fogalmazószakbeli tisztviselőre van ruházva. Nem tudom, miféle intenciók vezetik a minister urat, hogy nem akar az 1897 : XX. te. alapjára, helyezkedni és magából a bransból kinevezni egy számvevőségi igazgatót teljes felelősséggel és azzal a független hatáskörrel, amelyet részére a törvény az állam érdekeinek védelme szempontjából biztosit. Miért idegenkednek épen a legfontosabb gazdasági tárcák, a pénzügyi és földmivelésügyi attól, hogy a törvény szoros követelményeinek eleget tegyen a számvevőségi igazgató személyének kiválasztása és kinevezése tekintetében! Nem nyugtathatja meg a nemzetgyűlést, de a közvéleményt sem az a beosztás, amely ma itt van. E mellett az ilyen státusból való kirendelés lekicsinylése annak az érdemes számvevőségi testületnek, amely ezidőszerint az egész államháztartásban a legnagyobb munkaterhét kénytelen vállalni. Újra felszólaltam, igen t. minister ur. Ön demokratikus gondolkozású ember, már családi leszármazása folytán is és a demokratikus gondolkozást, az ellenőrzésnek megingathatalan körülbástyázását a függetlenség tekintetében és annak mélyítését az egész vonalon csak egy ilyen ember tudja megérteni az államérdekek szempontjából. Hiszem is, hogy a minister ur megérti felszólalásomat és ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozni fog. A kezelési szakban szintén nagy eltolódást látunk. Ugyanis 176 kezelő munkaerő van a földmivelésügyi ministerium központi igazgatásánál. (Meskó Zoltán: Talán sokalja?) Ebben csúcsosodik ki az a tény, hogy ott egyáltalában nem történt lényeges a központi igazgatás
