Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.
Ülésnapok - 1922-559
132 À nemzetgyűlés 559. ülése 1926. évi május M 25-én, kedden. szetes, hegy hasznos beruházás. (Saly Endre: Kölcsön?) Természetesen. A borértékesítés megszervezésére kaptam 200.000 aranykoronát, (Zaj. — Halljuk! Halljuk!)) az állami erdőgazdasági birtokoknál való felhasználásra 800-000 és az állami mezőgazdasági birtokoknál való felhasználásra 100.000 aranykoronát. A II. félévre kaptam az ármentesitő társulatok részére kölesönre 8,000.000 koronát, a tangazdasági állatállományok fejlesztésére 110.000 koronát, a tangazdaságok részére mezőgazdasági gépekre 100.000 koronát, a tangazdasági szikes területek feljavítására 90.000 koronát, uj csemete-kertek létesítésére 120.000 koronát, kísérleti gazdaságok felszerelésére 80000 koronát, a növénynemesitő akció fejlesztésére 200.000 koronát, a földbirtokrendezés során házhelyhez jutottak részére az építkezések előmozditásának támogatására 6,000.000 koronát, sáskairtó-gépek beszerzésére 100.000 koronát, a második félévre ilymódon összesen 14,800.000 koronát, tehát az 1925/26. évre összesen 32,000.000 millió aranykoronát, vagyis 464 milliárd koronát. Azért tartottam szükségesnek ezeket az összegeket és célokat ismertetni, mert sok szenireh anyát kaptam a költségvetés tárgyalása során is egyes képviselőtársaimtól és pedig jogosan és nem is veszem: ezt tőlük rossznéven, hogy a földmiyelésügyi tárca részére nem gondoskodom arról, hogy hasznos beruházási célokra a költségvetés keretén kivül megfelelő összegek rendelkezésemre álljanak. Amint méltóztatnak látni, volt gondom arra, hogy a költségvetés szűk keretén kivül is ezk az összegek a mezőgazdaság és a mezőgazdasági kultúra fejlesztésére rendelkezésemre álljanak. Ezeknek az összegeknek tervszerű felhasználása folyamatban van és ha mindezek beruháztatnak, ugy a közgazdaság terén mindenesetre éreztetni fogják hatásukat. Méltóztatnak látni, hogy egész költségvetésemnek összegét túlhaladja az az összeg, amelyet hasznos beruházások címén egy év alatt kaptam. A jövő költségvetési évre pedig szintén igényelni fogok hasonló összeget és remélhetőleg meg is fogom azt kapni. Ezzel csak azt akarom igazolni, hogy egyáltalán nem késem közbelépni akkor, amikor a mezőgazdaság érdekeinek megvédéséről és a mezőgazdaság fejlesztésére szükséges összegek megszerzéséről van szó. Sokorópátkai Szabó István t. képviselőtársam azt követeli tőlem, hogy állítsam vissza a Darányi-féle rendszert, hogy az állattenyésztő közületeket és birtokossági testületeket a tenyészállatok beszerzésénél támogassam. Mint ahogyan méltóztatnak hallani, ezen a téren is megtettem kötelességemet és a legmesszebbmenő intézkedéseket tettem abban a tekintetben, hogy a községek, közbirtokosságok és állattenyésztő szövetkezetek megfelelő támogatásban részesüljenek. Szeder Ferenc t. képviselőtársam, amig egyfelől szociális intézkedések felállítását reklamálja a kormánytól, addig másfelől szemére veti a kormánynak, hogy olyan brutális adópolitikát csinált, hogy azzal tönkretette az adóalanyokat. Méltóztassanak összeegyeztetni ezt a két szempontot. Ha messzemenő szociális intézkedéseket és berendezéseket reklamálunk, akkor legyünk tisztában azzal, hogy ezt valakinek meg kell fizetni. Márpedig ez a valaJki nem más, mint az adófizető polgár. Ha tehát a szivem egyik csücskében az adófizetők iránt vagyok kellemes, jó érzésekkel, a másikban pedig szociális intézkedések megtételét és szociális berendezkedéseket reklamálok a kormánytól, akkor sem az egyik, sem a másik kívánságnak nem tudok eleget tenni. Ha szociális intézkedéseket és rendelkezéseket teszünk, legyünk azzal tisztában, hogy ezt az adófizetőknek meg kell fizetniök. Ha tehát szociális intézkedéseket léptetünk életbe, ez az adóterhek növekedését vonja maga után. ReijsehJ' Richárd t. képviselőtársam a szőlőtermelés érdekében tett érdekes megjegyzéseket. Nem kevesebbet kért, mint azt, hogy hatóságilag avatkozzam be abba, hogy a gazdák a szőlőtermelésről térjenek át a dohánytermelésre és a szőlőtermelésnek és a bortermelésnek a csődjét jelentettei be. Én azt hiszem, hogyha én hatóságilag avatkoznék bele ebbe a kérdésbe, Reischl Richárd t. képviselőtársam volna a legelső, aki a leghangosabban tiltakoznék. (Erdélyi Aladár előadó: Ugy van!) Emlékeztetem Reischl Richárd t. képviselőtársamat, hogy amikor a szőlőtelepítésről és a szőlő forgalombaihozataláról szóló törvényt megalkottuk, az indokolásban már messzemenően rámutattunk arra a veszedelemre, amely a szőlőtermelés terén a túlprodukciót jelenti máris (Ugy van! jobbfelől.) és figyelmeztettük a gazda-közönséget, hogy mezőgazdasági művelésre alkalmas területeket ne telepítsen be szőlővel, (Ugy van! jobbfelöl.) mert a termés értékesítése a közeljövőben nagy nehézségekbe fog ütközni. A mezőgazdasági termelésre alkalmas területeknek; szőlővel való betelepítését engedélyhez is kötöttük, itt tehát a korlátozást már^ fel is állítottuk. Ami pedig a dohánytermelés favorizálását illeti, a dohánybeváltási árakat már odáig emeltük, hogy a dohlánytermelés nagyon is jövedelmezővé vállt és az uj dohánytermelőknek pajták építésére és egyéb berendezésre nagy összegeket adtunk megfelelő kamatozású kölcsön címén és igy akartuk favorizálni a dohánytermelést. Ez az, amit mi kormányzati szempontból megteheaz, amit mi kormányzati szempontból megtehetünk, a többi a gazdaközöniség feliadata, hogy megértse azokat az intenciókat, amelyek minket vezettek. Csak azt akarom megjegyezni, hogy mi kellő előrelátással nemcsak figyelmeztettük a gazdákat, hogy a túlürodüfcció be fog állani, hanem a dohánytermelés fejlesztése és előmozdítása szemnontjából is megtettük kötelességünket, amikor egyrészt felhívtuk a gazdákat arra, hogy necsak szőlőt, hanem dohányt is termeljenek 1 , másrészt megfelelő kölcsönökkel is támogattuk őket. (Esztergályos János: A beváltást is megértően csinálják? Sok a panasz!) A beváltási árak ma már olyanok hogy jövedelmező a termelés. Az utóbbi árak már megfelelőek voltak; ez azonban nem azt jelenti, hogy én nem követelem az árak emelését. T. Nemzetgyűlés! Várnai Dániel t. képviselő ur részéről hangzott el az az észrevétel, hogy a Lovaregylet a totalizatőradóból a testnevelési és szegényalapot megillető részt viszszatartja s nem hajlandó befizetni és erre vonatkozólag tőlem választ kért. A Lovaregyletnek meg lett engedve, hogy az általa tett befektetések fedezésére ezeknek az összegeknek ese'kély részét visszatartsa, viszszalizetési kötelezettség mellett. (Szilágyi Lajos: Ki engedte ezt meg? — Saly Endre: Tölrvény ellenére!) Kérem, a totalizatőr a lótenyésztés érdekeit szolgálja! (Farkas István : Dehogy azt szolgálja! — Zaj jobbfelől. — Esztergályos János: Miért hozzák a képviselő urak zavarba a minister urat? — Felkiáltások jobbfelől: Nem jön az zavarba!) A lótenyésztés érdekeit szolgálja és a verseny lehetőségét fcáípezi az, ha a versenypályát felépitik; (Ugy van! jobbfelől.)
