Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIV. kötet • 1926. május 20. - 1926. június 04.

Ülésnapok - 1922-559

A nemzetgyűlés 559. ülése 1926. évi május hó 25-én, kedden. 133 ha nines versenypálya, nincs lóverseny és nines totalizatőr, ahonnan a totalizatőr-alap van. A Lovaregyletnek visszafizetési kötelezettség mellett lett átengedve ez az összeg és a Lovaregylet záros határidőn belül ezt az összeget vissza fogja fizetni, igy tehát semmiféle további intézkedés szüksége nem forog fenn Szememre vetette továbbá a t. képviselő nr azt, hogy két bookmaker-irodára adtam engedélyt. Már akkor egy közbeszólás alakjában jeleznem, hogy ezeket az engedélyeket nem én adom ki, hanem a Lovaregylet. Ezeket az engedélyeket tehát a Lovaregylet adta ki és nem a iÖldmivelésügyi minister. Szememre veti Várnai t. képviselőtársam azt is, hogy a földreform révén egy millió katasztrális hold jutott kisemberek kezére és nem látja ennek a konzekvenciáit a költségvetésben, mert nem vonul át a költségvetésen, hogy ezen a téren valami változás történt volnaT. képviselőtársam nincs jelen, de ha hallotta volna azokat a célokat, amelyekről beszéltem és hallotta volna azokat az adatokat és összegeket, amelyeket itt felolvastam, — mint; amely összegeket a költségvetés keretein kivül hasznos beruházások címén kaptam, a tangazdaságok felszerelésére, a szikes talajok javítására a földhöz juttatottak földjeinek megművelésére, a házhelyekhez juttatottak házának felépítésére stb. — akkor, azt hiszem, ezek az összegek kielégítették volna a várakozását és beismerte volna, hogy én, igenis, ezen a téren gondoskodtam arról, hogy ha a szanálás alapján a költségvetés kereteit bővíteni nem is lehetett, a költségvetés keretein kivül a megfelelő összegek a megfelelő célokra rendelkezésemre álljanak. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Esztergályos János: Mindig zavarják a minister urat a túlsó oldalról! — Derültség. — Szabó Sándor: A minister ur nagyon nyugodt, a képviselő van zavarban egy kicsit, ugy látszik!) Mayer János földmivelésügyi minister: Azt hiszem, hogy most, amikor felolvastam és ismertettem itt ezeket az összegeket, ezek Szilágyi Lajos t. képviselőtársamat is kielégítik abban a követelésében, hogy álljak a sarkamra és megfelelő beruházási összegeket biztosítsak á mezőgazdaság fejlődése szempontjából. Amint méltóztatott látni, én sarkamra álltam és ezeket az összegeket sikerült is tárcám részére megszereznem. Az 1913 : X. te. végrehajtása terén, mint ahogyan ezt már jeleztem, a szintén a t. képviselő ur által reklamált szükséges intézkedéseket megtettem. Tény, hogy rendkívül lassan halad a törvény végrehajtása, mert olyan körülményes és olyan nagy munkával jár minden egyes legelőtársulat megalakítása, hogy évekig fog tartani, amig ezt a törvényt végre tudjuk hajtani. Eddig ugyanis a körülbelül 3500 osztatlan közöslegelő-érdekeltségből körülbelül még csak 300 alakult meg, a többi még alakulásra és alakításra vár s amint méltóztatnak tudni, a közigazgatási hatóságoknak központilag kell gondoskodni arról, hogy egy kiküldöttjük jelenlétében történjék meg az alakulás és ez is részben oka annak, hogy a törvény végrehajtása meglehetősen lassan megy. T. Nemzetgyűlés! Amikor az előadó ur előadói beszédét tartotta és olyan érdekesen vázolta a mai gazdasági viszonyokat ós a mezőgazdasági termelés nehézségeit, Szeder Ferenc t. képviselőtársam közbeszólt, hogy: »Hol a kibontakozás?» Malasits Géza t. képviselőtárIÏAPLO. XLIV. sam ebbe a közbeszólásba kapcsolódott bele es igen érdekesen fejtegette ezt a kérdést. Ebben a tekintetben mi rendkivül különleges gazdasági viszonyok közt élünk. A hosszú háború alatt mindenki az államtól és az állami omnipotenciától várt jót-rosszat. A háború alatt ugyanis a magántevékenység és az önrendelkezési jog teljesen gúzsba volt kötve, az állam a kivételes hatalom alapján gyakorolt minden jogot, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Most is!) sem ipar, sem kereskedelem nem fejlődhetett ki, minden a háború részére és a háború céljaira lett lekötve; joggal vártak tehát mindent a kormánytól; ha minden jogot gyakorol és gúzsba köt minden szabad rendelkezést és tevékenységet, akkor joggal követelték a polgárok, hogy az állam tegyen is meg mindent a polgároknak. (Ugy van! jobbfelől.) Ma azonban, amikor a magánrendelkezés, az öntevékenység visszanyerte a maga szabadságát, ma, amikor a jogrend teljesen helyreállt, még se miehet mindent az államtól követelni. (Ugy van! jobbfelől.) Az államnak: nem feladata, hogy a terményeket értékesítse, az államnak nem feladata, hogy a bort értékesítse, (Ugy van! jobbfelől. — Egy hang a szélsőbaloldalon: De elosegitUeti az értékesítést!) az államnak nem feladata, hogy egyeseket szanáljon, az államnak nem feladata hogy kölcsönügyleteiket bonyolítson le. (Pikler Emil: Bachert miért szanálták?) Az nem az én dolgom. Az. államnak nem feladata, hogy hitelügyleteket bonyolítson le, (Ugy va! jobbfelől.) az államnak feladata az, hogy az abszolút személy- és vagyonbiztonságról gondoskodjék, feladata az, hogy józan közgazdasági politikát folytasson, hogy körültekintő külkereskedelmi szerződéseket kössön, feladata az, hogy a produktumoknak piacokat szerezzen. (Pikler Emil: Teljesíti-e ezeket: az a kérdés! — Barthos Andor: Aimenynyire lehet!) Minden más a privát tevékenység feladata. A privát tevékenységnek! kell azután átvenni a szerepet. Az államnak gondoskodnia kell arról, hogy a gyűjtött tőiké a közgazdasági élet megerősítésére szolgáljon és a privát tevékenység kifejthesse a maga működését. (Helyeslés jobbfelől) Meg kell adni az iparnak és kereskedelemnek azt a szabadságot és azokat a feltételeket, amelyek mellett ki tud fejlődni és akkor el fog következni az az idő, amikor nem az államtól, nem a kormánytól reklamálunk mindent, hanem közös erővel fogunk ennek az országnak talpraállitásán dolgozni mindannyian és az ország talpra is fog állni. (Helyeslés jobbfelől.) A kormánytól reklamálunk minden beruházást, a munkanélküliség megszüntetését minden vonalon, a kormánytól várjuk kölcsönügyleteknek lebonyolítását. Ha a kormány banküzletekkel foglalkozik, hogyan tudja ezt végrehajtani? Ha több adót szed be az adófizetőktől, mint amennyi az adminisztrációra szükséges, ezzel pedig nem segiti az adóalanyokat. (Ugy van! jobbfelől.) A kormánynak :'elad a ta, hogy annyi adót szedjen be, amennyi az adminisztrációra szükséges, a többit pedig az adófizetőknél kell hagyni és lehetővé tenni a tőkegyűjtést. (Esztergályos János: Ezt a pénzügymmisternek tessék megmondani!) A pénzügyminister ur tudja ezt és ezt is csinálja. A pénzügyminister ur a gazdasági életet abba a helyes mederbe fogja terelni, amelyben, ha mindannyian összefogunk és a kormány háta mögé állunk és ha azt a jóindulatot és azt a becsületes törekvést, amellyel a kormány ezen a téren dolgozik, a t. képviselő urak is honorálják — nem mondom, hogy ne kritizáljanak, 19