Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.

Ülésnapok - 1922-546

 nemzetgyűlés 5á6. ülése 1926. tél közepétől késő tavaszig" közlekedni sem lehet? Arra meg- gondolni sem lehet, hogy ott azután valami teherszállítás is történjék, mert hiszen a szimpla kocsi elhúzása is némelykor nagyon veszélyes és a legtöbb esetben beleragad a sár közepébe az^ aki arra vállalkozik, hogy egy ilyen utat megtegyen. Ha azt akarjuk, hogy a közlekedés megjavuljon és rendes legyen, akkor első sorban is az államnak sokkal nagyobb összeget kell az utak javitására, karbantartására forditani. Elég szégyen az, hogy a Balaton mentén is, amelyet világfürdővé kivannak fejleszteni, olyan botrányos utak vannak és ezt esak akkor veszik észre, ha valamelyik" minister megy arra autón, és csak akkor intézkednek, ha már a minister is kipróbálta, milyen nagyot zökken az a kocsi, ha gyorsabban talál haladni. Végig kellene járatni a ministereket valamennyi rossz utón, hogy hamarább csináltatnák meg az utakat! Aki például egy íőországuton megy, — mondjuk Budapesttől Bicskéig — az azt látja, hogy az országút Budapesttől Bicskéig nagyszerű, kifogástalan, amint azonban Bicskén túlhalad, ott már olyan az az országút, mintha kicserélték volna, mintha nem is az az országút volna. Mindig csak arrafelé javítják és csinálják az országutat, amelyre valami előkelő ur jár. Jó volna talán, ha a főhercegek több birtokot vásárolnának az ország különböző részein, mert akkor legalább meg volna az a reményünk, hogy az arra vezető utakat is rendben tartanák és megjavítanák. Ugyanis, mivel József főherceg birtokai Alcsuthon vannak, azért a Budapestről Alesuthra vezető utat kifogástalan állapotban kell tartani, és mivel a főút, amely Bécs felé vezet, csak Bicskéig halad ezen a vonalon, tehát Bicskén túl már nem kell az utat karban tartani — gondolják. (Walko Lajos kereskedelemügyi minister: A bécsi országút nem Bicskén át vezet!) Ez az ut Esztergomnak vezet, de ez is főországut. Az is főországut, amely Győrnek vezet és amely szintén Bécsnek megy. Tudom, hogy a bécsi országút Pilisvörösváron, Dorogon és Dunaalmáson megy keresztül. Arról is lehetne beszélni, hogy HZ cl bécsi or- I szágut, amely békeidőben kifogástalan jó ut volt, amely talán egyike volt a legjobb autóutaknak, ma milyen állapotban van. (Walko Lajos kereskedelemügyi minister: Most is jó!) Nagyon jól ismerem, mert nagyon közel vagyok hozzá, kerületemen megy keresztül. Az sem lehet utprogramm, hogy például Gödöllőig az utat kifogástalan jó állapotban tartják és olajozzák is, de Gödöllőn túl Aszódig már senki sem törődik vele, ha a portól meg is fullad az ember. (B. Podmaniczky Endre: Ott is jó az ut! — Walko Lajos kereskedelemügyi minister: A Gödöllőtől Aszódig vivő ut kitűnő állapotban van! Megyek rajta minden héten! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Akkor azért jó! — Derültség. — Drozdy Győző: Nem jönne el az én kerületembe is a minister ur?) Azért a pénzért, amelyért minden évbeli megjavitják a Svábhegyre vezető utat, csak azért, hogy az ott leifolíyó autó- és motoirbicikliversenyeket meg lehessen tartani, nagyon sok járás országutját lehetne rendbehozni és megjavítani. Különben is az a véleményem, hogy motorverseny nélkül még csak megélne valahogy az ország- és ha választani kellene, hogy közérdek szempontjából melyik fontosabb, — az-e, hogy egy évben nem lesz motorverseny, nem lehet azt megtartani, vagy pedig az, hogy azért a pénzért valamely járiáis járhatatlan évi május hó 7-én, pénteken. 3 útját javítanák meg — azt hiszem, nincs közöttünk véleményeltérés, hogy mindenki inkább az utépités mellett döntene, mert ha azok az urak nem birják ki azt, sogy autóverseny nélkül legyenek, az Automobil Club meg az, egyéb klubok olyan gazdagok és olyan előkelő urak a tagjaik, hogy játékból adhatnák össze azt a pénzt, amely minden évben annak az útnak rendbehozására szükséges. Botrányos az, hogyha valaki kimegy Budakesziret az Erzsébet tüdőbeteg-szanatóriumba, akkor azt látja, hoígy az az ut, ameddig a Svábhegy felé megy, kifogástalan és jó, amint azonban felkanyarodik a Svábhegyre és eltér a budakeszi szanatóriumhoz vezető uttól, azok, akik a tüdőbeteg szanatóriumba akarnak menni, megemlegetik azt az utat, ugy összerázza őket. (Walko Lajos kereskedelemügyi minister: Teljesen rendben van!) Talíám az utóbbi időben hozták kissé helyre ezt az utat, de megközelítőleg sem] ugy, ahogy a svábhegyi ut van megcsinálva. A svábhegyi ut tényleg ideális ut és nagyon örülnék, ha sok járásban csak megközelitőleg olyan jóminőségü ut volna. Ez nemcsak gazdasági szempontból, hanem munkaalkalmak teremtése szempontjából is rendkívül' fontos és annak a nagy beruházási programmnak lényeges része kell, hogy legyen épen ez az utprogramm, az úthálózat kiépitése. Törekednünk kell arra, hoigy azokat a mulasztásokat, amelyeket a régi monarchia idejében elkövettek, amikor csak a Kárpátokban építettek jó utakat és amikor csak az országhatár mentén építettek stratégiai utakat, helyrehozzák és végre ne stratégiai utakat építsenek, hanem a közlekedésre alkalmas utakat, amelyeken télen-nyáron egyformán lehet kocsival közlekedni. Ezzel kapcsolatosan foglalkoznom kell általában a beruházások kérdésével. Az, ami itt a költségvetésben fel van, tüntetve, meglehetősen szomorú eredmény. Azt mondja a költségvetés, hoigy az államvasutak: költségvetésileg előirányzott feleslege 13,883.000 aranykorona, az állami vas- és acél- és gépgyáraknál 344.000 korona, az állami erdőgazdasági birtokoknál 58.000 korona, összesen tehát 14,286.523 koronát irányoznak elő költségyetésileg, mint ezeknek az üzemeknek fölöslegét. Ez nagyon szomorú kép és az állami gazdálkodás nagy szegénységét árulja el ez az eredmény. Itt újból bátorkodom a fővárosi üzemekre hivatkozni, amely fővárosi üzemek sokkal nagyobb jövedelmet adnak a főváros közönségének. Számszerűleg is igazolni lehetne ezt, mert hiszen legutóbb csak a költségvetés egyensúlyának helyreállitása céljából 8 millió aranykoronát vettünk fel ezektől az üzemektől, (Petrováez Gyula: Ennyire, tönkrementek Wolff ék alatt!) amely összeg nem is olyan nagy, mert hiszen ezek az üzemek emellett vállalják még az osztendei egyezmény kamatainak! törlesztését és azonkívül nagy feleslegeket irányoznak elől amely feleslegekből munkás- és tisztviselőházakat, lakásokat kivannak épiteni. Ha mindezt szembeállitjuk és ha az arányokat is nézzük, — mi a budapesti villamosvasút a magyar államvasutakhoz hasonlitva. (Herrmann Miksa előadó: Épen ott van a baj, hogy egészen más!) mi a budapesti elektromos üzem például az állami vas- és acélgyárhoz és gépgyárhoz hasonlítva! — mindezek az üzemek olyan óriási nagyok az állami üzemekhez képest, hogy azoknak egy-egy fióktelepének; felelnének csak meg, ezzel szemben pedig azt látjuk, hogy az állam szempontjábói ezek abszolúte nem jöveidelmezők. Nem tudom, hol van a baj; az állaniivasu-