Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.

Ülésnapok - 1922-551

A nemzetgyűlés 551. ülése 1926. évi május hó 14-én, pénteken. 253 gályos János : Most ülésen vannak !) Három kivé­telével az egész cserkész-nagytanács kihallgatáson van. Elnök : A vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Az igen t. képviselő ur kifogás tárgyévá telte azt, hogy miért szerveztetett a cserkész-nagytanács. Ez azért szerveztetett, mer t egy mozgalmat nem jó kizárólagosan bürokratikusán felépíteni, hanem természetesen a társadalmat is megnyerik annak, a társadalom megnyerésének módja pedig az szokott lenni, hogy ilyen nagyobb I izottságot létesítenek, amelybe azután a közélet, a társadalmi élet kiválóságait és bizonyos állami intézmények képviselőit meghívják. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Nádosy mint kiválóság ! — Lendvai István : Nádosy bizonyára továbbra* is kiválóság marad !) Nádosyt meghívták, mint országos főkapi­tányt, a Térképészeti Intézet vezetőit meghívták azért, mert ezekhez a vidéki kirándulásokhoz tér­képeket állítottak elő. Ennél ártatlanabb jogcímet bizonyos személyek meghívására alig lehet fel­állítani. Ezeket az urakat bizonyára más mozgalmakba is meghívták, ahol arra a hatóságra szükség volt, amelynek élén azok állottak. Ami pedig azt illeti, hogy a társadalmi élet kiválóságait meghívták, köztük Albrecht főherce­get is, őt meghívták mint Magyarország egyik nagybirtokosát, ahogy József főherceget, vagy Jó­zsef Ferenc főherceget, vagy Eszterház v Pál her­ceget, vagy Batthyány László herceget meghívták, mint nagyobb vagyonok képviselőit és mint olyan férfiakat, akiknek örülnünk kell, ha karitativ téren vagy a sport terén közreműködnek. Ha van szer­vezet, amelybe nem vittek be politikát, — azt a képviselő ur is koncedálta — akkor a cserkész­mozgalom az, ugy hogy a dolog teljesen rendben van és a kormánynak nincs semmi oka arra, t.ogy ezen változtasson. {Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Következik a határozathozatal. A tétel meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelen­tem ki. Csik József jegyző (olvassa) : III. Országos köz­oktatásügyi Tanács. 4. rovat. Személyi járandósá­gok : 4824 P. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, azt el­fogadottnak jelentem ki. Csik József jegyző (olvassa): 5. rovat. Dologi kiadások : 12.308 P. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, azt el­fogadottnak jelentem ki. Csik József (olvassa) : 11. cím. Középiskolák és középiskolai internátusok. Kiadás. Rendes kiadások. I. Állami középiskolák. 1. rovat. Személyi járandósá gok : 5,063 685 F. Kiss Menyhért! Kiss Menyhért: Elállók a szótól. Elnök: A tétel meg nem támadtatván, azt el­fogadoitnak jelentem ki. Csik József jegyző (olvassa); 2. rovat. Dologi kiadások: 1,054.253 P. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, azt elfo­gadottnak jelentem ki. Csik József jegyző (olvassa) : 3. rovat. Ösztön­díjak és szegény tanulók segélyezése: 8176 P. Elnök: A tétel meg nem támadtatván, elfoga­dottnak jelentem ki. Csik József jegyző (olvassa): II. Országos Test­nevelési Tanács. 4 rovat. Személyi járandóságok : 7722 P. Malasits Géza ! Malasits Géza : T. Nemzetgyűlés ! Az Országos Testnevelési Tanácsról van szó, amely a felnőttek és iskolán kívüliek testnevelését vezeti és irányítja. Itt a minister ur figyelmébe a következőket vagyok bátor ajánlani. A régi Testnevelési Tanács, amelynek vezetője annakidején Berzeviczy volt kultuszminister ur volt, sokkal demokratikusabb összetételű volt, illetőleg a társadalmi rétegeknek különbségeit jobban figye­lembe vette és abban a munkás-sport képviselelé­nek és a munkás sportolóknak is helyük volt. Az ujabb rendszerben ez nincs meg. Ennek az Orszá­gos Testnevelési Tanácsnak egész összetétele anti­demokratikus, a működése is antidemokratikus, illetőleg a tanács nem helyes irányban működik. Nevezetesen elsősorban az arisztokratikus sporto­kat kultiválja, mégpedig a vivást, az evezést és az ailétikát, ezekre helyezi a fősúlyt. Njálvánvaló, hogy a nép gyermekei sem vívni, sem evezni nem érnek rá, az atlétikát, amelyre szűk erejüktől telik, még valahogy kultiválják. Főképen azonban a szabadtéri sportokat kulti­válják, de ezek a sportok az Országos Testnevelési Tanácsnál n:m valami nagy figyelemben részesül­nek. Ez azután visszahat. Csak rá akarok mutatni arra. hogy itt az általános vitánál, amikor a levente-mozgalomról szó volt, az egész dolognak az a színezete támadt, mintha a munkásság a sporttól irtóznék és nem akarna sportolni. Ezzel szemben legyen szabad rámutatnom arra, hogy Németországban pl. a munkásság saját erejéből millió márkás költéggel sportakadémiát létesitett Leipzigben. A német munkás-sport, ha ilyen progresszióval fog haladni, mint eddig, nagyon hamar felül fog emelkedni az angol sporton. Nincs Magyarországon sport-ujság, amely elérné ezek lapjainak nivóját Nekem alkalmam volt a múltkoriban a német sport al összeköttetésbe lépni és egyenesen bámul­tam azt a csodálatos áldozatkészséget, amelyet a a német munkásság a spoi tszeretetében mutat. A magyar munkásság is szereti a sportot és szeretné munkástestvéreit kiképezni, sajnos azon­ban az ország általános szegénysége leghívebben a munkásságon tükröződik vissza, a legnyomorul­tabü keresetű munkások a drága telekárak mellett sem telepeket nem tudnak bérelni, sem sport­eszközökkel nem tudnák magukat felszerelni; szűkösen, nyomorúságosan tengődnek. Éveken át a hatóságok üldözésének voltak ki­téve, amelyek minden ilyen sport összejövetelben forradalmat láitak. Néhány tucat ilyen sport­egyesület alapszabályai hevertek a belügyminis­teriumban, valahol az egerek tanulmányozzák azokat, de elintézést mindezideig nem nyertek. Minden tényező iparkodik ,a sportegyesületeket működésükben meggátolni. Eveken át még torna­termet sem kaptak a munkás-sportolók, mert az a felfogás, hogy minden munkás-sportegyesület a forradalmat és bolsevizmust szolgálja, holott min­dentől eltekintve az egész munkás-sportnak egyet­len célja az, hogy egészséges testűvé nevelje azt a munkást, aki életének túlnyomó részét gyárak­ban és műhelyekben tölti el. Az Országos Testnevelési Tanács a murkis­sport iránt semmiféle érzéket nem mutat, sőt — nem átallom kimondani —- ahogy csak lehet, aka­dályozza a munkás-sportot és gátat vet annak. Ezért volna szükséges valamiképen változtatni az Országos Testnevelési Tanács összetételén és le­hetővé tenni azt, hogy olyan állapotok legyenek az Országos Testnevelési Tanácsban, amilyenek a háború előtt voltak, amikor, mint mondottam, Berzeviczy volt annak az elnöke, aki igazán pártatla­nul, igazan jóakarattal intézte a dolgokat, és akinek vezetése mellett az Országos Testnevelési Tanács igen komolyan, igen behatóan foglalkozott a sze­gény néposztályok sportolásával. Ha ennél a pontnál tartok, legyen szabad tel­jesen tárgyilagosan néhány szót elmondanom a 36*

Next

/
Oldalképek
Tartalom