Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.
Ülésnapok - 1922-548
ill A nemzetgyűlés 548. ülése 1926. évi május íió 10-én, hét fon. Ha nekünk annyi természeti kincsünk volna, mint Oroszországnak, ha annyi kereseti lehetőséget tudnánk nyújtani az európai kapitalizmusnak, mint amennyit Oroszország nyújt, ha mi tudnánk, hogy ha nem is kereseti lehetőség, hanem emberanyag tekintetében az entente egyik hatalmasságának, mondjuk Olaszországnak oly nagyot tudnánk nyújtani, mint aminőt ő esetleg a jugoszlávok elleni küzdelemben az Adriát illetően szükségei, akkor legyen meggyőződve arról t. képviselőtársam, hogy Olaszország udvarolna nekünk és minden lehetőt elkövetne, hogy velünk oly viszonyba kerüljön, amely viszony mind a két fél érdekeit kielégi ti. Ezt az országot rendkívül igazságtalanul és mondhatnán oly borzasztóan megcsonkították, hogy egyáltalán se a nyugati kapitalizmusnak nem tudunk elég kereseti lehetőséget nyújtani, sem katonai téren nem tudunk anynyit használni, amennyi alkalmassá tenne bennünket az alkudozásra, és alkalmassá tenné a helyzetet arra, hogy valamilyen hatalomnak támogatása fejében azt fel tudnánk ajánlani. Tehát az, amit Eckhardt t. képviselőtársam mondott a külpolitikai passzivitásra nézve, az se segített volna az állapotom mégpedig azért nem, mert ellenértéket nyújtani azért, amit várunk, megcsonkult állapotunkban sajnos nem tudunk. Mondott ezután Eckhardt t, képviselőtársam még: egypár igen erős kitételt a Népszövetség ellen is. A Népszövetség ugy, ahogyan Wilson elgondolta, természetesen egész más akart lenni. Igaza van Eckhardt t. képviselőtársamnak abban is, hogy Amerika a Népszövetségben nem vesz részt, aminek azonban nem az az oka, mintha Wilson elgondolása nem volna életképes, egészséges, hanem nem egészséges az a mód, ahogyan ezt az elgondolást gyakorlatilag megvalósították. Ma kétségtelenül igaz az, hogy a Népszövetség nem egyéb, mint a győző hatalmaknak egyik végrehajtó szerve. Igaz az, hogy a Népszövetség a kis államokra esalk akkor van tekintettel, ha ezek a kis állanaok akár szövetségek' révén, akár más úton-módon olyan erőre tesznek szert, amely erő arra kényszeríti a Népszövetséget, hogy az az ő érdekeit is flgyelembei vegye. Ez igaz. Már most én még a decemberi költségvetési vita alkalmával megmondtam, hogy nekünk szociáldemokratáknak a Népszövetség" nem azért kéül, mert meg volnánk arról győződve, hogy a Népszövetségnél ideálisabb alakulat nemzetközi viszonylatokban nem lehetséges, hanem r megmondtam világosan, bogy a Népszövetség ma még csonka, ma még suta. ma még a győző hatalmaknak egyik végrehajtó szerve, de olyan mértékben, amilyen mértékben Európa demokratizálódik, olyan mértékben nyer a Népszövetség demokratikus tartalomban, és a Népszövetség demokratizálása jeleníti egyúttal azoknak az eszméknek tiszteletbentartását is, amely eszméken a Népszövetség felépült. Eckhardt t. képviselőtársam azt mondja, hogy a Népszövetség a kisebbségi kérdésben velünk szemben teljesen csődöt mondott. Igaza van t. kép vise ő társamnak, csak hogy nein szabad egyet elfelejteni, hogy ennek egyfelől a Népszövetség összetétele az oka, mert hiszen azok a hatalmi csoportok, amelyek a Népszövetséget dominálják, túlnyomórészt a győzők sorából kerültek ki, a másik ok pedig az, hogy a Népszövetség ma még nem oly erős, még nem szivódott be, még nem ment át egészen Európa vérkeringésébe. A Népszövetség minden újítástól irtózik, mert nem talál elég hátvédet az eszmék végrehajtására, Németországnak a Népszövetségbe való bekapcsolódása, Németországnak a Népszövetségbe valíó bevonulása lényegesen változtatni fog a helyzeten és a mi meggyőződésünk az, hogy egész Európára áldást hozó dolog az, hogy a németek bevonulnak a Népszövetségbe. Németország köztársaság, Németországnak a kormánya, ha az színleg nemzeti kormány is, mégis erős demokratikus kontroll alatt áll, Németországnak is vannak kisebbségi kérdései, ott van a danzigi kérdés, a cseh-lengyel korridor kérdése, mind oly kérdések, amelyek őt érintik. Németországnak Magyarországon is vannak érdekei és ha egyebet nem, Németországnak a Népszövetségbe való bekapcsolódása határozott előnyt jelent számunkra és határozottan íkivánatoissabbá teszi számunkra a Népszövetségben való bentmaradást. A Népszövetségből való kivonulás, a Népszövetség fumigálása vagy a Népszövetség elleni hangulatkeltés itt az országban semmi gyakorlati eredménynyel nem jár. Szerintem nem tehetünk egyebet, mint bentmaradunk a Népszövetségben és törekszünk mindazokon a helyeken, ahová a sors állított bennünket, küzdeni és dolgozni azért, hogy a Népszövetség mielőbb átalakuljon demokratikus testületté mert ez fogja azután respektálni ugy a kisebbségek, mintalegyőzött államok jogait a győző államokkal szemben. Még egy körülmény van, amelyre bátor vagyok a t. Ház figyelmét felhívni, amit ugyancsak Eckhardt t. képviselőtársam mondott. nevezetesen az, hogy ne igyekezzünk mi a kisentente államaira a nagyentente államain keresztül hatni, mert hiszen őszerinte, — és ezt nagyon helyesen látj ki sent ente katonailag és gazdaságilag is annyira összeforrott a nagyentente-tal, hogy a, nagyentente sok esetben a saját érdekei el]en vétene, ha a kisentente-nál Magyarország érdekében közbelépne vagy Magyarország számára könnyítéseket kérne. Ez teljesen ugy van 3 és üelyes az a Temedium is, amelyet Eckhardt képviselő ur ajánlott: igyekezzünk közvetlenül a kisentente államokkal érintkezésbe jutni és igyekezzünk legalább gazdasági téren a kisentente államokkal olyan állapotokat teremteni, amelyek egyfelől biztositják a mi termékeinknek értékesitését. másrészt olyan jó viszonyt teremtenek, amely e trianoni határokon belül az életet valahogyan elviselhetővé teszi. Ez teljesen igaz. De az a mód, ahogyan mi a szomszédos államokkal igyekeztünk tárgyalni, ahogyan a szomszédos államokat kezeltük, nem alkalmas árira, hogy azt. amit Eckhardt t. képviselőtár ^ sam ajánlott és amit én is aláírok, lehetővé tegye. Ne méltóztassanak elfelejteni, hogy van valami, ami Magyarországot nemcsak Angliában, tehát az angolszász világban, de a balkán államokban is hírnevessé tette és ez a kossuthi eszme. A délszláv konföderációról — Kossuth annak idején lelkesedéssel irt s ennek az ideának a szerbeket, a bulgárokat, általában a délszláv lakosokat megnyertél, — nálunk; senki sem beszél. A Kossuth-név varázsa volt az, amely évtizedeken át fen tartotta egyrészt a Balkán, másrészt Amerikában és az angolszász államokban a magyar nemzet nimbuszát. Azok az urak, akik künnjártak a külföldön és az ottani közállapotok iránt érdeklődtek, igazat fognak nekem adni abban, hogy, elteikintve egypláír művészembertől, akiknek világhírnévre sikerült szert tenni, Magyarországot a külföld előtt elsősorban Kossuth eszméi tették kedveltté.
