Nemzetgyűlési napló, 1922. XLIII. kötet • 1926. május 07. - 1926. május 19.

Ülésnapok - 1922-548

ill A nemzetgyűlés 548. ülése 1926. évi május íió 10-én, hét fon. Ha nekünk annyi természeti kincsünk volna, mint Oroszországnak, ha annyi kereseti lehetőséget tudnánk nyújtani az európai kapi­talizmusnak, mint amennyit Oroszország nyújt, ha mi tudnánk, hogy ha nem is kereseti lehetőség, hanem emberanyag tekintetében az entente egyik hatalmasságának, mondjuk Olaszországnak oly nagyot tudnánk nyújtani, mint aminőt ő esetleg a jugoszlávok elleni küz­delemben az Adriát illetően szükségei, akkor legyen meggyőződve arról t. képviselőtársam, hogy Olaszország udvarolna nekünk és minden lehetőt elkövetne, hogy velünk oly viszonyba kerüljön, amely viszony mind a két fél érde­keit kielégi ti. Ezt az országot rendkívül igazságtalanul és mondhatnán oly borzasztóan megcsonkítot­ták, hogy egyáltalán se a nyugati kapitaliz­musnak nem tudunk elég kereseti lehetőséget nyújtani, sem katonai téren nem tudunk any­nyit használni, amennyi alkalmassá tenne ben­nünket az alkudozásra, és alkalmassá tenné a helyzetet arra, hogy valamilyen hatalomnak támogatása fejében azt fel tudnánk ajánlani. Tehát az, amit Eckhardt t. képviselőtár­sam mondott a külpolitikai passzivitásra nézve, az se segített volna az állapotom mégpedig azért nem, mert ellenértéket nyújtani azért, amit várunk, megcsonkult állapotunkban saj­nos nem tudunk. Mondott ezután Eckhardt t, képviselőtár­sam még: egypár igen erős kitételt a Népszö­vetség ellen is. A Népszövetség ugy, ahogyan Wilson elgondolta, természetesen egész más akart lenni. Igaza van Eckhardt t. képviselő­társamnak abban is, hogy Amerika a Népszö­vetségben nem vesz részt, aminek azonban nem az az oka, mintha Wilson elgondolása nem volna életképes, egészséges, hanem nem egész­séges az a mód, ahogyan ezt az elgondolást gyakorlatilag megvalósították. Ma kétségtele­nül igaz az, hogy a Népszövetség nem egyéb, mint a győző hatalmaknak egyik végrehajtó szerve. Igaz az, hogy a Népszövetség a kis álla­mokra esalk akkor van tekintettel, ha ezek a kis állanaok akár szövetségek' révén, akár más úton-módon olyan erőre tesznek szert, amely erő arra kényszeríti a Népszövetséget, hogy az az ő érdekeit is flgyelembei vegye. Ez igaz. Már most én még a decemberi költségvetési vita al­kalmával megmondtam, hogy nekünk szociál­demokratáknak a Népszövetség" nem azért kéül, mert meg volnánk arról győződve, hogy a Nép­szövetségnél ideálisabb alakulat nemzetközi viszonylatokban nem lehetséges, hanem r meg­mondtam világosan, bogy a Népszövetség ma még csonka, ma még suta. ma még a győző ha­talmaknak egyik végrehajtó szerve, de olyan mértékben, amilyen mértékben Európa demo­kratizálódik, olyan mértékben nyer a Népszö­vetség demokratikus tartalomban, és a Népszö­vetség demokratizálása jeleníti egyúttal azok­nak az eszméknek tiszteletbentartását is, amely eszméken a Népszövetség felépült. Eckhardt t. képviselőtársam azt mondja, hogy a Népszövetség a kisebbségi kérdésben ve­lünk szemben teljesen csődöt mondott. Igaza van t. kép vise ő társamnak, csak hogy nein sza­bad egyet elfelejteni, hogy ennek egyfelől a Népszövetség összetétele az oka, mert hiszen azok a hatalmi csoportok, amelyek a Népszövet­séget dominálják, túlnyomórészt a győzők so­rából kerültek ki, a másik ok pedig az, hogy a Népszövetség ma még nem oly erős, még nem szivódott be, még nem ment át egészen Európa vérkeringésébe. A Népszövetség minden újí­tástól irtózik, mert nem talál elég hátvédet az eszmék végrehajtására, Németországnak a Népszövetségbe való bekapcsolódása, Német­országnak a Népszövetségbe valíó bevonulása lényegesen változtatni fog a helyzeten és a mi meggyőződésünk az, hogy egész Európára ál­dást hozó dolog az, hogy a németek bevonulnak a Népszövetségbe. Németország köztársaság, Németországnak a kormánya, ha az színleg nemzeti kormány is, mégis erős demokratikus kontroll alatt áll, Németországnak is vannak kisebbségi kérdé­sei, ott van a danzigi kérdés, a cseh-lengyel korridor kérdése, mind oly kérdések, amelyek őt érintik. Németországnak Magyarországon is vannak érdekei és ha egyebet nem, Németor­szágnak a Népszövetségbe való bekapcsolódása határozott előnyt jelent számunkra és határo­zottan íkivánatoissabbá teszi számunkra a Nép­szövetségben való bentmaradást. A Népszövet­ségből való kivonulás, a Népszövetség fumigá­lása vagy a Népszövetség elleni hangulatkeltés itt az országban semmi gyakorlati eredmény­nyel nem jár. Szerintem nem tehetünk egyebet, mint bentmaradunk a Népszövetségben és tö­rekszünk mindazokon a helyeken, ahová a sors állított bennünket, küzdeni és dolgozni azért, hogy a Népszövetség mielőbb átalakuljon de­mokratikus testületté mert ez fogja azután respektálni ugy a kisebbségek, mintalegyőzött államok jogait a győző államokkal szemben. Még egy körülmény van, amelyre bátor vagyok a t. Ház figyelmét felhívni, amit ugyan­csak Eckhardt t. képviselőtársam mondott. nevezetesen az, hogy ne igyekezzünk mi a kis­entente államaira a nagyentente államain ke­resztül hatni, mert hiszen őszerinte, — és ezt nagyon helyesen látj ki sent ente katonai­lag és gazdaságilag is annyira összeforrott a nagyentente-tal, hogy a, nagyentente sok eset­ben a saját érdekei el]en vétene, ha a kis­entente-nál Magyarország érdekében közbe­lépne vagy Magyarország számára könnyítése­ket kérne. Ez teljesen ugy van 3 és üelyes az a Temedium is, amelyet Eckhardt képviselő ur ajánlott: igyekezzünk közvetlenül a kisentente államokkal érintkezésbe jutni és igyekezzünk legalább gazdasági téren a kisentente államok­kal olyan állapotokat teremteni, amelyek egy­felől biztositják a mi termékeinknek értékesi­tését. másrészt olyan jó viszonyt teremtenek, amely e trianoni határokon belül az életet valahogyan elviselhetővé teszi. Ez teljesen igaz. De az a mód, ahogyan mi a szomszédos államokkal igyekeztünk tárgyalni, ahogyan a szomszédos államokat kezeltük, nem alkalmas árira, hogy azt. amit Eckhardt t. képviselőtár ^ sam ajánlott és amit én is aláírok, lehetővé tegye. Ne méltóztassanak elfelejteni, hogy van valami, ami Magyarországot nemcsak Angliá­ban, tehát az angolszász világban, de a balkán államokban is hírnevessé tette és ez a kossuthi eszme. A délszláv konföderációról — Kossuth annak idején lelkesedéssel irt s ennek az ideá­nak a szerbeket, a bulgárokat, általában a dél­szláv lakosokat megnyertél, — nálunk; senki sem beszél. A Kossuth-név varázsa volt az, amely évtizedeken át fen tartotta egyrészt a Balkán, másrészt Amerikában és az angolszász álla­mokban a magyar nemzet nimbuszát. Azok az urak, akik künnjártak a külföldön és az ottani közállapotok iránt érdeklődtek, igazat fognak nekem adni abban, hogy, elteikintve egypláír művészembertől, akiknek világhírnévre sike­rült szert tenni, Magyarországot a külföld előtt elsősorban Kossuth eszméi tették kedveltté.

Next

/
Oldalképek
Tartalom