Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.

Ülésnapok - 1922-540

A 'nemzetgyűlés 540. ülése 1926. évi április hó 28-án, szerdán. 77 respektálja. Velem bizony erős illetéket fizettettek. A népjóléti ministerium. A legutolsó aranyköltségvetéshez képest 165%-kai fejlődött ennek a tárcának a költségvetési javadalma. Milyen dokumentum ez a minister ur mellett? Azt mindenki tudja, hogy Vass minister ur nemcsak pap, — én nem mondom, hogy keresztény, mert a keresztények legjavából való — hanem én azt állapítom meg róla, hogy izigvérig szocialista gondolkodású és nevelésű ember. Megmutatta, hogy ebben a tárcájában erőkifejtéssel, tudással, ügykörének szeretetével mit lehet produkálni. (Csontos Imre: Hogy dicséri!) Dehogy dicsérem, most jön a java. (Kuna P. András: Ami igaz, igaz! — Kabók Lajos: Már nem a cseheknek beszél?) Legtöbbet tett a hadirokkantak, hadiárvák és hadiözvegyek érdekében. De a népegészség ügyének és gyermekvédelemnek is atyjává avatja_ a költségvetés a minister urat. Erre az eredményre is azt mondja a népjóléti és munkaügyi minister ur, hogy eddig böjtölt, mert szociális egészségügyi programmját nem tudta megvalósítani. Beméli azonban, hogy most egy hároméves programmot fog a kormány beleilleszteni az államháztartás életébe. és hogy ő ennek a programmnak pénzjavadalmából kiveszi a maga nagy részét szociális céljainak megvalósítására. Erre nagy szükség is van. Az idők jele, hogy megmozdultak a munkások Salgótarjánban, de mindenütt, ahova nézünk, szegénység, nyomorúság van, mindezek nyomában pedig elégedetlenség. (Gaal Gaston: A legnagyobb az adófizetőknél!) Ugy van. Össze kell fognunk minden igazgató kérdés megoldásában és én mint ellenzéki képviselő is hivatott vezérnek tekintem Vass minister urat aki ebben a kormányban is megőrizte intaktságát, és ennek a nemzetnek minden fia — ezt én mondom, aki különben politikailag éles ellentétben vagyok vele — sok reménnyel és nagy bizalommal néz a korszellemmel és Magyarország különleges helyzetével számoló tudatos munkája elé. (Helyeslés jobbfelől.) A vallás- és közoktatásügyi ministerium. Igazuk van az igen t. képviselő uraknak, most egymásután ugy alakulnak a számadatok, hogy a tárgyilagos kritikának azt a megállapítást 'kell tennie, hogy a tárcát vezető minister urak az ország boldogulásának jövőjét munkaijaik. Minden helyén vaîi! (Erdélyi Aladár: Korántsem!) De ki ne mondaná, hogy a vallás- és közoktatásügyi minister ur — akiről tudjuk hogy a tudományok tárházával bölcsen, okosan intézi a magyar kultúrát —• nem katonát akar, hanem kultur-magyarokat, azt az észt, azt a leleményességet s azt a kiváló egyéb tulajdonságokat akarja kitermelni, amelyek a magyar szülöttekben vannak, hogy azokkal imponáljunk Franciaországnak és mindazoknak az államoknak, amelyek megsemmisítettek bennünket és hogy visszaszívjuk azokat, akiket elszakítottak tőlünk az ököl jogán. Ha olyan ministerek vannak, akik ily irányban dolgoznak s akik a kultúra érdekeiért tudtak 40%-os j a vadalomfe leemelést elérni s a n többletpéinz, mintegy 28 millió aranykorona, főleg a mezőgazdasági népesség kultúrájának programm:-' szerű fejlesztésére fordittatik, az ilyen ministerek minden elismerésre, a nemzet hálájára szolgáltak rá. (Ugy van! Úgy van! jobbfelől.) A kultuszminister ur pedig ilyen, aki^ tárcájának az élén a mostani idők egyenesen áldás az országra. Az a kár, hogy a politikába beleelegyedett, — legalább eleinte — de ugy látom, hogy most már egészen visszavonult és annak a hivatásnak él, amelynek betöltésével ő az országnak még nagyon sokat használhat. (Ugy van! jobbfelől.) Tudom, hogy a kultuszminister ur napirenden tartja különösen az elemi iskolák és a polgári iskolák fejlesztésének ügyét. A polgári iskolákról is a népiskolákról szóló 1868. évi XXX. t.-c. intézkedik. Annakidején a polgári iskolák felügyelete a tanfelügyelőségek alá vonatott. A nemzetgyűlés tudja, hogy milyen fejlődésnek indultak Magyarországon a polgári iskolák, hány és hány polgári iskolát létesített Klebelsberg kultusminister ur. De talán_ kikerülte a minister ur figyelmét az ősök gondja, az ő nagy programm ja mellett az, hogy a polgári iskolák még mindig a tanfelügyelőségek alá tartoznak, amelyek a felügyeletet nem tudják olyan intenziven teljesíteni s nem tudják a tanítást a felügyelet utján ugy mélyíteni, mint kellene, mert le vannak kötve a népiskolák felügyeletével. Ezért előterjesztem a következő határozati javaslatomat (olvassa): »Utasitsa a nemzetgyűlés a vallás- és közoktatásügyi minister urat, hogy a polgári iskolák felügyeletére külön főigazgatóságokat szervezzen a tanítás egységessé tétele^ és ezzel együtt a tanítás eredményének növelése céljából.« Ehhez még csak azt akarom hozzáfűzni, hogy ez pénzbe sem' kerül, mert a főigazgatóságok elhelyezkednek a polgári iskola épületében, ott van iroda, ott van felszerelés, ezenkívül ott vannak a mostani szakfelügyelők. Ezek sorából lehetne kiválasztani, akik az iskolatípus legkiválóbb tanáraiból valók, a főigazgatókat. Mindenütt az országban az illető iskolatípusokra olyan szakemberek ügyelnek fel, akik a saját tanári karuk státusából kerültek ki, csak egyedül a polgári iskola az, amely felett az ellenőrzés^ sokszor jogi, elemi képesitettségü tanfelügyelőkre van bizva. Remélem, hogy az igen t. minister ur nem veszi zokon tőlem, hogy én erre határozati javaslattal hívom fel a figyelmét. Ennek a határozati javaslatnak elfogadása reá nézve csak erőt jelent, hogy megvalósítsa azt. Erőt kívánok nyújtani még a polgári iskolák fejlesztése tekintetében a minister urnák a következő határozati javaslat előterjesztésével is (olvassa): »Utasitsa a nemzetgyűlés a vallás- és közoktatásügyi minister urat, hogy az ország több polgári iskolája épületének pedagógiai és egészségügyi szempontból szükséges átépítéséről, illetőleg újjáépítéséről programmot dolgozzon ki, amelyet törvényjavaslat alakjába foglalva minél előbb terjesszen a nemzetgyűlés elé.« Ennek a határozati javaslatnak előterjesztésére az indít hogy iíl'yen^ törvényjavaslatot az elemi iskolák^ fejlesztésére már kidolgozott a minister ur. Épen azon a nyomon haladl a minister ur a polgári iskolák fejlesztése tekintetében is. és ez az én határozati javaslatom az ő programmjának csak alátámasztása akar lenni, természetesen csak akkor, ha határozati javaslatomat az igen t. Nemzetgyűlés magáévá teszi. (Erdélyi Aladár: Csak a fedezetet méltóztassék megjelölni rögtön megszavazzuk!) A fedezet meg van jelölve. (Erdélyi Aladár: Miben 1) Ott vannak a feleslegek. Ezzel majd különben foglalkozni fogok. (Barthos Andor: A beruházásokra vannak azok a feïeslegek! — Erdélyi Aladár: Csakhogy mi csökkenteni akarjuk az adókat!) Tudom, hogy ez unalmas. (Erdélyi Aladár: Sőt! Méltóztatik látni, mennyire ellenőrizzük! —• Barthos Andor: Csak egy kicsit sokalja az adófizető kö-