Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.
Ülésnapok - 1922-539
â À nemzetgyűlés 539. ülése 1926. évi április hó 27-én, hedden. azt remélni, hogy ez az akció valamelyes eredményt fog elérni. Sajnos azonban, Wilson és Michaelis — bár udvariasan — elutasító választ adtak és a háború folyl tovább. Erzberger volt német centrumpárti képviselő és minister, akiköztudomás szerint igen erős tényezője volt a békepropagandának, emlékirataiban megirja, hogy kik kontrakarirozták a pápa fellépését (Ugy van! a balközépen.) és kik iparkodtak mindenképen lehetetlenné tenni, hogy a pápa békeszózatai megértő fülekre találjanak. Megirja például Erzberger az emlékirataiban, hogy a francia Nagy Oriens páholy átiratban fordult ez olasz nagypáholyhoz, melyben lelhivta, hogy kövessen el mindent a pápa időelőtti békekisérleteinek sikere ellen, kövessen el mindent az ellen, hogy a pápának módja legyen, mint kezdeményezőnek szerepelni a békénél ; kövessen el mindent, hogy a béke-asztalhoz, a béketárgyalásokhoz a pápát meg ne hivják, mert hiszen igy a klerikalizmus diadala lehetne egy igazságos és becsületes béke. Nem a pápa és nem a papság volt tehát az oka annak, hogy az ő befolyása a béke érdekében érvényesülni nem tudott. Ő végtére lelki hatalom volt, aki csak lelki eszközökkel tudott hatni és akitől a francia, az angol és az orosz kormám T zat még lelkileg is meglehetősen messze volt, nagyon természetes hogy a legkevésbé sem siettek a pápa intenciói szerint cselekedni. A pápa azért mindent elkövetett, hogy a háború nyomorúságát lehetőleg enyhítse, hiszen az ő akciójára vezethetők vissza, —• mint már emiitettem — egyrészt a hadifoglyok kicserélése, másrészt bizonyos háborús szünetek, amelyek módot adtak, hogy valamiképen egy kis respiriumot kapjanak a háborús felek ; az ő agita ciójára vezethető vissza az, hogy a háborús nyomorúságot pénzbeli adományokkal, a betegsegélyezés szervezésével igen sok országban enyhíteni tudták, hiszen magában Olaszországban 17 millió lirát gyűjtött a pápa, amely összegből a magyar vöröskeresztnek is jutott. De mindenki tehet szemrehányást abban a tekintetben, hogy e lelki hatalomnak nem volt módjában érvényesíteni a maga lelki erejét és szellemi hatalmát a világháború őrjöngése közepette, azonban a szociáldemokrata párt szónokának ehhez nincs joga, (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon és a jobbközépen.) mert hiszen végeredményben a szociáldemokrata internacionálé szintén nem volt képes a háborút megállítani, megakadályozni, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a jobbközépen.) pedig a szociáldemokráciának sokkal hatékonyabb eszközök állottak rendelkezésre, hiszen a municiö- és ágyúgyárak nagyobbára a hozzátartozó munkások erejével állították elő a háború folytatásához szükséges hadieszközöket. Ha ők nem voltak rá képesek, hogy a népeknek ezt a vérzivatarát megállítsák azzal a hatalmi és materiális erővel sem, amely fölött rendelkeztek : (Lendvai István : A vörös kalapáccsal !) ne csodálkozzanak azon és főkép ne hozzák fel vádnak, hogy a pápa a maga tisztára lelki hatalmával, a maga szellemi és erkölcsi eszközeivel olyan hatalmakkal szemben nem tudott érvényesülni, amelyek eddigi politikai állásfoglalásuk kapcsán politikájukat odahaza egyenesen a Vatikán és a pápaság intenciói ellen irányították és semmiféle lelki kapcsolatot nem iparkodtak fentartani a katholikus egyház fejével. (Ugy van ! a balközépen.) Én azért, hogy nem tudta a háborút megállitani, nem tudom vádolni a katholicizmust, ahogyan nem vádolom a szociáldemokráciát sem, mert szerintem ciklon, szélvész és tengeri vihar ellen hiába próbálunk apró emberi erőkkel hatalmakat odaállítani, nem vagyunk képesek a szélvész és vihar dühöngését megállítani és az esernyőt hiába nyitjuk Jri ? ez nem fog használni semmit. Azt azonban I el kell ismerni, -— mert ezt kivánja az objektiv igazság, ez a történelmi igazság — hogy a pápaság és vele a katholikus egyház mindent elkövetett, amit az ő lelki eszközeivel és szellemi hatalmával és morális befolyásával elkövethetett, hogy a világháború kitörését akadályozza, annak végét siettesse s hogy a békét az igazság és a morál- érdeke irányában és annak megfelelően tudja létrehozni. ( Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon és a jobbközépen. — Pikier Emil : Mégis csak gondoskodni kellene a tiz parancs ólat betartásáról, mert különben mire való akkor? — Láng János : Engedelmeskedni neki, aszerint kell élni ! — Zaj.) Mélyen tisztelt képviselő ur, theológiai vitákat a nemzetgyűlésen, ugy-e bár, mégsem lehet folytatni ; végtére is a katholikus egyház tanítása is az, hogy az embernek szabad akarata van és elsősorban rajta múlik, hogy milyen törvényt tart be és milyet nem, legyen az állami, egyházi vagy egyszerűen természeti törvény ; az ember mindenen túl tudja magát tenni a maga szabad akaratával. (Lendvai István : Az olasz szabadkőművesek kontrakarrirozták legjobban a pápa törekvéseit !) A második ügy, amelyre még ki akarok térni, a. frankügy. Briand a napokban a francia kamarában egy interpellációra adott válaszában körülbelül azt jelentette ki, hogy ő teljesen megbízik a magyar bíróságban, hiszi azt, hogy a magyar bíróság ítélete olyan lesz, amely meg fog felelni az objektiv igazságnak s meg fogja nyugtatni a francia közvéleményt is. (Lendvai István : Dacára annak, hogy nem volt igazságügyminister, mint Vázsonyi Vilmos !) Hozzátette azonban, hogy ha várakozása ellenére ez még sem igy történnék, akkor kénytelen volna ezt az Ítéletet megapellálni a nemzetközi fórumhoz — értvén ez alatt a hágai döntőbíróságot. (Strausz István : Ezt is mondta ?) Igen. Szerintem Briand kijelentésének első része teljesen megfelel az igazságnak. Mi hisszük, nekik pedig nincs okuk nem hinni, hogy a magyar biróság ezt az ügyet ugy fogja elintézni, hogy az megfeleljen az objektiv igazság követelményeinek. Amikor azonban azt mondja, hogy ha ez az Ítélet még sem felelne meg az ő intenciójának, az ő szubjektív érzésének, akkor appellálni fog : nagyon szubjektív és nagyon sikamlós térre lépett a francia külügyminister, mert szerintem ő, aki távol van, ő, aki nem ismeri mindazokat a lelki momentumokat, amelyeket egy bíróságnak minden bűnügy elbírálásánál figyelembe kell vennie, ennek az ügynek a távolból objektiv bírálója nem is lehet. Neki bele kell nyugodnia, mint objektiv embernek, azok Ítéletébe, akik minden körülményt mérlegelve, tudnak egy ilyen bűnügyben érdemleges íteletet hozni. De egyébként is nincs a nemzetközi jogban semmiféle alap arra, hogy büntetőbírósági ítéletet a hágai nemzetközi bírósághoz valaki megfelebbezhessen. (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon és a jobbközépen.) A hágai nemzetközi biróság elé olyan hatalmi és politikai konfliktusok tartoznak, amelyek a nemzetek között támadnak, (Ugy van! Ugy van!) amelyekből háború keletkezhetik, melyet a nemzetek maguk között nem tudnák elintézni, melyeket azért kell döntőbíróság judiciuma és jurisdictioja alá bocsátani, hogy a vérontást megakadályozzák és a nemzetek közötti konfliktust békés úton likvidálják. Még sem lehet azt hinni, hogy a hágai döntőbíróság bármely nemzet biróságának felebbviteli bírósága volna, ahová revízió céljából lehet Ítéleteket felterjeszteni. (Ugy van! Ugy van !) Teljesen képtelenség azt mondani, hogy ez a frankügy a magyar nemzet és a francia nemzet között konfliktus okozója volna, hiszen épen I Briand, de más francia politikusok is ismételten
