Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.

Ülésnapok - 1922-540

44 A nemzetgyűlés 540. ülése 1926. mes a magyarok is azt mondani, hogy ezeket a birtokokat a jugoszláv kormány adta nekik. Jugoszláviában 2,087.000 katasztrális hold földet vettek el és osztottak ki. (Szomjas Gusztáv: A magyaroktól elvették és azt a "földet osztották ki! Eldicsekedhetnek azzal. hoa:y elveszik a magvaroktól a földet és földönfutókká teszik őket!) Katonai és fajpolitikai célból dobroljeváicokat hoztak fel Szerbiából, arról a területről, ahol a lakosság sűrű. Ugylátszik. a szerbek a magyar történelmet nagyon jól ismerik, mert mint ahogy régebben nálunk Zrinyi és mások idejében katonai övet létesítettek az ország- határán. — határőrvidékeket, ahogy akkor neveztek, — akként ők is ilyen katonai határőrvidékeket létesítenek ezekkel az emberekkel, akiket földhöz, kenyérhez, jóléthez juttatnak s akiknek mesrbizhatóságára ierv fokozottabb mértékben száimithatnak. Igen t. Nemzetgyűlés! Én ennek a kiváló tudósnak könyvéből azt is feltudom olvasni, hogy a termelés szempontjából itt nagy viszszaesések következtek be. Hivatkozom azonban a t.

# túloldalnak egy egyetemi tanár képviselőtagjára, aki könyvében szintén adatokat sorol fel arra vonatkozólag, hogy igaz ugyan, hogy a magtermelés tekintetében nem tudnak a kisbirtokok annyit produkálni, mint a nagybirtok, ellenben az állattenyésztést és a konyhakertészetet véve tekintetbe, sokkal nagyobb intenzivitásu eredményeket tudnak elérni, mint a nagybirtok. Közben megemlítem, hogy egy Dávid nevezetű tudós is irt erről egy könyvet, mely az európai könyvpiacon megjelent s amelyben a nagybirtokosok teóriájával szemben szintén azt bizonyítja, hogy a kisbirtokosok, akik az állattenyésztést és konyhakertészetet intenzivebben művelhetik, összehasonlithatatlanul nagyobb eredményeket tudnak elérni. Nem igaz tehát az a tétel, hogy csak a nagybirtok jelent a nemzetre nézve nagyobb gazdagságot és jövedelmet, hanem igaz az a tétel, hogy a kisember, ha tisztességgel és jól műveli meg a földjét, még nagyobb eredményeket tud produkálni, épen azért mert kisbirtokban dolgozik. E mellett sokkal több adót is fizet, mint a"nagybirtokos és kevesebb rezsiköltséggel is dolgozik, mert hiszen — mondja is a könyv — saját gyermekeivel dolgozik együtt. Nagyobb' szorgalmat is fejt ki, mert tudja, hogy önmagának dolgozik és nem bérlet formájában az uradalomnak. Még Bulgária adatait kell ismertetnem, ahol a háború előtt is igen ideálisak voltak a földbirtokviszonyok és ahol ennek ellenére 660 ezer hektár földet osztottak szét. A bulgár törvény megálapitja, hogy 30 hektár a birtokmaximum, íme tehát Bulgária 70 kat. holdban jelöli meg azt a maximumot, amellyel Bulgáriában egy ember rendelkezhetik, (Dénes István: Erős állam is az!) A t. túloldalról sokszor hangoztatják hivatkozásaikban Dániát és azt mint ideális kisgazdaállamot, mint ideál is m mintaképet ragyogtatják szemünk előtt. Teljesen aláírom. Dánia minden tekintetben, mint kisgazdaállam mint produktiv ország, s politikai tekintetben is mintaképe lehet Magyarországnak. Méltóztassék koncedálni, (Bud János pénzügy minister: Jobb a csapadékelosztása!) hogy Dániában is kisbirtokrendszer van. (Halász Móric: Hasonlítsa össze a csapadékelosztást is!) Ez is hozzájárul, azonban Dániában nagybirtokrendszer nincs, ott kisgazdaságok vannak. (Dénes István: Mennyiben javitja a csapadék megléte, vagy a csapadék hiánya a nagybirtokrendszert!) Az Úristen egyformán ad csapadékot a nagybirtokosnak és a kisbirtoévi április hó 28-án, szerdán. kosnak; az a fontos, hogy minél több kisbirtokosnak adjon csapadékot, mert mikor az ember órákon át megy az uradalmi területeken gyorsvonaton és kinéz az ablakon és hullik az égből a nagyszerű csapadék, azt mondja, ennek csak egy ember örvend. Mennyivel más volna szociálpolitikai szempontból, ha azt mondhatná, hogy enneik nem egy, hanem három, négyezerkisgazda örvend. (Helyeslés a jobboldalon és a baloldalon.) A mélyen tisztelt képviselő uraknak odaadom ezt a legújabb könyvet s ha esetleg az adatok számszerüségében kételkednek, méltóztassanak kontrollálni minden adatot és mindéin szót, amit felolvastam. Ugy a németországi földbirtokpolitikai adatok, mint Bulgária, Észtország, Lettország adatai is mind megfelelnek a valóságnak. Ami Németországot illeti, ezekre már alludáltam és Halász Móric kételkedő t. képviselőtársamnak ezt ajánlom figyelmébe. Röviden leszek bátor ezek után ismertetni számszerűleg, százalékszámokban Európa egyes országainak birtokmegoszlását. (Halljuk Halljuk) Ezt részben Dénes István t. képviselőtársamnak »Miért pusztul Magyarország« című könyvéből, részben Buday László t. képviselőtársamnak »A feldarabolt Magyarország« című és több nyelvre lefordított könyvéből veszem. Belgiumban az 50 hektáron felüli gazdaságok száma csak 0*4%, Bulgáriában — mint már emiitettem — 60 hektár a birtokmaximum, Dániában a 240 hektárom felüli gazdaságok területe csak 11-8%, Franciaországban a 300 hektáron felüli gazdaságok száma csak 0-07%, Nagybritániában — ahol még a régi gazdasági rendszer van meg s 1000 hektárnál kezdődik a kimutatás — az 1000 hektáron felüli gazdaságok területe csak 2-5%. Mi ennek a magyarázata? Az az óriási világgazdaság, amelyet Anglia produkál s ebben leli magyarázatát az, hogy az ottani földbirtokpolitikai kérdések nem nyomulnak előtérbe. Németországban az 1000 hektáron felüli gazdaságok területe csak 0*6%, Németalföldön a 100 hektáron felüli gazdaságok területe csak 1-8%, Svájcban a 70 hektáron felüli gazdaságok területe csak 3*0%, Svédország-bán a 100 hektáron felüli gazdaságok száma 0-9%, Szerbiában az 50—300 hektáron felüli gazdaságok területe csak 0-3%. Az oroszországi adatokat nem is olvasoiri fel. Romániában a 100 hektáron felüli gazdaságok száma csak 10% és ezzel szemben csonka Magyarországon a 100 holdon felüli közép- és nagybirtokok területe kitesz 57%-ot. (Halász Móricz: Csakhogy az egyik száz hold, a másik száz hektár!) A hektár több, ez csak az én igazságom mellett szól! A maximumokat meg lehet állapítani. Franciaországban pl. 800, illetve 1000 katasztrális hold a maximum, sőt kimondom, hogy Európának minden államában ez a maximum; itt vannak a hivatalos adatok. Azután itt vannak a részletek, hogy hogyan oszlanak el. Csak azért kívánom ezt felemlíteni, hogy rámutassak arra, hogy a kisbirtoktipusok rendkivül ki vannak fejlesztve a nyugati államokban a hivatalos adatok szerint. Ezzel kapcsolatban egy határozati javaslatot leszek bátor benyújtani, amely a hitbizományok eltörlésére vonatkozik. A t. kormány és az igen tisztelt ministerelnök ur már több alkalommal kijelentette azt, hogy a hitbizományok reformjára nagy szükség van. Mindeddig azonban még erre vonatkozólag semmiféle hivatalos lépés nem történt. Épen azért, hogy erős ^lökést adjak ennek a mozgalomnak, a magam részéről egy határozati javaslatot nyújtok be, amely