Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.

Ülésnapok - 1922-543

Ä nemzetgyűlés 543. ülésé 1926. évi május hó 4-én, kedden. 301 Hebelt Ede jegyző (olvassa): »4. Rovat. 5V2%-os állami pénztárjegy 7458 P.« Elnök: Megszavaztatik. Hebelt Ede jegyző (olvassa): »5. Rovat. 5Vá %-os állami törlesztéses kölcsön 2010 P.« Elnök: Megszavaztatik. Hebelt Ede jegyző (olvassa): »6. Rovat. Függő adósság 7079 P.« Elnök: Megszavaztatik. Hebelt Ede jegyző (olvassa): »7. Rovat. Nemzetközi segélyhitel (Relief-kölcsön) 1,479.652 pengő.« Elnök: Megszavaztatik. Hebelt Ede jegyző (olvassa): »8. Rovat. Ke­zelési költségek 24-000 P.« Elnök: Megszavaztatik. Hebelt Ede jegyző (olvassa): »Bevétel. Rendes bevételek. Állami üzemek hozzájáru­lása a magyar államadósságok szükségletéhez 1100 P.« Elnök: Megszavaztatik. Hebelt Ede jegyző (olvassa): »3. Cím. A békeszerződés életbeléptétől kezdve felvett ál­lami adósságok a Magyar Királyság 1924. évi állami kölcsöne kivételével. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Rovat. Függő adósság 4,732.326 P.« Elnök: Megszavaztatik. Hebelt Ede jegyző (olvassa): »2. Rovat. Az 1922:1. te. 6. §-a alapján kibocsátott 6%-kal frankban kamatozó pénztárjegy kölcsön 1,539.600 P.« Elnök: Megszavaztatik. Hebelt Ede jegyző (olvassa): »3. Rovat. Az 1923 : XXVIII. te. végrehajtásával kapcsolat­ban felmerült kiadások 564.400 P.« Elnök: Megszavaztatik. Hebelt Ede jegyző (olvassa): »4. Rovat. Az állami lakásépítési akció céljaira a Magyar Pénzügyi Szindikátustól felvett 1 milliárd ko­rona kölcsön évi törlesztési, kamat- és kezelési költség szükségletéhez hozzájárulás 4800 P.« Elnök: Megszavaztatik. Hebelt Ede jegyző (olvassa): »5. Rovat, Az 1924 : VI. te. alapján kibocsátott 5%-os kölcsön (kényszerkölcsön) 2,920.000 P.« Elnök: Megszavaztatik. Hebelt Ede jegyző (olvassa): »Bevétel. Rendes bevételek. 1. Rovat. Vagyonváltság-föl­dek haszonbére 7,888.000 P.« Elnök: Megszavaztatik. Hebelt Ede jegyző (olvassa): »2. Rovat. Az 1923 : XXVIII. te. végrehajtásával kapcsolat­ban várható bevételek 40.000 P.« Elnök: Megszavaztatik. Hebelt Ede jegyző (olvassa): »3. Rovat. Állami üzemeknek adott állami előlegek után az üzemek által fizetendő kamatok 3,510.281 P.« Elnök: Megszavaztatik. Hebelt Ede jegyző (olvassa): »4. Cím. A Magyar Királyság 1924. évi állami kölcsöne. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Rovat. Tőketör­lesztés 10,454.974 P.« Elnök: Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző: Strausz István! Strausz István: T. Nemzetgyűlés! Megval­lom egész őszintén, hogy nem tudom megér­teni, miért fizet a magyar nemzet tőketörlesz­tést és kamatot az egész helyreállitasi kölcsön után, amikor voltaképen nem kapta meg a kölcsönt. (Györki Imre: Ez igaz!) Jogilag két­ségtelen, hogy a kölcsön megköttetett szerin­tem ugy, hogy a helyreállítási periódus végé­vel az egész 250 millió aranykoronának a ma­gyar államháztartás által be kellett volna vé­teleztetnie, tehát a kölcsön felvételét realizálni kellett volna. Nem akarom az igen t. Nemzetgyűlést un­tatni e kölcsön történeti genezisével, csak a következőkre mutatok rá. (Halljuk! Halljuk!) Felvettük a kölcsönt s lekötöttük négy jöve­dékre nézve a zálogjogunkat azzal, hogy ez fe­dezni fogja a tőketörlesztési részleteket és a kamatokat. Ehhez még kikötötte a Nemzetek Szövetsége, hogy e jövedékek jövedelmének legalább 150%-át kell elérnie annak az összeg­nek, amely a tőke kamattörlesztésére szüksé­ges. Egyéb kikötések is foglaltatnak a Nemze­tek Szövetsége által felvett jegyzőkönyvben és a törvénybe iktatott egyéb határozmányokban, igy az, hogy további jelzálogjogokat is kiköt­het a Nemzetek Szövetsége, ha nem bizonyul­nak kiadósaknak az eddig lekötött zálogjogok. A lapok utján mindenki tudja, de mi, nemzet­gyűlési képviselők, akik rendszeresen kapjuk Smith főbiztos ur jelentését, e jelentésekből megállapíthatjuk, hogy ezek a lekötött zálog­jogok igen kiadósaknak bizonyultak. A jegyző­könyvi határozmányokban benfoglaltatik az is, hogy ez a kölcsön nem finánckölcsön — pa­píron legalább igy van — és épen ezért mondja a Nemzetek Szövetsége, hogy Magyarország­nak segédkezet nyújt, hogy ezzel is szolgálja az általános békét. Ugyancsak kiemeli az I. számú jegyző­könyv, hogy a Nemzetek Szövetsége semmiféle különös anyagi vagy pénzügyi előnyt nem akar magának biztosítani azokon a feltételeken kí­vül, amelyeknek alapján a kölcsönök folyósítá­sát elhatározta. Egyet kíván még: készítessünk közös megegyezéssel költségvetési keretet az öt félévre; kívánja az egyezmény, hogy ez tör­vénybeiktattassék. illetőleg a törvény mellékle­teként csatoltassék. mint szerves része a hatá­rozmánynak. A határozmányokban a költség­vetésre az foglaltatik, hogy a magyar állam ezt a keretköltségvetést fejlesztheti belől. Ez any­nyit jelent, hogy emelheti a kiadást, ha az reái­lis célokra szolgál, emelheti a bevételt és köz­ben kiegyensúlyozhat. Csak azt köti ki a hatá­rozmány. hogy az éves vagy féléves költség­vetések hiánya nem lehet nagyobb, mint ami R r keretköltségvetésben meg van állapítva, A zárszámadásokról nem beszél. Azt lehet mon­dani, hogy nobilis. Áz igen t. ministerelnök ur ezt a kérdést mindenkinél nlauzibilisabban megvlágitotta legutóbbi februári genfi ut.iáról a nemzetgyű­lésnek adott jelentésében. De a ministerelnök ur a költségvetést ugy jellemzi, hogy az lehet pesz­szimisztikus és optimisztikus. A reális gazda­sági életet ugyanis tulajdonképen a zárszáma­dás mutatja. Genf ehhez nem ragaszkodott, ha­nem ragaszkodott egy költségvetéshez, amely megengedi a kiadások és bevételek fejlesztését és kizárja a katonai kiadásokat, mert azok a trianoni békével ellenkeznek. A magyar állam tehát minden kötelezett­ségének eleget tett. Indokul azt hozza fel a kor­mány, hogy nem hiánnyal zárultak a költség­vetések, hanem felesleggel. Ez meg nem állhat. Ilyenre nem gondoltak az egyezség megkötésé­nél, ós ilyen lehetőségeket nem is volt szabad feltételezni, mert meg volt engedve, hogy azzal a hiánnyal zárhatjuk a költségvetést, amelyet maximumként évenkint vagy félévenkint meg­engedett a Nemzetek Szövetsége által elfoga­dott költségvetés. Nem tudom megérteni tehát azt. hogv ilyen előzmények után miért nem kaptuk meg mi a kölcsönt. Azért talán, mert a üénzügvminister ur olyan költségvetés szer­kesztésére törekedett, amely felesleggel zá­rulj on. A felesleggé] való zárásnak a további nagy hátrányát abban is látom, hogy a főbiztos ur 42*

Next

/
Oldalképek
Tartalom