Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.

Ülésnapok - 1922-543

A nemzetgyűlés 543. ülése 1926. évi május hó 4-én, kedden. 295 godtan el lehet számolni, ha máshol nem. a zárszámadásokban. Egyébként, ha már igy áll a kérdés, akkor magát a rendelkezési alap kifejezést kifogásolom és el tudom képzelni, hogy ez az összeg vagy más megfelelő összeg, ha már tényleg jótékonysági célt szolgál, ne rendelkezési alap címén, hanem valami más címen állittassék be a költségvetésbe, mondjuk a kormányzó jótékonysági alapja címén. így mindenesetre élét lehetne venni annak a következtetésnek, amely általában a rendelkezési alapok kezelésének nyomában jár. Épen azért, mert emlékszem az ebben a kerdésban adott előző felvilágosításokra, nem javaslom az összeg teljes törlését, hanem a következő határozati javaslatot terjesztem elő (olvassa): »Javaslom, hogy a fenti rovatnál előirányzott 12.000 pengő helyett az 1925/26. évi előirányzattal egyenlő 4960 pengőben állapittassék meg a kormányzó rendelkezési alapja.« (Hedry Lőrinc: Hogy a szegények kevesebbet kapjanak!) Ha már a kormány nem hajlandó eltérni attól az eredeti álláspontjától, hogy a kormányzónak ilyen jótékonysági összeget bocsásson rendelkezésére, akkor azt hiszem, megmaradhatunk ama keretek között, amelyeket az elmúlt évi költségvetésben megállapítottunk. Azt hiszem, ez méltányos kívánság és ha már takarékoskodni kell, akkor mindenesetre kezdjük a takarékoskodást legalább is ott, ahol a pénzkezelés nem a nyilvános elszámolás, hanem tisztán csak a bizalom kérdése. Azt hiszem, ezzel épen annak a r helynek, annak a személynek a presztízsét védjük meg, akinek védelmében a nemzetgyűlés többsége állandóan velünk szemben találja magát, bár nekünk nincs más célunk, mint az, hogy minden oh^an összeg, amely a költségvetésben foglaltatik és a nemzetgyűlésen keresz tül megy, nyilvános elszámolásra kerüljön és ne legyen senkinek, aki a költségvetés tételeit mint adózópolgár összehozza, még csak gyanúra sem oka az összeg hovaforditása tekintetében. Elnök: Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző: Györki Imre! Györki Imre: T. Nemzetgyűlés! A magam elvi felfogásának az felelne meg tisztán ha a rendelkezési alánra felvett összeget teljes öszszegében törölnők. Mégis abból az elvből kiindulva, hogy Szabó Imre t. képviselőtársam olyan határozati javaslatot terjesztett elő, mely szerint a rendelkezési alapot meg kívánja hagyni, de olyan keretek közé kivánja szorítani, mint amilyen keretek között a múlt évi költségvetésben volt. elvi felfogásom fenntartása mellett az általa előterjesztett határozati javaslathoz hozzájárulok. Nekem is az a felfogásom ebben a kérdésben, hogy ha megnézzük az egyes tárcák költségvetését, mindenütt azt látjuk, hogy minden ministeri tárca költségvetésében valósággal túlteng a rendelkezési alapnak meglehetősen nagy összegekkel való dotálása. Helyesen mutatott rá Szabó Imre t. képviselőtársam arra, hogy a rendelkezési alapnak ilyen nagy összegekben való dotálása nem egyéb, mint megleli etős nagy összegeknek a nyilvános ellenőrzés alól való elvonása. Ha igaz az a cél. igaz az a szempont, amely a kormányzatot a költségvetés előterjesztésénél és a kormányzóság rendelkezési alapjának ilyen magas összegben való megállapításánál vezette hogy t. i. ezzel bizonyos szegénysegélyezést kivan előmozdítani, akkor sokkal célszerűbben megfelelne ezeknek a szempontoknak, ha nem külön minden ministeri tárca költségvetésébe vétetnék fel nagyobb összeg rendelkezési alap címén ilyen kvázi szegény segélyezés céljára, hanem mindazon összegek, amelyek ilyen célt kivannak szolgálni, összesittetnének a népjóléti és munkaügyi ministeri tárca körében, ahová ezek a szegényügyi, gyámolitási kérdések tulajdonképen tartoznak. Nézetem szerint sokkal helyesebb lenne ennek a kérdésnek teljesen centralisztikus kezelése. (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Akkor, amikor minden vonalon takarékosságról beszélünk, méltóztassanak csak megállapítani, hogy ennél a tételnél háromszor akkora összeget veszünk fel az idei költségvetésbe, mint amekkora a múlt évi költségvetésben foglaltatott és méltóztassanak csak figyelembe venni, hogy a kormányzóság kiadásaira a költségvetés szerint 1,419.821 pengő vétetett fel. Ha ezt a tételt összehasonlítjuk pl. a következő tárca, az igazságügyministeri tárca költségvetésével, akkor ez összehasonlítás alapján megállapíthatjuk, hogy az igazságügyministerium központi igazgatásának költsége címén felvett összeg 1,784.063 pengőt tesz ki, vagyis azt jelenti, hogy a kormányzóság maga külön önálló ministeriumot alkot, magának a kormányzóságnak évi költségvetése olyan horribilis összeget tesz ki, amennyit kitesz az igazságügyministerium központi igazgatási költségszámlája, amely pedig nagyon tekintélyes adminisztratív ténykedést végez. Amikor az egész vonalon takarékosságról van szó és amikor teljesen improduktív kiadások tömkelegét tartalmazza a költségvetés a kormányzósággal és kabinetirodával kapcsolatos kérdésekben, akkor én a legteljesebb mértékben a takarékosság álláspontjára helyezkedem és tisztelettel kérdem, méltóztassék a Szabó Imre képviselőtársam által előterjesztett indítványhoz hozzájárulni, nevezetesen, hogy a rendelkezési alap céljaira ugyanakkora öszszeg vétessék fel, mint amennyi a múlt évi költségvetésben felvétetett. Elnök: Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző: Nincs senki feljegyezve! Elnök: Kivan valaki szólni % (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A ministerelnök ur kivan szólni! Gr. Bethlen István ministerelnök: T. Nemzetgyűlés! Kérem a tétel változatlan fen tartását. Ennél a tételnél tulaj donképen három kérdés döntendő el: Először legyen-e egyáltalában ilyen tétel; másodszor, ha ugy döntünk, hogy legyen ilyen tétel, milyen nagy legyen ez a tétel; harmadszor, ha már e felett is döntöttünk: vájjon ez szabad rendelkezésére álljon-e a Kormányzó Ö Főméltóságának, vagy pedig, mint a képviselő urak óhajtják, elszámolás kötelezettsége mellett. Ami az első kérdést illeti, maguk a képviselő urak is elejtették azt az eredeti álláspontot, hogy e tétel töröltessék, mert belátták, hogy az államfő nem térhet ki bizonyos jótékonysági kötelezettségek alól. És itt egy esetleges félreértést is el akarnék oszlatni. (Halljuk! Halljuk!) Györki Imre képviselő ur beszédéből benyomásom, mintha neki az volna a nézete, hogy a többi rendelkezési alapok is, amelyek pl. a ministerelnökségnél fordulnak elő, ilyen jótékonysági célt szolgáljanak. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem!) Ez nem áll. Ezt azért mondom, nehogy a képviselő urak azután arra hivatkozzanak, mintha én ezt mondottam volna. Az első kérdést tehát egyöntetűen ugy döntöttük el, hogy ilyen rendelkezési alap a kabinetiroda tételénél beállittassék. Mármost