Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.
Ülésnapok - 1922-543
À nemzetgyűlés 543. ülése 1926. évi május hó 4-én, kedden. 291 a feladatnak, hogy pártatlanul informiálja a közönséget. (Esztergályos János: Erről Lendvai tudna mesélni!) Azt hiszem tehát, hogy ea olyan túlzott beállítási, amelyet a legkevesebben fognak aláírni. Azt mondotta Peyer t. képviselő ur, hogy a kormány a vidéki lapokat vagy megvásárolja, vagy betiltja. Egy tömege vain a vidéken az ellenzéki lapoknak. Van egy tömege a fajvédő lapokjnak, a radikális lapoknak, a liberális lapoknak, amelyek ellenzéki álláspontot foglalnak el a kormánnyal szemben. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hol van ez a tömeg?) Kérem, a képviselő urak bizonyára jobban tudják, mint én. (Györki Imre: Nem tudjuk, azért kérünk felvilágosítást!) Azt hiszem, sok lap nagy csodálattal fogja tudomásul vetnni a t. képviselő uraknak ezt a kijelentését és azt, hogy letagadják az összeköttetésüket velük. (Várnai Dániel: Nem tagadják! — Szijj Bálint: Ilyen például a Szabad Szó!) Ugyancsak a képviselő ur azt mondotta, hogy bécsi lapokat és londoniakat mi megfizettünk azért, hogy a frankügyben bizonyos híreket leadjanak. Én nem felelek hasonló gyanúsítással vissza, én nem felelem azt, hogy a t. képviselő urak vagy hogy a szociáldemokrata párt, vagy hogy az internacionálé, vagy hogy a szabadkőművesség, vagy hogy én nem tudom micsoda szervezetek a világ lapjaiban elhelyeztek tudatosan, intencióval cikkeket, amelyek a valóságnak nem feleltek meg, de azt igenis állítom, hogy a világsajtóban 99%ban olyan hamis hírek voltak forgalomban, amelyeket nem a kormány, hanem egészen más emberek helyeztek el, akiknek valóban érdekük volt, hogy a magyar kormányt és a magyar nemzetet diszkreditálják, (ügy van! Ugy van! jobbfelöl. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Még mindig nem nevezte meg, hogy kik voltak? — Várnai Dániel: Cáfolni kell, arra való a külföldi diplomáciai apparátus!) Kérem, a nemzetközi zsurnalisztikának egy tekintélyes része olyan befolyások alatt áll, hogy ha cáfolatokat akar az ember elhelyezni, vagy visszautasítják vagy pedig az utolsó oldalon két sorban hozzák, (Györki Imre: Ez rossz bizonyítvány!) ellenben az első oldalon hozzák azokat a cikkeket, amelyeket a Világ ós_ hasonló lapok helyeznek el. (Lendvai István: Ez a fejlett technika Ángyán szerint! — Derültség.) Ha van oka tehát valakinek panaszkodni, akkor bizonyára nem Peyer képviselő urnák van, aki mindenesetre igen jól tudott gondoskodni arról, hogy hirek a külföldi lapokban elhelyeztessenek. Inkább nekünk, a magyar kormánynak volna okunk panaszkodni, akik ebből a szempontból egy krajcárt sem költöttünk és ezt nyomatékosan hangsúlyozom, mert a t. képviselő urnák az a vádja, hogy mi londoni lapokat megfizettünk volna, nevetséges dolog, (Eckhardt Tibor: Nem is lehet!) hiszen a londoni lapokat nem lehet megfizetni. Ez egy nagy tévedése a t. képviselő urnák. Az angol lapok olyan magaslaton állanak, hogy ott megfizetett cikkekkel nem lehet dolgozni és sértés az angol zsurnalisztikára nézve, ha a képviselő ur ilyen vádakat állit. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Ezzel nagyjában végeztem azokkal a vádakkal ^ és kifogásokkal, amelyek az ellenzéki padokról elhangoztak. Ami már most a beadott három határozati javaslatot illeti s közöttük, ami Szabó Imre t. képviselő ur első határozati javaslatát illeti, nevezetesen, hogy kormányjelentések újból közzététessenek és hogy az eddig elmaradt kormányjelentések, az összefoglaló jelentés is pótlólag közzététessenek, a NAPLÓ. XLII. magam részéről elfogadom. Hozzájárulok ehhez, mert szükségesnek tartom, hogy a nemzetgyűlés tagjai időről-időre, lehetőleg évenként informáltassanak, ugy mint a múltban, a háború előtt a kormányzati tevékenységről a legkülönfélébb kormányzati ágak terén, amely információ egyúttal olyan statisztikai adathalmazt tartalmaz, amely a t. képviselő uraknak mindenesetre becses és amely alkalmas arra, hogy sok tekintetben tájékoztatást adjon, könnyebben és jobban, mint ahogy azt a kormánynyilatkozatok tehetik. Ami a két másik határozati javaslatot illeti, azoknak elutasítását kérem, mert ezek a kormány prograrnmjávai össze nem egyeztethetők. Kérem a költségvetés elfogadását. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az igazságügyminister ur kivan szólani. Pesthy Pál igazságügyminister: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Szeder Ferenc t. képviselő ur az Országos Földbirtokrendező Bíróság költségvetésével kapcsolatban két határozati javaslatot terjesztett be. Ezek elsejében kéri utasítani a kormányt egy olyan kimutatás beterjesztésére, amellyel a kormány számoljon be az Országos Földbirtokrendező Bíróság eddigi működéséről és működésének eddigi eredményeiről. Én is helyesnek tartom ezt, annyira helyesnek, hogy abban a helyzetben vagyok, hogy erre a kérdésre a választ nyomban meg tudom adni és meg is fogom adni. Kérem tehát a t. Nemzetgyűlés türelmét, hogy ezeknek a száraz adatoknak közlésével beszámolhassak arról, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság működésének mi volt a feladata és mi működésének eddigi eredménye. Csonka Magyarország összes községeinek száma 3744. Ebből a 3744 községből a megváltási eljárás elrendelését kérte 3567 község. A bíróság a megváltási eljárást valamennyi községben elrendelte. A bíróság a 3567 községben lefolytatott elj ci I* cl S közül már megváltási Ítéletet hozott 2951 esetben. Döntésre várnak az ügyek a Földbirtokrendező Bíróságnál 349 községre vonatkozólag, 264 községre vonatkozólag pedig még a tárgyaló bíráknál vannak az ügyek. Ha ezeket a számadatokat nézem és az eddig teljesített munkaeredmény átlagát veszem, ugy megállapíthatom azt, hogy az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz eddig beterjesztett ügyek ez év október haváig teljesen befejezést nyernek s megállapíthatom azt is, hogy még a tárgyaló birák kezén levő ügyek letárgyaltatván, ezek 1927 január végével teljesen befejezést nyernek, úgyhogy 1927 január végével az egész országban a tulajdonképeni földbirtokrendezési eljárás befejezést nyer. Ezek után szabad legyen azokról a számadatokról és eredményekről beszámolnom, amelyeket az Országos Földbirtokrendező Bíróság működése produkál: 1926. évi május hó l-ig az Országos Földbirtokrendező Biróság alakított vagy kiutalt 226.672 házhelyet, törpeés kisbirtokra felosztott 936.160 katasztrális hold 690 négyszögölet, kishaszonbérletek alakítására átvett 691 községben 136.580 katasztrális hold földet, ezenkívül elővásárlás utján 15.935 katasztrális holdat, úgyhogy eddig földbirtokpolitikai célokra — ezeket a számadatokat összeadva — körülbelül 1,200.000 katasztrális hold föld lett igénybevéve. f Ennek a munkának eredményeképen a következő részletes adatok tűnnek ki: Kiadatott 41