Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.
Ülésnapok - 1922-543
288 A nemzetgyűlés 543. ülése 1926. évi május hó 4-én, kedden. felsőházat újból funkcióba állítani. Amennyiben ez nem sikerül, ez a pénz természetesen nem költetik el. mert utalványozások csak olyan dolgokra történhetnek, amelyek fennállanak és tényleges szükségletet képeznek. Ügyhöz bár a költségvetésben benne vannak ezek a tételek, ha nem lesz" rájuk szükség, a pénz nem adatik ki. tehát takarékossági szempontból e tekintetben semmiféle veszély fenn nem áll. Azt is szúvá tette Szabó Imre t. képviselő ur, hogy az országház tatarozásával kapcsolatban felvett tétel túlnagy és hogy itt a Házban bizonyos helyiségekről kellene gondoskodni abból a célból, hogy egyes ellenzéki pártok — természetszerűleg — pártértekezleteket és összejöveteleket tarthassanak fa: parlamenti eseményekkel kapcsolatban. Én ezt a magam részéről megértem, de erre nézve nem a kormány hivatott se intézkedést hozni, se semmiféle javaslatot tenni. Ez tisztán a Ház elnökének a hatáskörébe tartozik, aki a Ház helyiségei felett diszponál. Ha a t. képviselő urak azt kívánják, hogy valamely lépés történjék ebben az irányban, ugy méltóztassanak a Ház elnökéhez fordulni. A kormánynak természetszerűleg^ semmi kifogása az ellen nem lehet, ha a Ház elnöke a maga részéről ilyen szükségletekről gondoskodik. (Begymegí-Kiss Pál: Már meg is van!) Több helyről szóvátétetett, hogy a Legfőbb Állami Számvevőszék a zárszámadások előterjesztésével ïésedelmeskedik. StrauSz István t. képviselő ur és más képviselő urak is szóvá tették ezt és rámutattak arra, hogy csak az 1919/20-iki költségvetési évről terjesztettek elő zárszámadások. T. Nemzetgyűlés! Ez természetes! Hiszen már több izben rámutattam arra, hogy a bolsevizmus után és a világháború végén, amikor úgyszólván tiz év zárszámadásait kellett összeállítani és tiz év vagyonkezelését áttekintenie az Állami Legfőbb Számvevőszéknek, jóllehet, hogy megfeszített munkát végzett, nem volt abban a helyzetben, hogy azon folyó évi kötelezettségeinek megfeleljen, amelyeknek normális időkben mindig megfelelt. De már eddig is hosszú időt utána pótolt és azt hiszem, hogy röviden abba a helyzetbe lesz, hogy a következő évek zárszámadásairól szóló jelentését a nemzetgyűlés elé terjesztheti. Ugyancsak szóvátette az egyik képviselő ur azt is, hogy az Állami Legfőbb Számvevőszék az úgynevezett bankgassei milliók tekintetében a még hiányzó adatokat terjessze a nemzetgyűlés elé és tegyen jelentést arról a működéséről, amelyet ebben a tekintetben kifejtett, Ezek a munkálatok folyamatban vannak. Tudtommal ezek az elszámolások, amelyek különösen előlegekre, kölcsönökre stb. s ezek folyósítására vonatkoznak, nagyjában a véghez közelednek, ugy hogy a Számszék a közel jövőben azt hiszem abban a helyzetben lesz, hogy ezekről is jelentését a nemzetgyűlés elé terjesztheti. Arról van t. i. szó, hogy a kiadott pénzösszegekről egyes felek számoljanak el, akik azóta a világ különböző sarkaiban élnek, ugy hogy ezeket összeszedni, ezektől a számadásokat bekérni és megkapni bizonyos nehézségbe ütközik. T. Nemzetgyűlés! A vita legnagyobb anyagát, a sajtóosztály működése adta. Mielőtt a sajtóosztály általános működésére kitérnék, szabadjon pár szóval reflektálnom arra a kifogásra, hogy a sajtóosztály nem az ország, hanem a kormány hatalmi pozíciójának érdekében létesíttetett, és hogy a kormány ezt az osztályt, — az állami adminisztrációnak ezt az ágát — nem közérdekszerüleg, hanem saját naialmi pozíciója érdekében használja fel. Amióta a ministerelnök vagyok, több izben szólítottam fel a belügyminister urat, hogy lapokat tiltson be, vagy a kolportázs jogot tőluk vonja meg. (Mozgás a széisőbaloidmon. — Szaöó Imre: Ez csak ugy megyl) Egyetlen egy esetet sem tudok, amikor ez abból az okooi történt volna, mert az illető lap a kormányról, annak működéséről gyakorolt volna olyan kritikát, mely a kormányra nézve kellemetlen. Ellenkezőleg. Egyenesen kizártam azt az esetet, hogy lapbetiltások azért történjenek, mert a kormány valamely ténye felett kritikát gyakoroltak. Igenis ezt a betiltási jogot és mindazon hatalmat, melyek a fennálló törvények érteimében a kormány rendelkezésére állnak, a kormány mindaddig gyakorolni is fogja, míg a nemzetgyűlés egy uj sajtótörvény, illetőleg büntetőnovelia révén a kormányt nem hozza abba a helyzetbe, hogy megfelelő törvényes eszközökkel gyakorolja ezt a jogot. Ezt a jogot azonban soha a hatalmi politika érdekében nem gyakoroltam, hanem kizárólag és egyedül a nemzet általános szempontjainak érdekeben. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ha a t. képviselő urak meg fogják nézni azokat az eseteket, amikor a sajtóosztály indítványára, a belügyminister ur egy laptól elvonta a kolportázsjogot vagy egy másikat betiltott, meg fogják látni, hogy soha sem volt arról szó, hogy az illető lap valamit a kormányról irt volna, inkább azt hiszem, hogy a kormány ebben a tekintetben túlságos messzemenő előzékenységet tanúsított, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a középen.) mert meg kell jegyeznem, hogy gyakran tényleg az ország érdekében is van az, hogy a kormányról olyan gyanúsításokat, olyan rágalmakat, olyan vádakat, olyan hitvány vádakat ne emelhessenek a lapok, mint emeltek a közelmúltban. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a középen.) Mégis a kormány soha sem nyúlt ehhez a joghoz, ilyen esetben tudatosan és akarattal, nem pediglen azért, hogy nehogy valahogy valaki szemére vethesse azt, hogy hatalmi érdekének gyarapítása végett élt ezztel a hatalmi eszközzel. Ami magát ezt a jogot illeti, hiszen ez minden kétségen felül áll; a kivételes törvényeknek erre vonatkozó intézkedései fennállanak, érvényben vannak. Az 1922, évi XVII. te. 6. §-a egy indemnitási törvénynek, a szakaszára hivatkozik. Ugy intézkedik, hogy a kivételes hatalom mindazokra a materiákra nézve, amelyekre vonatkozólag négy hónapon belül a kormány törvényjavaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé, érvényben marad és csak akkor helyeztetik hatályon kívül, amikor a benyújtott törvényjavaslatok akár elfogadtatnak, akár visszavettetnek a parlament által. (Rothenstein Mór: Tehát örökké!) Nem örökké. Beadtuk a büntetőnovellát, amelyben a sajtóra vonatkozó intézkedések alkalmaztatnak. (Szabó Imre: Szóval, a revolver!) Ez nem revolver; az a revolver, ha a t. képviselő urak a törvényes állapotot nem akarják törvényesnek elismerni és ki akarják a kormánytól revolverezni azt, hogy mondjon le mindenféle jogkörről a sajtóval szemben, anélkül, hogy a törvényhozás megváltoztatná azokat, a nézetem szerint, nem elégséges intézkedéseket, amelyek a múltban fennállottak. (Ugy van! jobbfelöl.) Törvényes alappal bír tehát a kormánynak erre vonatkozó jogköre. Ezzel a jogkörrel a
