Nemzetgyűlési napló, 1922. XLII. kötet • 1926. április 27. - 1926. május 06.

Ülésnapok - 1922-541

A nemzetgyűlés 541. ülése 1926. kizárja a vallási és politikai vitákat, amint a világos páholyok bátran kiemelték a politikai kérdések tömegéből az általános, titkos és egyenlő választójogot...« (Propper Sándor : Ez a bűnük, ezért haragusznak rájuk ! — Zaj és ellenmondások a jobboldalon. — Gaal Gaston : Ez csak eszköz!) ezúttal nem ezért haragszunk Propper képviselő ur, hanem azért, amit most olvasok fel: »...ugy emeljük ki a vallási kérdések közül és terjesszük az atheizmust, amely nem egy népnek, de az egész emberiségnek jövendő irányát van hivatva megjelölni.« (Zaj.) Mikor pedig ennek a vidéki páholynak főmestereez ellen és ehhez hasonló irányzatok ellen, általában a szabadkőműves páholyok ilyen irányú működése ellen állást foglalt, (Klárik Ferenc : Bombákat nem dobtak! De a vagyonukat elrequirálták!) akkor az egész magyarországi szabadkőművesség hivatalos lapja ezzel a megjegyzéssel közölte az ő munkáját: »A jelentést a páholy megkeresésére a következőkben közöljük, természetesen anélkül, hogy vele a legcsekélyebb mértékben is azonositanók magunkat.« Vagyis a magyarországi szabadkőműves páholyok összessége nem volt hajlandó azonosítani magát azzal a törekvéssel, hogy az atheizmus terjesztését meggátolják. (Propper Sándor: Szóval ezt a nyilvánosság előtt csinálták! Ez tiszteletreméltó! Nem titkos társaság! — Zaj. ~ Kuna P. András: Volt akkor elég hatalmuk hozzá! - Rei

singer Ferenc: Végeredményben mi kifogásuk van az ellen, hogy atheisták is voltak í) T. képviselő ur, nem a nyilvánosság előtt csinálták. (Folytonos zaj. — Szomjas Gusztáv: És majd a jobboldali szervezeteket is fogják igy védeni? — Felkiáltások a jobboldalon: Az atheizmust védik? — Propper Sándor: A kis különbség az, hogy ezek nem gyilkoltak és nem dobtak bombát! — Szomjas Gusztáv : Nono ! Hát a trónörökösi — Zaj. — Szomjas Gusztáv : Stürkghöt ki gyilkolta meg? Nem szabadkőműves? — Zaj. — Kuna P. András : Madarat tolláról, embert barátjáról!) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak! Viczián István : T. Propper képviselő ur, ez nem a nyilvánosság előtt történt, mert a páholymunkák, amint arra rá fogok mutatni, a legnagyobb titkolódzás mellett történtek. Ezt a Kelet eímü folyóiratot pedig kizárólag csak a szabadkőművesség céljára nyomták, ez nyilvánosan nem jelent meg sehol. (Klárik Ferenc : Akkor hogyan kapta kézhez ? — Propper Sándor ; Ö is szabadkőműves volt. — Láng János : Én egy egész könyvtárt örököltem. — Zaj.) A Kelet című folyóiratnak ugyanebben a számában megjelent egy másik szabadkőműves testvér részéről egy úgynevezett oktató munka, ami azért is fontos, mert ez egyenesen a kezdő szabadkőművesek kioktatására szolgál. Mint később részletesen ismertetni fogom, ebben az »oktató munkában« a legdestruktivebb tendenciák és teóriák nyilvánulnak meg. Ezt az előadást — ellentétben az előbb emiitettel szemben — a Kelet című lap minden megjegyzés nélkül közölte, tehát nyilvánvalóan mint olyant, amely az egész magyarországi szabadkőművesség felfogásának és eszméinek megfelel. T. Nemzetgyűlés ! Azok, akik a szabadkőműveseket, a szabadkőműves rendszert, szervezetet védelmezik, szeretnek hivatkozni a régi nagy magyar emberekre is. Nagyon gyakran ajkukra veszik, hogy szabadkőműves volt Kossuth Lajos, Klapka, Türr István, Madách, idősb Andrássy Gyula és hogy egyebek között szabadkőműves volt — amit a mi tiszteit szabadkőműves képviselőtársunk most is sietett itt bejelenteni — a jelenlegi belügy minister ur édesapja, Rakovszky István is. Erre vonatkozólag megjegyzem, hogy ez igaz, de ezek régen, abban az időben voltak szabadév?" április hó 29-én, csütörtökön. 119 kőművesek, amikor még a szabadkőművesség más irányban működött. (Ugy van! jobbfelől.) Méltóztassanak egyszer fáradtságot venni és a kérdést a történelemből is tanulmányozni. Akkor meg fognak győződni arról, s tudomást szereznek róla, hogy Kossuth Lajos és Pulszky Ferenc Amerikában léptek be a szabadkőműves szervezetbe, (Ugy van! a jobboldalon.) mégpedig, mivel Amerikában két különböző szabadkőműves szervezet volt, megosztották maguk között a feladatot és az egyik az egyikbe, másik a másikba lépett be, hogy ott a magyar nemzeti eszmének szószólói legyenek. Őket hazafias szándék vezette, és hasonló szándék vezette ezeket a régi magyar urakat, történelmi nagy embereinket, nagy költőinket és tudósainkat, (Szomjas Gusztáv : Akkor még nem volt tele zsidóval a páholy!) egészen addig az időig, amig a szabadkőművesség nemzeti irányban működött. Ma azonban ez már nem igy van. (Szomjas Gusztáv: Ellepték a zsidók!) Nagyon jól tudjuk, hogy ha valamely erőtényező vagy védbástya ebben az országban kifejlődik, azt egy idegen faj nyomban vagy minél előbb ellepi. A gőzmalmokat valamikor Széchenyi István alapította, és ma Bacherek herdálják el. (Ugy van ! a ^ jobboldalon.) A sajtóért valamikor Petőfi Sándorok lelkesedtek és a sajtó ma nagyobbrészben rágaíomgyár. (Ugy van! a jobboldaton.) Tudjuk, hogy az első magyar pénzintézetet Fáy András alapította, és hogyan állunk ma faji szempontból a bankokkal és általában a pénzpiaccal ! (Ugy van ! jobbfelől.) T. Nemzetgyűlés ! Ugyanez történt a szabadköművesszei vezettél, mert ebben is erőtényező nyilvánul meg. Mi történt ? Ugyanazok, akik a többi védbástyákat hatalmukba kerítették, megszállták ezt a bástyát is. Hivatkozom egy emberre, aki ma már nem él, de nyomtatásba tette le erre vonatkozó felfogását. Ez a férfiú nem az, aki a jobboldali intranzingenciához tartoznék, mert az illető népbiztos volt, névszerint Ágoston Péter. Ez az Ágoston Péter a »Zsidók útja« című munkát irta meg. Ebből a munkából — talán egyebekkel is összevetve - kitűnik, hogy az összes magyarországi szabadkőműveseknek ma körülbelül 80—90%-a zsidó és csak alig 10, legfeljebb 20°/o — de nem hiszem, hogy annyi legyen — keresztény közöttük. Ágoston Péternek ezt a könyvét, amely miatt a saját elvtársai követ dobtak rá, mert ez kellemetlen volt nekik, kiadta a Nagyváradi Társadalomtudományi Társulat, tehát szintén egy nem ébredő egyesület és ez a legkevésbé ébredő egyesület a következő megjegyzést fűzte az előfizetési felhíváshoz, amellyel ezt a könyvet a nyilvánosságra hozta (olvassa) : »T. Cím ! A magyar szabadkőművesség és a zsidóság összeforrt, mert amikor Magyarországon a kor a szabadelvüséget követelte, akkor a zsidóság állott melléje legnagyobb tömegben. Amikor a szabadelvüség még nem volt csak zsidó emancipáció, akkor minden zsidó ós minden zsidóbarát szabadelvűnek hihette magát. Ha tehát a magyar ember a zsidóságról ír és a magyar zsidóság sorsát tárgyalja, akkor a szabadkőművesség külső történetét is irja meg vele. (Ugy van ! a jobboldalon.) Ezért a zsidóságról megjelenő könyve Ágoston Péternek a szabadkőműveseket is kell, hogy érdekelje.« Ezt is annak illusztrálására hoztam fel, hogy a mai szabadkőműves uraknak nincs joguk az ő dolgukba belevonni Kossuth Lajosnak és többi nagyjainknak dicsőséges nevét, (Ugy van ! a jobboldalon.) mert akkor, amikor ők beléptek oda, a szabadkőművesség talán olyan hazafias szervezet lehetett, mint amilyen hazafiasok lehettek itt az ellenforradalmi titkos szervezetek a forradalom idejében. 18*