Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.
Ülésnapok - 1922-537
A nemzetgyűlés 537. ülése 1926. évi április hó 24-én, szombaton. 373 elnök urat, hogy iparkodjék ministertársait rávenni arra, hogy ne pártolják ilyen feltűnően és ilyen szembetűnően a magyar ipart és ne pocsékolják az ország pénzét. (Perlaki György : Ne szedje ki az adminisztrációs kiadásokat és necsak azokat hozza ide ! — Héjj Imre : Ha ilyen kedélyes hangulatban van képviselőtársam, arra kérjük meg, hogy helyes adatokat hozzon ! — Kabók Lajos : Ez is helyes adat ! A képviselő ur akkor nem ismeri a költségvetés adatait ! •— Berki Gyula : Hát a kisipari hitelre mennyit forditott a kormány ? — Kabók Lajos : Itt iparvédelemről van szó ! Az más ! — Perlaki György : Ne az adminisztrációs kiadást vegyék ! — Kabók Lajos : Saját költségvetésüket meg akarják hamisitani ? ! — Berki Gyula : Az is iparvédelem ! — Zaj.) Elnök ; Csendet ké»ek. Esztergályos János (Héjj Imre felé) : T. képvselőtársam, miután ugy látom az elnök ur rögtön szünetet óhajt adni, csak megállapítom, hogy én nem haragszom önre. Mi teljesen megértjük egymást, csak az a különbség van közöttünk, hogy én a költségvetést el szoktam olvasni, ön pedig nem. (Héjj Imre : Csakhogy ön most nem erről a költségvetésről, hanem a múlt éviről beszél!) A múlt éviről is. Az, hogy 365 nap múlt el annak tárgyalása óta, nem jelenti azt, hogy mi nem emlékezünk. Mi szociáldemokraták, nagyon alaposan át szoktuk olvasni a költségvetést és eltesszük magunknak, mert azt is elárulom önnek t. képviselőtársam, hogy mi meg merjük csinálni, amit ön nem mer megcsinálni, mi ezzel az adattal kimegyünk a nép közé, ön pedig nem mer kimenni. (Héjj Imre : Elhiszem, hogy kimennek, sőt még más adatokkal is kimennek, amelyek nem helytállók, de nekem lelkiismeretem nem engedi meg, hogy helytelen adatokkal menjek ki !) Ne vitatkozzunk, az idő rövid. (Zaj. —Perlaki György : Ezek adminisztrációs kiadások !) Elnök : Csendet kérek ! Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak már . felhagyni a közbeszólásokkal ! Esztergályos János : Ne vitatkozzunk, mert az idő rövid, utánam pedig még van néhány felszólaló ehhez a költségvetéshez. (Berki Gyula : Az idő rövid, a képviselő ur beszéde hosszú !) Még csak egyet legyen szabad ezzel a hatmilliárdos gépkocsi-tétellel szembeállítanom. Azt, hogy a múlt esztendei — tehát tévedés ne legyen : a múlt esztendei — költségvetésben az állami lótenyésztésre 31.232,000.000 korona, anya- és csecsemővédelemre 5.110,000.000 korona szerepelt. Azt hiszem, ma délelőttre egyelőre elég volt ennyi, kimutatni azt, hogy az a politika helytelen, ez a politika rossz, ez a politika lelketlen és katasztrofális. Elnök : Az ülést fél órára felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. A szó folytatólag Esztergályos János képviselő urat illeii. Esztergályos János : Kérem a tanácskozásképesség megállapítását. Elnök : A képviselő urnák, minthogy beszédét nemcsak megkezdte, hanem már huzamosabban folytatta, a házszabályok értelmében ilyen kérelem előterjesztéséhez nincs joga. Esztergályos János : Nem tudhattam reggel 8 órakor, hogy most nem lesznek itt. Elnök : Ne méltóztassék vitatkozni, méltóztassék beszédét folytatni. Esztergályos János : T. Nemzetgyűlés ! Ott hagytam el, hogy az urakat beinvitáltam egy sétára a különböző ministeriumokba. Nézzük meg a költségvetésen keresztül, ugyan mi is folyik egyes ministeriumokban. Az volt a célom, hogy szemléltetővé tegyem azt az állításomat, hogy mindazok, aMk e padokban ülünk, nem látjuk a kormány politikájában azt, amit látni kellene, nevezetesen nem látjuk azt a törekvést, hogy a kormányzat iparkodnék az ország népének kulturális, gazdasági érdekeit szolgálni. Igaz, a túlsó oldalon néhány képviselőtársam kivételével tagadásba veszik ezt és valahányszor mi azt a megállapítást tesszük, hogy a kormány nem teszi meg kötelességét sem pénzügyi, sem szociális téren olyan mértékben, amilyen mértékben meg kellene tennie, amikor hivatkozunk arra, hogy sok a tüdőbeteg, amikor azt mondjuk, hogy nincs anya- és csecsemővédelem, hogy ebben az országban nincs szabadság, nincs sajtószabadság, akkor az urak ezt kétségbevonják. Különösen a szociális reklamálásokra nagyon felkapott válasz az, hogy nincs pénz, szegények vagyunk, legyőzött állam vagyunk, nem futja, mert ha futná, akkor a kormány megtenné. Méltóztassék megengedni, hogy azokkal az urakkal szemben, akik azt mondják, hogy szegények vagyunk, nincs pénz, az ellenkezőjét állítsam. Állítom és a költségvetés egyes tételeiből bizonyítom, hogy van pénz bőven, mert a pénzügyi gépezet gyönyörűen dolgozik, a pénzügyminister ur nem szerénykedik, a pénzügyminister úrra nem monhatnám nyugodt lelkiismerettel, hogy ibolyaszerénységü. Sőt a pénzügyminister úrról épen az ellenkező megállapítást lehet tenni, azt, hogy a pénzügyminister ur egyáltalában nem ismeri resszortjánál a szerénységet. A pénzügyminister ur az állami gépezet minden csavarját, szelepét, emelő karját mozgásba hozza, hogy a pénzügyi gépezeten keresztül kisajtolja a magyar adózó polgárságból, a magyar dolgozó népből azt az összeget, amelyet csak kisajtolhat. Épen a pénzügyminister ur eredményszámlája mutatja, hogy a pénzügyminister ur sokkal többet présel ki az adózókból közvetett és közvetlen adókban, mint amennyit eredetileg tervezett. A pénzügyminister ur nem szerénykedik, és — higyjék meg — nem ártana az ország gazdasági szempontjainak, ha a pénzügyminister ur a külügyminister úrtól a szerénységből átvenne valamit, ha bizonyos szerénységet mutatna és érezne, hogy amikor az ő pénzügyi gépezetét teljes gőzzel mozgásban tartja és fékevesztett gép módjára rohanni engedi, ez milyen irtózatos pusztulást idéz elő az ország gazdasági életében. Azt mondja a pénzügyminister ur és azt mondják a mögötte ülő t. egységespárti képviselő urak, hogy a költségvetés kiadási tételei mind olyanok, amelyekre az állam szempontjából feltétlenül szükség van. Az 1926/27. évi költségvetésből csak úgy elöljáróban legyen szabad néhány tételt ismertetnem. Ez szintén hozzáfog járulni ahhoz, hogy az urak megbarátkozzanak azzal, hogy végigjöjjenek vélem az összes tárcákon. Nem akarom, hogy túloldali képviselő uraknak kifogásuk legyen e tekintetben, hogy az elmúlt évi költségvetésből citálok, s ezért a legutóbbi költségvetés tételeit említem meg, amelyek ez alkalommal fontosak. A ministerelnökség költségvetésében az informativ szolgálat és a sajtóosztály költségeire 516 ezer pengő van felvéve. Méltóztassanak ezt közben átszámítani pengőről koronára, hogy ez az egyetlen tétel mit jelent, mert nagyon könnyen abba a csalódásba eshetnek, hogy ezt nem is tartják olyan nagy számnak. Miután a pengőszámítás még szokatlan, nagyon helyes, ha átszámítják 12.500-as szorzószámmal, és akkor kapják meg a valóságos papírkorona-értéket. Belügyministeri sajtószolgálat 228.790 pengő ; külügyi sajtószolgálat 271.403 pengő ; távirati és távbeszélő-költségek 1086 pengő ; külföldi hírszolgálat költségei 669.280 pengő. Ennyi összeg van a sajtószolgálatra előirányozva. Erre az urak azt mondhatják, hogy állami NÁPLÖ. XLI. 54
