Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.
Ülésnapok - 1922-535
318 A nemzetgyűlés 535. ülése 1926.-évi április hó 22-én, csütörtökön. parlament nem alkalmas a bíráskodásra, (Hajós Kálmán közbeszól. — Zaj.) ' Elnök: Hajós Kálmán képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Horváth Zoltán: Amikor pedig itt bizonyítékokat terjesztenek elő... (Halász Mórié: Hisz az volt a baj, hogy nem terjesztette elő!) amikor itt bizonyítékok előterjesztését kivánják, akkor tulajdonképen bíráskodni akarnak. (Nagy zaj a jobboldalon-) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni, mert ha a közbeszólásokat állandóan folytatják, kénytelen leszek a képviselő urakat rendreutasítani. Kérem, méltóztassanak tartózkodni a közbeszólásoktól. Horváth Zoltán: Az előadó ur olyan precedensekre hivatkozott, amelyek az önök által alkotott házszabályok előtt történtek. Én, t. Nemzetgyűlés, majd olyan precedenseket fogok felhozni t. képviselőtársaimnak, amelyek nem az uj házszabályok előtt, hanem azok megalkotása után történtek meg. (Zaj a jobboldalon. — Pikler Emil: Ne bántsák a nemzet történelmi osztályát! — Héjj Imre: Az nem a nemzet!) A nemzetgyűlésnek 1926 február 26-án tartott ülésén (Egy hang jobb felől: Nagyon friss! — ugy-e, egészen friss?) az elnök bejelenti, hogy (olvassa): »Gaal Gaston képviselő ur napirend előtti felszólalásra kért és kapott tőlem engedélyt egy képviselő úrra vonatkozólag a mai lapokban megjelent írjságcikkek tárgyában.« Csak ugy mellesleg megjegyzem, hogy nem is itt a parlamentben történt a dolog, az elnök ur mégis alkalmasnak találta ezt a tárgyat, hogy idehozzák a nemzetgyűlésbe. (Helyeslés jobbfelöl.) Tudom, hogy helyeslik, hiába mondják, hogy nem helyeslik. Mit csinált Gaal Gaston í Gaal Gaston élve az elnök ur engedelmével, előadta, hogy a lapokban olyan közléseket olvasott, amelyeket képviselői kötelességének tart, hogy a nemzetgyűlés előtt röviden ismertessen. (Gr. Hoyos Miksa : Helyes!) Elmondja, hogy\ {olvassa): »A közleményekben foglalt piszkos jegyesalási üggyel nem kívánok abszolúte foglalkozni. Egyetlenegy kérdés, amelyre at. Nemzetgyűlés és a mélyen 1 elnök ur sziyes figyelmét felhívni kívánom, az, hogy ez a képviselő ezekben a hírlapi közleményekben azzal vádoltatik, hogy a Ház egyik tisztviselőjét becsületszavával félrevezetve, hamis bizonyítvány kiállítására bírta rá- Amikor ezt a hamis bizonyítványt az illető tisztviselő visszakérte tőle, három napig nem adta vissza, hanem annak másolatát előbb közjegyzőileg hitelesítette és csak akkor adta az eredetit vissza. A közjegyzői hitelesítéssel ellátott hamis bizonyítványt pedig arra használta fel, hogy az ellene folyó bűnperben egyfelől a vádlót is, másfelől a bíróságot is, (PikierEmil: Gaal Gaston nem került a mentelmi bizottság elé! — Egy hang jobbfelől : Nem hát!) amely ellene a bűnfenyitő eljárást folyamatba tette, megtévessze és arra birja, hogy az ellene megindított bűnügyi eljárást visszavonják, illetőleg megszüntessék. Én tovább nem kívánok a dolgokba belebocsátkozni, csak egyet tartok szükségesnek hangsúlyozni : azt, hogy ez az eljárás, amennyiben igaz, (Perlaki György: Tehát nem állította !) a képviselői etikával abszolúte össze nem egyeztethető.« (Szomjas Gusztáv: Hát nem igy van ? — Héjj Imre: Tessék csak tovább olvasni !) Tovább is olvassam 1 Jó. (Olvassa) : »Amennyiben igaz, azzal szemben olyan büntetés jár, amely maga után vonja a képviselői mandátum megszűnését is és egyetlenegy képviselőt sem lehet kényszeríteni arra, hogy egy ilyen váddal, illetve ilyen bűnnel terhelt képviselővel a nemzetgyűlés tanácstermében tanácskozzék.« (Ugy van! Ugy van! jobbfelől. »Épen arra akarom a mélyen t. elnök urat a Ház reputációja érdekében felkérni, hogy amennyiben az általa megindítandó fegyelmi vizsgálat során az újságcikkek állításai valóknak bizonyulnak, akkor méltóztassék épen a Ház s a képviselői tisztesség és reputáció érdekéken a felmerült adatokat további eljárás végett a királyi ügyészséghez áttenni.« (Periaki György: Hol van itt a rágalom 1 — Zaj.) Ugyebár, ennek a bejelentésnek az alapja feltételezés: ha igaz. A rágalmazás feltételes módban is elkövethető. Gaal Gaston képviselőtársunknak ez a kijelentése tehát kimeríti galmazás minden kritériumát. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Minden kritériumát kimeríti. (KovátsNagy Sándor: De nem állította!) Tehát egy képviselőtársunkat egy másik képviselőtársunk megrágalmazott. (Ellenmondások és zaj a jobboldalon. — Kováts-Nagy Sándor : Nem rágalmazott ! — Elnök csenget. — Felkiáltások a jobboldalon: Gyönge! Gyönge!) Addig rágalmazásnak kell tekintenünk, amig valósága behizonyitva nincs. (Ellenmondások a jobboldalon.) A bűnözős szempontjából mindegy, akár állitó módban mondom, akár feltételes módban, akár közvetlenül mondom, vagy költöm, akár pedig továbbadom. (Zaj a jobbolbalon.) A jelen esetben feltételes módban van mondva. Kétségtelen, hogy kimeriti a rágalmazás összes kritériumait. Ez az egyik. A másik pedig az, hogy épen a mostani elnök ur ült akkor az elnöki székben és nem látta szükségét annak, hogy Gaal Gastont rögtön felhívja, hogy bizonyítékait terjessze elő. (Nagy zaj és derültség a jobboldalon. — Elnök csenget. f — Kováts-Nagy Sándor : Nem tette magáévá a vádat !) Elnök: Csendet kérek. (Folytonos zaj a jobboldalon. — Szomjas Gusztáv : A bizonyítékot stante pede idetették. — Patacsi Dénes : Azt mondta, hogy ha az ügyészségen elfekvő iratok ... (Csendet kérek, Patacsi képviselő ur.) Horváth Zoltán : Nem tudom, Patacsi képviselőtársam mit szólna, ha én a szokol-üggyel kapcsolatosan feltételesen áliitanék valami őrola. (Patacsi Dénes: Azt, hogy bizonyítson! — Kabók Lajos: Patacsi is jogász lett? Doktor Patacsi !) Méltóztatik látni, azt mondaná, hogy bizonyítsak. Pedig csak feltételesen mondtam. Én is csak feltételesen mondom : ha igaz az, hogy Patacsi képviselőtársam a szokolüggyel közvetlenebb közelségben volt, mint bármelyikünk..., mégis kikéri magának. (Zaj a jobboldalon. — KovátsNagy Sándor: Ha az elnök nem utasítja rendre!) Ez klasszikus precedens arra, hogy az elnök ur igenis nem alkalmazta vagy nem magyarázta a házszabályokat ugy, ahogy most őrgróf Pallavicini képviselőtársunkkal szemben. (MándySamu: Az más eset ! — Zaj a jobboldalon. — KovátsNagy Sándor : Ne fogadd meg védőügyvédnek ! — Zaj.) Hogy menn3 7 i megkülönböztetést tett az elnökség a rágalmazás és a becsületsértés között, hogy mennyire ugy értelmezte az épen most elnöklő igen tisztelt alelnök ur a házszabályokat, mint én, (Zaj és derültség a jobboldalon.) bátor vagyok utalni ugyancsak egy nem régebbi precedensre. (Folytonos zaj a jobboldalon.) Méltóztatnak emlékezni arra, hogy a ministerelnök ur talán Peidl képviselőtársam egy beszéde közben azt kiáltotta, hogy : Hazugság ! Erre ugyebár azt követeltük — mert mi ugy éreztük, hogy ez a parlamenti illemmel össze nem egyeztethető (Zaj és derültség a jobboldalon. Elnök csenget.) — hogy az elnök utasítsa rendre. Az elnök ur nem hallotta ezt a közbeszólást, ellenben utólag a gyorsírói jegyzetekből vagy privatim
