Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.

Ülésnapok - 1922-535

évi április hó 22-én, csütörtökön. 285 A nemzetgyűlés 535. ülése 1926. alább nem tudom — megtagadni tőlük, mert valamiképen Trianon áldozatait látom bennük (Erdélyi Aladár: Azt nem egészen! —

t Pakots József: Windúischgraetz-, mint Trianon áldozata. — Zaj. — Hegymegi-Kiss Pál közbeszól.) Legyen nyugodí, együttérzeik velük. — (Huszár Károly: Vázsonyi is ezt mondta.) Ha a kisemberek büntetést kapnak, ha módomban állana, szívesen leülném helyettük. (Hegymeffi-Kiss Pál közbeszól.) Elnök: Hegymegi képviselő ur, csendet kérek. Griger Miklós: Ez, t. i. az Andrássy Gyula által is megállapított tény, hogy a frankhamisításnak erkölcsi háttere Trianon, ez a tény lélektani oka és magyarázata annak is, hogy az ellenzék a frankhamisitás ügyéből kifolyólag minden igyekezete és minden erőlködése ellenére sem képes hangulatot kelteni a kormány ellen az ország közvéleményében, (ügy van! Ugy van! Taps a jobboldalon és a közéven. — Erdélyi Aladár: A kormánynak semmi köze sem volt hozzá. — Pikler Emil: Menjünk titkos választással a nép elé!) Próbáljuk meg. (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. (F. Szabó Géza: Megijed, ha választásra megyünk! — Zaj.) Csendlet kérek, képviselő urak. Griger Miklós: Igaz, hogy panaszos hangokkal (Pikler Emil: Egyetlen népgyűlésen nem volt szabad erről egy szót sem szólani! — Reischl Richárd közbeszól. — Zaj.) és kifakadásókkal lépten-nyomon találkozunk; támadják a kormányt a forgalmi adó miatt és ezer más címen, de a frankügyben tanúsított magatartása miatt a magyar közvélemény nem emel ellene vádat. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a középen. — Nagy zaj és ellenmondások a bal- és a szélsőbaloldalon. — Szomjas Gusztáv: Nem a Lipótvárosban van a magyar közvélemény!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. — (Pikler Emil: Éljen a frankhamisitás! A magyar nemzet ezt kiáltja? — Zaj.) Pakots József képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Horváth Zoltán: Ha..az uraknak szabad volna hamisitani...) f Horváth Zoltán képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Állandó zaj a baloldalon és a közéven) Berki Gyula képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Zaj.) Vargha Gábor képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Pakots József: Ha igy volna is, le kellene tagadni!) Pakots József képviselő urat másodizben is kérem, méltóztassék csendben maradni. (Közbeszólások a baloldalon.) Griger Miklós: Nem ezt mondtam. (Pikler Emil: De igen, ezt mondta! — Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Az urak nem értenek magyarul, ha ezt rám fogják. (Forgáes Miklós: Nem is éreznek, nem is értenek magyarul! — Berki Gyula: Választás kellene! — Pikler Emil: De titkosan! — Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Ha nem méltóztatnak az elnöki figyelmeztetésre hallgatni, kénytelen leszek erősebb eszközöket igénybe venni. Méltóztassanak végre csendben maradni. (Folytonos zaj a baloldalon és a középen.) Ber-ki Gyula képviselő urat állandó közbeszólásaiért másodizben is rendreutasítom. (Zaj.) Pakots József képviselő urat állandó közbeszólásaiért rendreutasítom. Méltóztassanak végre az elnöki figyelmeztetéseket tekintetbe venni. Griger Miklós: Ami pedig engem illet, ama vádat illetőleg, hogy a ministerelnök tudtával és pártolásával történt a frankhamisitás, az a véleményem, hogy a ministerelnököt sokkal okosabb embernek és agyafúrtabb politikusnak tartom, semhogy ilyen együgyűséget róla feltételezzek. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) A másik vádról pedig, hogy tudniillik ... (Saly Endre: Két évvel ezelőtt másként beszélt! — Tankovies János: Nem kell a tárgyilagos előadást zavarni! — Hegymegi-Kiss Pál: A paszszivitástól is ön mentette meg a kormányt!) Legyen szives ezt hangosabban mondani. (Hegymegi-Kiss Pál: Két évvel ezelőtt a paszszivitással megmentette a kormányt! Igazolom a képviselő urat! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Griger Miklós: A másik vádról pedig, hogy tudniillik a kormány egyideig, az első napokban, eltussolni iparkodott ezt az ügyet, az a felfogásom, hogy ezt a vádat bebizonyítani még eddig nem sikerült. (Horváth Zoltán: Azt nem itt bizonjdtják!) Ha pedig, posito, sed non coneesso — kemény dolgot mondok — a vádak bebizonyítása sikerülne is, azt mondanám — és ezért a teljes felelősséget vállalom Isten és ember előtt — lehetséges, hogy a kormány helyében én is igy cselekedtem volna. (Pakots József: Hallatlan!) Mert amint vannak esetek, amikor a családfő, aki családjának becsületét félti, nem siet eltévelyedett családtagjának szennyesét ország-világ előtt kiteregetni, (Ugy van! Ugy van! Taps jobbfelől és a középen.) hanem annak elpalástolására törekszik, (Zaj a szélsőbaloldalon.) ugy a nemzet családjának feje és gondviselői is könnyen eshetnek abba a kísértésbe, hogy a nemzet szégyenét, ha és ameddig lehet, leplezzék. Nem mondom, hogy leplezték, én magamról beszéltein... (Pikler Emil: Mi köze a nemzetnek a frankhamisitókhoz? -A magyar nemzet nem tehet arról, hogy csirkefogók vannak ott!) Elnök: Csendet kérek. (Berki Gyula: Nagyobb gazságot nem követtek el ezek, mint a bolsevisták! — Saly Endre: Mi közöm a bolsevizmushoz? Mit szemtelenkedik mindig! Mit akar tőlem! — Nagy zaj a szélsőbaloldalon és a középen. — Szomjas Gusztáv: Hát nem a szocialisták támasztották alá? — Saly Endre: A maga véleményére senki nem kíváncsi! Tartsa a száját! Mit szemtelenkedik velem! — Berki Gyula: Miféle hang ez?) Saly Endre képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasitani. Berki Gyula képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. A képviselő urat már kétizben is rendreutasitottam. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Pakots József: Berki mit provokálja Salyt? — Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) Pakots képviselő urat figyelmeztetem, méltóztassék csendben maradni. (Saly Endre: Azt.hiszi Berki ur, hogy mindent eltűrünk öntől? -— Zaj.) Kérem Saly képviselő urat, méltóztassék végre csendben maradni. (Szomjas Gusztáv: Még az ellenzéki szónokot sem hallgatják meg! — Derültség bal felől. — Létay Ernő: Azt sem tudja, miről beszél! — Pikler Emii: Miért gúnyolja szegényt? Mellette beszél! — Létay Ernő: Alszik? — Horváth Zoltán közbeszól.) Horváth Zoltán képviselő urat ismételten rendreutasítom. Méltóztassék csendben maradni. (Horváth Zoltán; Már rendreutasított?) Igen, már másodizben utasitottaín rendre. Griger Miklós: Ha én, mint kormány ebben a kísértésben elbuktam volna, nem restelnéin, és ha a kormány is elbukott volna, — ismétlem, feltéve, de meg nem engedve, hogy a kormány is elbukott volna — én, mint magyar