Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.
Ülésnapok - 1922-525
18 A nemzetgyűlés 525. ülése 1926. tartozik a nemzetgyűlés elbirálása elé. Itt elvi differencia van köztem és az illető ur között és ez semmi körülmények között sem való a nyilvánosság elé. Elnök : Györki Imre képviselő ur a házszabályok 205. §-ának a. pontja alapján kér szót. Györki Imre : T. Nemzetgyűlés ! A nemzetgyűlés tegnapi ülésén a belügyminister ur, hogy a maga bűneit mentse és a maga tussolási szándékát leplezze, végül, hogy a bűnpártolásról valahogyan elterelje a figyelmet, jónak látta a szociáldemokrata párt padsoraiban ülő képviselők felé a következő kitételt alkalmazni (Olvassa) : »Ne méltóztassanak a kritikában odáig menni, hogy mindenegyes szót, minden egyes cselekményt minden egyes állitólagos mulasztást ugy méltóztassanak odaállítani, mint olyan bűnt, amelytől az az oldal mentes.« Ennek az oldalnak a bűnösségére vonatkozólag pedig a belügyinmister ur jónak látott felolvasni egy, a belügyministerium blanket táján 1919. augusztus 2-án feladott táviratot, amelyet a királyhidai határrendőrséghez cimeztek. Ugy állitotta be e tényállást, kogy Peyer Károly képviselő ur, aki annakidején belügyministere volt Magyarországnak, adta volna fel ezt a táviratot, amely táviratban elősegítette volna a népbiztosoknak Magyarországból való elvonulását. Erre a tényre vonatkozólag nagyon illojális magatartásnak tetszik a belügy minister ur személyi minőségét és személyi cselekedetét illetőleg az a tény, hogy jónak látta itt megrágalmazni egy képviselőtársát, s egy tényt j hozni fel vele szemben, aki itt védekezni nem tud azért, mert a többség erőszakos magatartása folytán elnémittatott és a nemzetgyűlés ülésterméből ki van zárva. Én a távollevő képviselőtársam helyett kénytelen vagyok itt, minthogy ebben a magunk sérelme is bennfoglaítatik, felolvasni a következő nyilatkozatot (Olvassa) : »Rakovszky belügy minister a nemzetgyűlés március 23-iki ülésén,'felhasználván azt a körülményt, hogy a mögötte ülő többség engem 30 napra kirekesztett, és igy nem lehetek jelen az ülésen, távollétemben megtámadott. Azt állitotta rólam, hogy én segédkezet nyújtottam a népbiztosoknak ahhoz, hogy az országból kiszökhessenek. Ha valóban igy történt volna, nyugodtan vállalnám érte a felelősséget, de egy szó sem igaz ebből, és ezt a belügyminister ur épen olyan jól tudja, mint én. De ha nem tudná is, hogy egy szó sem igaz abból, amit állitott, könnyen meggyőződhetett volna arról, hogy a népbiztosoknak a határon való átsegítésében semmi részem sincs. Egyébként módot fogok találni arra, hogy ez esetben gyorsabban kapjon felvilágosítást, mint amilyen gyorsan — állítása szerint — tudomást szerzett a frankba misitásról, noha a frankhamisitók főnökével éveken át egy hivatalban ült.« T. Nemzetgyűlés ! Ehhez a nyilatkozathoz nekem még csak az a hozzátennivalóm van, hogy kezeim között van a budapesti kir. büntetőtörvényszék végzése, amely szerint B. 6080/1920/20. szám alatt a budapesti kir. törvényszék vizsgálóbírója bűnpártolás vétsége miatt Peidl Gyula, Peyer Károly, dr. Ágoston Péter, Haubrich Józset Csorbái Sándor, Weltner Jakab és Böhm Vilmos ellen indított bűnügyben a következő végzést hozta: »A vizsgálatot a Bp. 128. §-a alapján megszüntetem. Indokolás : mert a kir. ügyészség a vádat elejtette.« (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : No tessék ! — Propper Sándor : Rágalmazó minister ! — Horváth Zoltán : Mondjon le ! — Egy hang johb/elől Kire vonatkozik ez 1 — Rethenstein Mór: A magyar Trepsora ! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Györki Imre : Nyilvánvaló, hogy a belügyminister ur ~ aki jónak látta 3919-ben állítólag évi március hó 24-én, szerdán, feladott, de nyilvánvalólag már a bűnvádi hatóság által bebizonyitottan nem Peyertől eredő táviratot feltüntetni itt a nemzetgyűlésben mint olyat, amelynek alapján Peyer Károly bűnrészességét és bűnpalástolását bizonyíthatni, — tudatosan rágalmazott. A belügyminister urnák, akinek kezei közt van a távirat, akinek ministeriumában adták fel annakidején a táviratott, ahogy látta és meg tudta szerezni ennek a táviratnak hamisított másolatát, ugy nagyon jól kellett volna tudnia, hogy ebben az ügyben már büntetőbirói végzés van, amely szerint Peyer Károly ellen az eljárást megszüntették. Részéről ismétlem, nem volt más ez a cselekedet, mint bűnpártolással való elterelése a figyelemnek és ha Payer Károly bűnrészes lenne, ha még ez fenforogna is, hogy a népbiztosokat az ország határán átsegitette volna — és ezt a belügyminister ur állapította meg — méltóztassanak megállapítani, hogy mennyire bűnpártoló és bűnrészes az a belügyminister, aki három éven keresztül egy födél alatt, majdnem egy szobában ült azzal az országos főkapitánnyal, aki a frankhamisitást elkövette és mennyivel nagyobb bűnpártoló az a belügyminister, aki két héten keresztül hamis nyomokon vezette a frankügyben a nyomozást, hogy attól a figyelmet elterelje. Egyébként az a meggyőződésem és az az érzésem, hogy olyan belügyministernek, és olyan emberek bankoktól kedvezményes részvényeket és hasonló előnyöket élvezett, (Ügy van ! Ugy van! Taps a szélsőbaloldalon.) nincs erkölcsi jogosultsága bármiféle bűnös felett — ha lenne bűnös — itt kritikát mondani ; (Ugy van ! Ugy van ! a balés szélsőbaloldalon.) először önmagával számoljon. Elnök: A képviselő urat kénytelen vagyok ezért a kijelentésért rendreutasítani. Következik Nánássy Andor képviselő urnák mint a mentelmi bizottság előadójának jelentése. Nánássy Andor : T. Nemzetgyűlés ! A nemzetgyűlés folyó évi március hó 23-án tartott ülésében a ministerelnök ur beszéde közben az elnök ur Sütő József nemzetgyűlési képviselő urat folytonos közbeszólásai és zajongásai miatt három izben rendreutasította. Midőn nevezett képviselő ur ezután is zajongott, az elnök ur javaslatára a Ház őt a mentelmi bizottsághoz utasította. A bizottság megállapitotta, hogy Sütő József képviselő ur az imént jelzett ülésben tanúsított magatartásával az ülés rendjét zavarta és ezzel a Ház méltóságát megsértette. Tekintettel arra, hogy nevezett képviselő ur még ugyanazon ülés folyamán felszólalt és kijelentette, hogy senkit sérteni nem akart és amennyiben magatartásával a Ház méltóságát megsértette, e felett sajnálkozását fejezi ki : ennek alapján a mentelmi bizottság javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Sütő József képviselő ur ezen mentelmi ügye felett térjen napirendre. (Helyeslés.) Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen !) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Nagy Vince képviselő ur a házszabályok 205. §-ának a) pontja alapján kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Nagy Vince : T. Nemzetgyűlés! Úrba nies Kálmán képviselő urnák előbbi felszólalására egész röviden csak a következőket kivánom megjegyezni. A képviselő ur megállapítja, hogy ő direkt tussoló intézkedésekkel engem nem gyanúsított és nem vádolt meg a Tisza-gyilkosságra vonatkozólag. Amikor ezt konstatálom, akkor azonban logikai rendszertelenségnek tartom azt, hogy a képviselő ur engem váddal akar illetni, illetőleg az ellenzék álláspontját ugy látja, hogy az a kormányt tussolással vádolja. Ha ez a kormány nem tussolója
