Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.
Ülésnapok - 1922-533
232 A nemzetgyűlés 533. ülése 1926. évi április hó 20-án, kedden. Propper Sándor : Nem tudom, hogy a t. pénzügyminister ur mit vesz állításának alapjául, amikor kijelenti, hogy a magyar adóreűdszer a legegyszerűbb a világon. (Bud János pénzügyminister: Bizonyítsa be az ellenkezőjét!) Én az angol Income-tax-ot egyszerűbbnek tartom. (Bud János pénzügyminister : Vigyázzon a képviselő ur, mert nem fogja jól értelmezni l) El vagyok rá készülve, hogy a pénzügyminister ur lajbi zsebében készen van az ellenvetés, mert hiszen minden ministernek van egy blankettája, amelyet adott alkalommal felmutat, s ez az, hogy : ehhez nem ért. Egyebet nem tudnak mondani. Különben Gaal Gaston t. képviselőtársam ott nyomban megfelelt erre, de ő már korábban is kijelentette, hogy a magyar adórendszer olyan borzasztóan egyszerű, hogy csak két ember érti Magyarországon : a pénzügyminister és Gaal Gaston, de sokszor ő is rá van utalva arra, hogy elmenjen az adóügyi útmutatóhoz, hogy megfelelő útbaigazításokat kérjen, amelyeket sohasem kap meg. (Bud János pénzügyminister : Ez csak a forgalmi adóra vonatkozik !) Az adózás tekintetében ugy látom a helyzetet, hogy szükséges az, amit a pénzügyminister ur állit, hogy t. i. egyszerű legyen, de szükséges az adómérséklés is. Konstatálom, hogy a ministerelnök ur jóslása az adóarányok viszonyának változásáról nem vált be. Az egyenes adók nem emelkedtek olyan arányban, mint ahogyan ő számította, sőt sok hónapban csökkentek (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) — ezt Smith maga jelenti — a forgalmi adók, a közvetett adók ellenben nem csökkentek, hanem emelkedtek. (Bud János pénzügyminister : Olvassa el a Smith márciusi jelentését, az ellenkezőjét fogja látni !) Kérem szépen, a márciusi jelentés sem tüntet fel olyan arányú eltolódást a két adónem közt, (Bud János pénzügyminister : Óriásit !) amilyent nekünk a ministerelnök ur a szanálás kezdetén bejósolt, — én csak erről beszélek — pedig erre szükség lett volna, mert ez hozta volna meg számunkra azokat az enyhüléseket, amelyeket kilátásba helyeztek. T. Nemzetgyűlés ! Sajnos, túlságosan gyorsan fut az idő és még beszélnem kell az ellenzéki politikáról. (Halász Móric : Kell ! — Egy hang jobbfelől; Sűrítve!) Kérem, én nem süritek, én elmondom, amit elmondani szükségesnek tartok. Ha volna még két órányi időm, ugy volna két órai anyagom és pedig nem felesleges beszédre, mert ez mind olyan probléma, amelyről a nemzetgyűlésen beszélni kell. (Erdélyi Aladár : Meghosszabbítjuk a beszédidőt !) Én nem kérem ezt, az elnök urnák fogadalmat tettem arra vonatkozólag . . . (Lendvai István : Titkos társaság ! Fogadalmat tett ! — Derültség.) Elnök : Lendvai képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Propper Sándor : Ha titkos volna, nem árulnám el ; elmondom, tehát nem titkos. (Erdélyi Aladár : Látja, hogy elárulják ! Pallavieini is elárulta !) Fogadalmat tettem arra, hogy ezeknek a házszabályoknak semmiféle kedvezményét igényelni ezentúl nem fogom, {Derültség és felkiáltások jobbfelől : Brávó ! Nagyon derék dolog ! — Graeffl Jenő: Csak rendszeresen tegyék!) már csak azért sem, mert én ezeket a házszabályokat nem ismerem el, minthogy ezek nem a nemzetgyűlés házszabályai, hanem az egységespárt házszabályai, amelyek puccsal jöttek létre. (Zaj jobbfelől.) Elnök: »Kénytelen vagyok a képviselő urat figyelmeztetni, hogy ezek a házszabályok a Ház törvényes szabályai. Méltóztassék tehát attól tartózkodni, hogy azok jogosságát kétségbevonja! (Lendvai István: Akkor a házszabályok se ismerik el önt!) Propper Sándor: Nem is mindig ismernek el, még e házszabályok ellenére is megrendszabályoznak, a hadiállapot tehát kölcsönös köztem és a házszabályok között ! Nem fogom tehát kérni a meghosszabbítást, ellenben kell még beszélnem az ellenzéki politikáról, amely ezen a részen, nálunk őszinte és becsületes ellenzéki politika, meggyőződésből ered, amelyet a túlsó oldalon perhoreszkálnak, rossz néven vesznek; egyáltalában nem tetszik odaát, hogy az ellenzék él ós léiekzik. De konstatálom, hogy az ellenzéki velleitás megvan a túlsó oldalon is. Ahány képviselő feláll a túlsó oldalon, az mind ellenzéki beszédet mond. (Lendvai István: Be se engednék másképen őket a kerületbe!) A kerületben mind ellenzéki. (Ugy van a szélsőbaloldalon.) Sőt van egy kormányt támogató párt, amely szintén ellenzéki. Egy deklarációt olvastunk ezen a héten a keresztény gazdasági és szociális párt részéről, (Perlaki György: Szóval, az egész nemzetgyűlés ellenzéki!) amely azt mondja egyik oldalán (olvassa) : »Sivár és örömtelen a jelen, javitás, javulás nélkül soká már el nem viselhető.« (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Már hat éve tart !) Ezt mondja a keresztény gazdasági és szociális párt deklarációja. Azután azt mondja (olvassa) : »A kormány és a törvényhozás kenyérről gondoskodjék. Demokráciát, közszabadságot és aggkori, munkanélküli biztosítást követelünk.« Ezt a deklarációt Vass József m. kir. népjóléti minister ur is aláirta, mint párttag. (Lendvai István : Nagyon jól tette !) Én is aláírnám, de keresem a konzekvenciát (Graeffl Jenő : Aha!) és azt szeretném, ha. Vass József népjóléti minister ur és a keresztény gazdasági párt többi tagjai is keresnék a saját deklarációjuk konzekvenciáit. T. Nemzetgyűlés ! Vass József népjóléti minister ur követel aggkori, munkanélküli biztosítást. Önmagától követeli. (Saly Endre : Csinálja meg !) Ő a szociális minister, neki kell megcsinálni ! (Saly Endre: Meg is Ígérte!) Neki kell elég tekintélyének lenni ahhoz, hogy a kormánynál keresztül erőszakolja, neki kell ott ülni a ministeri asztalnál és előterjeszteni a programmât és rácsapni az asztalra (Mozgás jobbfelöl) akkor, ha a kormány azt mondja, hogy nincs pénz szociális biztosításra. (Zaj jobbfelől. — Víczián István : Ez nem illik, az nem szakszervezet ?) Neki kell szembehelyezkedni a pénzügyminister úrral és azt mondani : »Hogy ha nem tudtok pénzt adni a munkanélkülieknek, az aggkor uaknak, a rokkantaknak, akkor Bachernek se adjatok 200 milliárdokat ! És ha van 200 milliárdotok^ Bachernek, akkor legyen a munkanélküliek számára is, legyen a rokkantak számára is, legyen az elesettek özvegyei és árvái számára is !« (Ugy van a szélsőbaloldalon. — Erdélyi Aladár : Maiasits mondta, ugy emlékszem, hogy Bacher több kultúrát csinált, mint mi összesen ! —- Maiasits Géza : _ Megfelelek erre holnap ! — Erdélyi Aladár : Örömmel fogom hallani J) Az ország dolgozó népe chikágói börzeelvérzés és 200 milliárd nélkül teremtette meg az ország kultúráját, ne tessék tehát ilyen érdemekre hivatkozni. (Erdélyi Aladár : Nem is mi hivatkoztunk, onnan hivatkoztak rá !) Minden embernek kötelessége kultúrát teremteni, különösen a vagyonosoknak. De nem lehet ezt 200 milliárd koronákkal megfizetni, akkor különösen amikor egy aktiv minister és egy kormánytámogató párt az esedékes szociális javaslatokat követelés formájában kénytelen deklarálni. (Bud János pénzügyminiszter : Nem engednek időt semmi-