Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.

Ülésnapok - 1922-533

A nemzetgyűlés 533. ülésé 1926. évi április kó'20-án, hedden. 233 féle javaslat tárgyrlására ! Agyonbeszélik az időt!) Nem engedünk időt? Kedves minister ur ! Hozza ide a javaslatokat! Viczián István: Megobstruálnak mindent !) Nem obstruálunk ! Szakítsák meg a tárgyalást. Ha a húsvéti szünetből szakítottak volna egy hetet, egész tömeg javaslatot lehetett volna keresztülvinni. (Ellenmondások jobbfelöl.) Most az idő hiányzik 1 Eddig a pénz hiányzott, azt mondották, nincs rá pénz ; most már az idő hiányzik 1 Kérem, nyilt kötelezettséget vállalok arra, hogy megfelelő és alkalmas javaslatot hozzászólás nélkül fogunk keresztülengedni. (Zaj jobbfelöl. ~ Szijj Bálint : E nélkül a klauzula nélkül tegyen fogadást !) Milyen klauzula nélkül? (Szijj Bálint: Hogy megfelelő és alkalmas legyen !) Ettől a kikötéstől nem tekinthetünk el, mert ht valamely törvényjavaslat meg nem felelő, azt ntm lehet szó nélkül hagyni. (Derültség jobbfelöl.) Csak megfelelőről lehet szó, mert a meg nem felelő, nem jó- Az tehát a tiszteletteljes kérésem az aktiv m. kir. munkaügyi és népjóléti minister úrhoz, hogy ne deklaráljon és ne követeljen, hanem alkosson és ha ez más erők folytán lehetetlenné válnék, vonja le a konzekvenciát. Nem muszáj ministernek lenni, szaladgál ebben az országban egypár ember, aki nem minister. (Derültség.) Ami pedig a keresztény gazdasági és szociális pártot illeti, kérdem, hogy ha kénytelen megállapítani azt, hogy sivár és örömtelen a jelen, ez nem-e a kormány hibájának következménye ? A párt demokráciát, közszabadságokat, aggkori és munkanélküliség elleni biztosítást tart követeiéndőnek, amit ugy látszik, nem tud keresztülvinni, mert ha keresztül tudná vinni, akkor ez a követelés megmaradna a falakon belül és kifelé csak törvényjavaslat formájában jelentkeznék. Az, hogy deklaráció formájában jelentkezik, azt jelenti, hogy talán már meg is kísérelte oíabenn, de nem sikerült, s mert tudja, hogy ebben a kérdésben a közvélemény igen érzékeny, a közvéleményhez folyamodik. Igen tisztelt keresztény gazdasági és szociális párt, miért méltóztatnak olyen kormányt támogatni, amely az életnek, a társadalmi életnek ezeket a legelemibb követelményeit nem hajlandó teljesíteni 1 Hiszen ha ez a párt a maga számarányával — ebben a programmban találkozván a többi ellenzéki pártokkal — egységesen lépne fel ezeknek a követeléseknek érdekében, a kormány nem tudna megállani 24 óráig sem és kénytelen volna megalkotni azokat a rendszabályokat, amelyeket a keresztényszociális és gazdasági párt deklarációjában követel, amelyeket nem kap meg és mégis tovább támogatja a kormányt. Én ezt a fellépést nem tartom őszintének. Tünetet észlelhetünk, amely szerint az ország ezeket a szükségleteket követeli. Pártok jelentkeznek, amelyek • erre akarnak átrendezkedni, ami nem baj, hiszen végtére a kormányzatig a közéleti bölcsesség megköveteli, hogy a közélet tüneteit figyelembe vegyék és ahhoz igazodjanak. Ez a helyes, de ennek valami következményének kellene lenni itt a parlamentben annak a pártnak részéről, amely ezidőszerint a nemzetgyűlésnek, azt hiszem, a második legnagyobb pártja. Ha ez meg fog történni a közeljövőben, szives örömmel fogjuk üdvözölni és támogatni ezt a törekvést, amely a demokráciára, a közszabadságokra és a szociális javaslatokra vonatkozik, de ha nem fog megtörténni, rajtunk kívülálló okok folytán kénytelenek lennénk ennek a deklarációnak őszinteségét kétségbevonní. (Nánásy Andor : Abbahagyhatja már!) Gsak tessék türelemmel lenni, az óramutató következetesen halad, azt nem lehet megállitani. (Malasits Géza; Még az egységespártnak sem!) Nin; csen olyan hosszú hurka, amelynek vége ne lenne, : s igy ennek a beszédnek is vége lesz rövidesen. (Derültség.) Még néhány szót szeretnék ejteni a házszabályok kezeléséről. Végtelenül szeretnők a Ház elnökségével jóban lenni olyan formában, hogy elismerhetnek, hogy a házszabályokat pártatlanul kezeli, s nem a mi hibánk, hogy ez nem következett be. A parlamentarizmus lejáratásának, amelyet a túlsó oldalon igen szorgalmasan művelnek, egyik kiegészitő része az, hogy ezeket a házszabályokat sem kezelik megfelelő módon és pártatlanul. Uj tárgyalási szabályokat puccs utján nem lehet és nem szabad létrehozni. Angliában is megtették egy időben az első irjavaslat alkalmával, amikor a speaker és a ministerelnök együttesen letörték az ellenzéket, s azt hitték, hogy ezzel az ir-kérdést eltemetik. Mint a történelem tanúsítja, az ir-kérdést a puccsszerű házszabálymódosiíással Angliában nem lehetett megoldani, az ir-kérdés jelentkezett min: den szigoritott házszabály és minden puecskészsér ellenére. Méltóztatnak tudnia hogy néhány évtizeddel a házszabályoknak puccsal történt megváltoztatása és megszigorítása után mégis odafejlődtek a dolgok, hogy Írország egyrészét szabad köztársaságnak kellett elismerni. Magyarországon is vannak^esedékes problémák, amelyeket házszabályok szigorításával technikai utón akarnak lehetetlenné tenni. Méltóztassanak tudomásul venni, hogy ezek az esedékes rendszabályok és alkotások nem vesztik el aktualitásukat akkor sem, ha azokkal néni lehet, vagy keveset lehet foglalkozni. Egészen nyugodtan alkalmazhatja az elnökség a házszabályokat pártatlanul, egészen nyugodtan lemondhatnak az ujabb házszabálymódositásról, az ujabb házszabályszigoritásról, (Graeffl Jenő : Arról nem mondhatunk le!) hiszen a problémákat megoldani csak egyfélekép lehet : a szükségnek megfelelő elintézéssel és megoldással, s nem azzal, hogy a nemzetgyűlés bírálatát szűkebb keretekbe szorítják. De különben sem alkalmas ez a történelmi korszak arra, hogy a parlamentarizmust iejárassák. (Perlaki György : Maguk járatják le !) Mi nem járatjuk le, ez nagy tévedés, hanem önök. Ha egyszer meg fogjuk próbálni, és ki fogjuk irni a naplókból, hogy a parlamentarizmus nivójának sülyedése honnan indult ki, be fogjuk bizonyítani, hogy honnan indult ki. (Szijj Bálint: Ezt nem fogják bebizonyítani ! — Zaj, — Elnök csenyet.) Maga. a tanácskozás mértéke nem függ össze a parlamentarizmussal, az nem csökkenti és nem emeli értékét. (Dinieh Ödön : Igazán nem panaszkodhatik a képviselő ur, hogy zavarjuk !) Ez a módszer, amelyet önök folytatnak, igenis a parlamentarizmus lejáratásához vezet. Már beszédem elején mondottam, hogy a kormány a parlamentet csak egy szerszámdarabnak tekinti, a maga diktatórikus cselekedeteihez regisztráló eszköznek, és semmi egyébnek és azért mert muszáj, keresztülengedi ezen a retortán is intézkedéseinek egy részét, nem valamennyit. Mi a parlamentarizmus hivei vagyunk és mi ezért a szélsőbaloldalról — nem a mi saját baloldalunkról, mert ilyen jelentékeny formában egyelőre még nincsen, de a világmozgalom baloldaláról — igen sokszor keserű szemrehányásokat kapunk. Mi azonban állunk a parlamentarizmus alapján és megállapítom, hogy a parlamentarizmus lerombolása és lejáratása nem érdeke a polgári társadalomnak. (Szijj Bálint : Ha senkinek sem érdeke minek csinálják <?) Nem érdeke tehát a polgárságnak, hogy bevigyék a köztudatba azt, hogy a parlamentarizmus megszűnt és hogy egy szükségtelenné vált intézmény. Ha valamikor egy ilyen folyamat el