Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.
Ülésnapok - 1922-531
148 A nemzetgyűlés 531. ülése 1926. hatásukat. Hogy nem olyan erősen, amint talán sokan várják, erre szolgáljon magyarázatul az, hogy a másik oldalon a , nyugdíjterhek bizonyos emelkedése következett be, annak folytán, hogy a személyzetnek az a része, amely u. n. B-lislával bocsáttatott el, a másik oldaion természetesen mint tehertétel jelentkezik. A személyi járandóságokat illetőleg most rá akarok mutatni arra, hogy ha nem is lényeges, de vaiami javulás mutatkozik a múlttal szemben, amennyiben mig az arányszám az 1925—1926. évi egész költségvetésben 4902°/ 0 volt, addig ebben a költségvetésben csak 4779 0 / 0 . Az első lépés tehát arra, hogy a személyi kiadások túltengése megszüntettessék, ami azonban igazán csak akkor fog megtörténni, ha sikerül a nyugdíjas kérdést megfelelően rendezni, mert ez lesz az a tétel, amely leginkább komoly változást fog előidézni. Az önkormányzatoknak adott hozzájárulásnál a tétel változatlan maradt, pedig a szanálási keretben tervezett 20 millióval szemben ma 35 millióval járulunk hozzá a különböző egyházak és felekezetek, továbbá a vármegyék és községek szükségleteinek ellátásához. Ez jórészben összefügg azzal, hog}' itt lótszámapasztások alig voltak lehetségesek, sőt még mindig mutalkoznak bizonyos szükségletek, amelyek kielégítésre várnak és amelyeket figyelembe kellett venni. Az állami üzemek költségvetéséből ki akarom emelni azt a tényt, hogy kivétel nélkül valamennyi üzemünk aktiv. (Gaal Gaston : A kamatozást, a befektetett tőke kumatját számitva is aktiv?) Ami a befektetett tőke kamatozását illeti, ha az igen t. képviselőtársam utána fog nézni az elmúlt időknek és előveszi ilyen szempontból Európa legtöbb államának a költségvetését, akkor meg fogja látni az igen t. képviselőtársam, hogy még a múltban, normális időkben sem volt könnyű feladat az üzemeket ugy vinni, hogy a befektetett tőkék kamatozása minden körülmények között biztosittassék (Gaal Gaston : Egy fillér kamatozás nincs ! 00 millió aranykorona remuneráció !) Nem akarok az igen t. képviselőtársammal vitatkozni, erre a kereskedelmi minister ur meg fogja adni a választ, de higyje el az igen t. képviselőtársam, megint egy olyan adattal állunk szemben, amelynél nagyon meg kell változtatni igen t. képviselőtársamnak a véleményét, Nem tudom megérteni, hogy ezek az adatok, amelyek teljesen hamis formában kerülnek a közvé emény elé, hogyan találnak hitelre. Méltóztassék fáradságot venni igen t. képviselőtársam és felkeresni bennünket. Méltóztatott az OMGE ülésén is különböző adatokat felhozni. Sajnálom, hogy igen t. képviselőtársam nem volt jelen akkor, amikor beszámoltam arról, hogy hogyan néz ki a vámhitelek kérdése. Egyetlen egy adat nem volt helytálló azokból az adatokból, amelyeket felhozni méltóztatott. Fel méltóztatott vetni a köztisztviselői kölcsönök kérdését, háromszor akkora összeget tüntetve fel, mint amely a valóságnak megfelel. (Gaal Gaston: Az újságokban volt !) Az, hogy az újságokban igy volt, még nem bizonyít semmit. Ha én mindazt meg akarnám cáfolni, ami az újságokban tévesen jelenik meg, akkor e gesz cáfoló irodát kellene berendeznem. (Zaj a baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek 1 Bud János pénzügyminister : Ha állami üzemeinknél, amelyek annyira leromlottak, mert azoknál több mint tizenegy éve beruházás nem történt s amelyek átélték a forradalmakat és a megszállási, el tudtunk jutni odáig, hogy a deficiteket eltüntettük, és ezen túlmenőleg ezeknek az üzemeknek olyan bevételeik vannak, amelyeket beruházásokra fel tudnak használni, ez olyan eredmény, amely előtt szemet hunyni nem lehet. (Ugy van ! jobbfelől.J T. képviselőtársam, nem gondolta évi április hó 17-én, szombaton. senki sem azt. hogy ez a kérdés teljesen meg fog oldatni, s nem tudom, képviselőtársamat jobban kielégítette volna-e az, ha egy nagy kölcsönnel kellett volna előteremteni azt az összeget, amely ezeknek az üzemeknek helyreállítására szükséges volt. Én csak mint nagyon örvendetes eseményt tudom elkönyvelni azt, hogy a mi üzemeink idáig fejlődtek, amit a tények igazolnak, s csak örülhetünk, hogy üzemeink ezt a célt saját erejükből el tudták érni. Csak azt akarom jelezni, hogy az 1926/27. évi költségvetésben az üzemeknél 143 millió aranykorona fölösleg jelentkezik. Természetszerűleg nem mondom azt, hogy ennek a kérdésnek megoldásánál a gazdaságpolitikai szempontokat is nem kell figyelembe venni, azonban láituk, hogy mint az üzemeknek, különösen az államvasutaknak kedvezőbb "helyzete bekövetkezett, az utóbbi lehetőség szerint faelembe vette azokat a gazdaságpolitikai szempontokat, ameryeket a tarifák alkalmazásánál figyelembe kell venni. Azt hiszem, hogy épen a helyzetnek ez a kedvező alakulása az államvasutaknál továbbmenőleg lehetővé fogja tenni az annyira fontos gazdasági szenpontoknak is figyelembe vételét és mérlegelését. T. Nemzetgyűlés ! Az egj 7 es tárcákkal szintén nem kívánok a magam részéről bővebben foglal kőzni, hiszen az előadó urnák módja lesz erre, csak azokat akarom megemlíteni, ahol erősebb változások történtek. A népjóléti tárca keretén belüi sikerült megoldani — ha talán nem is teljességében — a hadirokkantak problémáját. Eljutottunk odáig, hogy a 75—100 százalékos rokkantaknak olyan ellátást tudunk biztositani, amelyből megélhetnek. Ezzel kapcsolatban rá akarok mutatni arra, hogy elismerem annak a beállításnak jogosságát, hogy tulajdonképen a szociális feladatok megoldása tekintetében nem történnek olyan nagy dolgok, amint azt sokan várják. Magam is azt tartom, hogy végeredményben a szociális gondolatnak kell az egész vonalon érvényesütnie,, amennyiben meg vannak ennek az előfeltételei. En igenis azt hiszem, hogy a következő időkben elsősorban ezekkel a problémákkal kell foglalkozni. Épen ezért nagyon fontos az állami pénzügyek stabilitása, mert ez az a bázis, amely alapon ezeket a kérdéseket meg lehet oldani. Merem állítani, hogy az állami pénzügyek rendezetlensége mellett, akármennyire fognak próbálkozni is igen t. képviselőtársaim, ezeket a problémákat csak látszatra lehet megoldani — amint hogy láttuk már hog} 7 igy történt, — de komolyan és a jövőre kihatóan csak ezen az egy alapon lehet ezeket a kérdéseket megoldani. Nagyobb emelkedés mutatkozik a kultusztárcánál, ami jórészt összefüggésben van azoknak a terveknek a keresztülvitelével, amelyeket a kultuszminister ur az általános kultúra emelése érdekében maga elé kitűzött. Csak azt akarom megemlíteni, hogy mivel az elemi iskolák kérdését sikerült megoldanunk, a jövőben egészen komolyan foglalkozunk azzal, hogy épen az általános kultúra fokozása szempontjából a polgári iskolák kérdését is dűlőre vigyük. (Helyeslés.) Azt hiszem, hogy az elemi és a polgári iskolák megerősítésében rejlik tulaj donképen a legnagyobb kulturafejlesztés. (Ugy van.) A gazdasági tárcákat illetőleg meg kell jegyeznem, hogy sajnos, ezek a tárcák a költségvetésben elég soványan vannak dotálva. A másik oldalon azonban figyelembe kell venni azt, hogy mi történt a beruházások terén. A két léteit össze kell adni, s akkor mindenki megállapíthatja, hogy mindent megtettünk ezen gazdasági tárcák megerősítése érdekében. Ha eljutunk ahhoz az időszakhoz, hogy nem fog megfelelő pénzösszeg rendelkezésre állani a beruházások céljaira, akkor mégis csak fel fog