Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.
Ülésnapok - 1922-531
eddig lapasztalt tárgyilagossággal fogja a kérdést elbirálni. Rá kell azonban mutatnom arra, hogy a genfi júniusi tárg3 r alások a kontroll megszüntetése módozatainak meghatározására, vagyis a kontroll likvidálására fognak vonatkozni. Ausztria esetében is, a dolog természetéhez képest ez történt. Az történt, hogy az ellenőrzés megszüntetésének módozatai és ehhez képest bizonyos etappok alapíttattak meg. Ezzel kapcsolatban ugyanis több kérdés vár rendezésre. Ilyen elsősorban a népszövetségi kölcsönből igénybe nem vett összegek felhasználásának problémája. A magyar kormány ebben a kérdésben a múlt évi februártól kezdve azt az álláspontot íoglalta el, hogy ezek az összegek beruházások céljait kell, hogy szolgálják. A Népszövetség akkor, amidőn először 30, majd kérőbb 20 és a jövő költségvetési évre 50 millió ai-anykoronát feloldott, ezt az álláspontot elvileg hetyesnek ismerte el. Itt csak azt kívánom megjegyezni, hogy a magyar kormány azokban a memorandumokban, melyek ezekkel a kérdésekkel foglalkoztak, minduntalan rámutatott arra, hogy ez az ország pénzügyi újjáépítése szempontjából is elengedhetetlen követelmény. A leromlott üzemeket helyre kell állítani, a gazdasági életbe vissza kell vezetni a tőkét, mert ez bázisa a pénz stabilizálásának is. A Népszövetség szeptemberi ülésén, annak leghivatottabb szerve ezt az álláspontot szintén magáévá tette. A még hátra lévő 82 millió aranykorona felhasználását illetőleg a Népszövetségnek júniusban elvi határozatot kell hoznia és a magyar királyi kormány azon az állásponton van, hogy ezek az összegek is elsősorban beruházásokra fordíttassanak. A múlt tapasztalatokból kiindulva lehetséges, hogy a felhasználást illetőleg a Népszövetség bizonyos kikötésekkel fog élni. Tisztázni kell majd a bizalmiférfiak szerepét. (Propper Sándor : Schadl, Töreky tisztázták ! — Szomjas Gusztáv : Nem a magukfajta megbízottak ezek a bizalmiférfiak ! — Malasits Géza : Tisztázni kell a politikai megbízottak szerepét ! Nádosy is egyike volt azoknak ! — Gr. Bethlen István nünisterelnök : Önök görcsösen ragaszkodnak rossz információkhoz ! — Zaj.) E tekintetben a II. számú genfi jegyzőkönyv IX. cikke irányadó. Ami a bizalmiférfiak kérdését illeti, úgy látom, hogy itt bizonyos félreértés van a tekintetben, hogy mit értünk e fogalom alatt s ezért pár szóval meg akarom ezt magyarázni. Méltóztatnak tudni, hogy a népszövetségi kölcsön biztosítására bizom^os bevételek, vámok, a jövedékek egy része és " a cukoradó leköttettek. Ezeknek kezelése külön számlákon történik. A bizalmiférfiak hivatása annak figyelése, hogy ezek a bevételek mikép folynak be és nincsenek-e veszélyeztetve ugy ezek a bevételek, mint általában a kölcsön szolgálata. A főbiztos ur működése alatt a bizalmiférfiak ezt a tevékenységüket az ő közben jöttével fejtik ki és a jegyzőkönyv, amely külön vétetett fel a vonatkozó tárgyalásokról, megállapítja, hogy a további módozatok a szanálás után lesznek meghatározandók Kétségtelen tehát, hogy ez a kérdés is napirendre fog kerülni. Ott van az egyik legfontosabb probléma, az ellenőrzőbizottság működésének megállapítása. Ennek a bizottságnak működése ugyancsak a II. számú jegyzőkönyv VIII. cikkében van szabályozva. Ez a bizottság a II. számú jegyzőkönyv VIII cikke értelmében a jóvátételi bizottság által jelöltetett ki avégből, hogy a trianoni békeszerződés 180. cikke által a jóvátételi bizottságra ruházott jogokat mindennemű sérelem ellen biztosítsa A bizottságnak mindenkor Magyarország területén kívül kell összeülnie és nem érintkezik közvetlenül a magyar kormánnyal Ezidőszerint a főbiztos ur utján érintém- áprMis -§;©• 37-én, szombaton. 14? kezik a kormánnyal. Az említett cikk 10. pontja a bizottságra nézve kimondja szó szerint, hogy (olvassa): »Azokat a módozatokat, amelyek szerint az ellenőrzobizoitság az újjáépítési időszak befejeztével a jelen jegyzőkönyvben megállapított hatáskört gyakorolni fogja, a Nemzetek Szövetségének Tanácsa fogja megállapítani a jóvátételi bizottsággal egyetértésben az újjáépítési időszak befejezte előtt«. Ezeknek a módozatoknak megállapítása lesz egyik igen fontos feladata a júniusi ülésszaknak, természetesen mindazoknak az elveknek szemelőtt tartásával, amelyeket a II. számú jegyzőkönyv e tekintetben megállapított. Ezekben ismertettem egyrészt azoknak a feltételeknek teljesítését, amelyek elő voltak írva, másrészt azokat a kérdéseket, amelyek júniusban a Népszövetség előtt rendezésre várnak. Ismételten hangsúlyozom és aláhúzom, hogy a dolog természetéhez képest itt a módozatok megállapításáról lesz szó, nehogy később ebből bármityen félreértés származzék. (Várnai Dániel : Kellemes alibi-bizonyítás !) Ezzel az ellenőrzés kérdését befejezvén, áttérek magára a költségvetésre. Minthogy az előadó ur igen részletesen fog íoglalkozni a költségvetéssel, csak egypár általános megjegyzést kívánok hozzáfűzni. Az első az, hogy a költségvetés, mint első költségvetés szerepel, amely pengő értékben van szerkesztve. Ezzel kapcsolatban bejelentem, hogy az az intézet, amely az uj pénzek előállításával megbízatott, elkészült, üzemét felvette, az uj pénzek verése folyamatban van, ugy hogy semmi nehézség sem lesz a tekintetben, hogy a következő év január 1 -je előtt rendelkezésre álljon az a pénzmennyiség, amely szükséges a gazdasági élet számára a forgalom megfelelő lebonyolításához. A költségvetést illetőleg rámutatok arra, hogy ha a bruttó-költségvetést veszem, akkor ugy a bevételeknél, mint a kiadásoknál is bizonyos emelkedés észlelhető. A kiadások az állami közigazgatásnál a múlt évben kitettek 599 5 millió aranykoronát, most pedig kitesznek 6243 millió aranykoronát, az emelkedés ehát 24'8 millió. A bevételek 612*9 millióról 6248 millióra emelkedtek. A kiadásoknál az emelkedés 248 millió, a bevételeknél 119 millió. Ami az állami üzemeket illeti, ott a kiadások a múlt évi 367 millióval szemben most 361*5'milliót tesznek ki, vagyis a csökkenés 55 millió, a bevételek viszont 357 millióról 361 5 millióra emelkedtek, az emelkedés tehát 45 millió. Ami a kiadások emelését illeti, csak pár szóval akarok rámutatni először is arra, hogy ugy az idei, mint a jövő évi költségvetésbe be van foglalva az az illetményrendezés, amely a státusrendezés kapcsán megtörtént, amely, mint méltóztatnak tudni, 24l millió aranykorona költséggel járt. A kiadásnak emelkedését ezenfelül megmagyarázza elsősorban az u. n. angol clearing-egyezmény végrehajtása, amelynek kapcsán most 200.000 font helyett 500.000 fontot" kell az angol clearing ben évenként törleszteni, másrészt különösen a dohányjövedéknél bekövetkezett változás, ahol a fogyasztás emelkedése révén mutatkozó nagyobb nyersanyagszükségletet kell fedezni. Természetesen ez mutatkozik jórészt azután a bevételeknél is, mint emelkedés, hozzávéve még a rokkantadóból származó 5 milliót. Ez okozza a bevételek emelkedését. Ha a nettó költségvetésre megyek át, akkor azt találom, hogy ez a nettó-költségvetés alapjában véve lényeges változást a múlt évivel szemben nem mutat, csupán bizonyos csökkenést. A nettó-kiadásoknál valamivel több, mint két milliónyi esést lehet tapasztalni. Ennek magyarázatául az szolgálhat, hogy végeredményben azok a megtakarítások, amelyek egyrészt a személyzeti létszám csökkenése, másrészt intézmények összevonása kapcsán és egyéb utón eszközöltettek, máris kezdik éreztetni 22*
