Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.

Ülésnapok - 1922-531

146 A nemzetgyűlés 531. ülése 1926. a gazdasági életnek egyik vagy másik vonatkozás­ban segítségére siessen. Itt ismételten csak rá akarok mutatni arra, hogy a Pénzintézeti Központ megszervezése, annak működése nagyon indokolt volt, és aki tárgyilagosan itéli meg a kérdést, annak el kell ismernie, hogy ennek az intézménynek nagyon nagy része volt abban, hogy a válság sohasem mélyült ki erősebben. Pedig ha ez az intézmény hiányzott volna, merem állítani, nagyon sokszor, nagyon nehéz esetekben nem tudtunk volna a gazdasági életnek segítségére sietni. De viszont, amennyire indokolt volt eddig a Pénzinté­zeti Központ működésének kiterjesztése, éppen annyira indokolt, hogy most visszaadassék régi hivatásának és a gazda-ági élet önmagától oldja meg a felmerülő kérdéseket. A Pénzintézeti Köz­pont működé-e tehát, amely eddig jórészt a Posta­takarékpénztár takarékbetéteit vette igénybe akció­jának lebonyolításánál, a jövőben ebből a szem­pontból meg fog szűnni, mert ezek a pénzek is a Nemzeti Bankhoz fognak befő yni. A Pénzintézeti Központ azonban felemelle alaptőkéjét és pedig 200 milliárddal, 90 milliárdot pedig a veszteségi tartalékalapba helyezett s igy tulajdouképeni fel­adatainak képes lesz eleget tenni. Ezl inra ugy kell értelmezni, hogy a Pénzintézeti Központ meg nem oldható problémákat vállaljon magára, hanem csak olyankor lesz köteles valamely intézet szaná­lása érdekében közbelépni, amikor azt látja, hogy közbelépésévei megmentheti azt az intézetet A postatakarékpénztári pénzeket pedig két-három rátában legkésőbb június 30-ikáig át kell utalni a Nemzeti Bankhoz. Nem akarok most belemélyedni abba a kér­désbe, hogy milyen nagy érdekek fűződnek ahhoz, (Propper Sándor : Nem is érdemes belemélyedni. Csak tizenketten hallgatják. — Zaj.) hogy az állami pénzek egységesen kezeltessenek. Már többször kifejtettem itt a parlamentben, hogy ennek leg­lényegesebb substrátuma az, hogy lehetetlenség, hogy a pénzpiac irányításába más szerv is bele­szóljon, mint a Nemzeti Bank. (Zaj balfelöl.) Ez nem jelenti azt, hogy hitelmegvonások vagy hitelmeg­szoritások következnének be, ellenkezőleg meg­nyugtathatom a gazdasági életet, hogy ez a szer­vezeti változtatás a Postatakarékpénztárnál és a Pénzintézeti Központnál, semmi körülmények kö­zött sem fog a hiteléletre károsan és hátrányosan kihatni. A Postatakai élcpénztájrai kapcsolatban még csak azt akarom megemlíteni, hogy tekintettel arra, hogy most már egész funkciójának ellátása jórészt az állammal van összekapcsolva, hiszen egyrészt a bevételek, másrészt a kiadások rajta keresztül jutnak a Nemzeti Bankhoz és vissza, helyesnek találom, hogy a Postatakarékpénztár a jövőben e törvény alapján a pénzügyminister hatásköre alá kerüljön. (Helyeslés.) Van még további két feltétel, amelyeknek megoldása azonban nem lesz nehéz kérdés. Az egyik, hogy a népszövetségi kölcsönből kölcsönkép kihelyezett összegekből és a kényszerkölcsönből stb. vagyis az 1925 : IX. le. 9. §. alá tartozó pénzek­ből és az azokból teljesiteni kívánt kiadások sze­repeljenek a budget lek kapcsolatban, a másik, hogy az üzemeknél a normális rekonstrukcióra forditott összegek a jövőben ne szerepeljenek a beruházá­sok között. Erre vonatkozólag csak azt jegyzem meg, hogy az első kérdést illetőleg az appropriá­ciós javaslatba egy szakaszt kívánok felvenni s júniusban a Népszövetség elé megfelelő terv fog terjesztetni, amely a kívánalmaknak minden irány­ban megfelel. Egy további kívánság is van. mégpedig az, hogy a jövőben is mindig úgynevezett havi költ­ségvetés alapján dolgozzék a kormány és azok a jelentések is megmaradjanak, amelyek ezidősze­rint a főbiztos ur részéről tétetnek közzé. Ezt is évi április hó 17-én, szombaton. törvényileg kell biztosítani s ennek is meg lesz a módja szintén az appropriációs javaslatban. E feltételeknek eleget teve nyilvánvaló, hogy a Népszövetség júniusi ülésszakán a kontroll meg­szüntetésének kérdése is szóba fog kerülni és ez komoly tárgyalások alapját fogja képezni. Az ellenőrzést illetőleg három részt kell meg­különböztetni : először a mai ellenőrzést, amelyet röviden a főbiztos ur működésében jelölhetek meg, azután az úgynevezett bizalmiféríiak működését, amire később rátérek* és harmadszor az ellenőrző bizottságát. (Propter Sándor; Bizalmi rendszer ! — Malasits Géza: A politikai megbízottak rendszere nagyszerűen virágzik ma! — Propper Sándor: Hol .van az egységespárt ? — Pikler Emil : Amikor lefényképezik őket, ott vannak valamennyien ! — Rupert Rezső közbeszól./ Elnök ; Rupert képviselő urat kérem, méltóz­tassék csendben maradni ! Bad János pénziig-yminister : Ami a mai ellen­őrzést illeti, azt a "11. jegyzőkönyv Vi. cikke írja elő Ennek 10. pontja szerint a tőbizlos ur működése a Nemzetek Szövetsége tanácsának döntése alapján akkor ér veget, amikor a tanács megállapítja, hogy Magyarország pénzügyi stabilitása biztosítva van. Ismételten visszatérek tehát arra a gondolatra, amellyel beszédem elején foglalkoztam. Mit jelent ez a biztosítás ? Mindenekelőtt jelenti feltétlenül az úgynevezett matematikai egyensúlyt, tehát, hogy a költségvetés bevételi és kiadási oldala fedezi egy­mást. Ez az első követelmény, azonban itt meg­állani nem lehet, hanem igenis, itt szerepet játszik az is hogy a költségvetés ugy legyen meg­szerkesztve, hogy számoljon, természetesen bizonyos határok között, olyan lénykörülmények bekövet­kezésével, amelyek ettől a í\x matematikai alaptól való eltérést lehetővé tegyék. Ezen az alapon készül minden állam költségvetése. Merem állítani, hogy ez a költségvetés ebből a szempontból is teljesen megfelel az előirt követelményeknek. A feleslegek kérdését is máskép kell megítélni, amint sok tekintetben ezt a problémát megítélni szokták. A költségvetésben feleslegek jelentkezése őst, ahol a költségvetés jól van megszerkesztve, bizonyos határok közt feltétlenül kell hogy elő­álljon. Ne méltóztassék elfelejteni, hogy ha vissza­nézünk a múlt évtizedek költségvetéseinek alaku­lására, akkor is azt fogjuk látni, hogy mindig vol­tak bizonyos feleslegek és tulajdonképen én nem is tudom elképzelni máskép az állami pénzüg3^ek normális és helyes vitelét, mint ha ilyen feles­legek rendelkezésre állanak, mert végeredményben az állam is üzem és egy üzem forgótőke nélkül el nem képzelhető. Lehetetlennek találom, hogy ha egyik napról a másik napra indítjuk meg az uj költségvetési évet, akkor a következő év bevéte­leivel kívánjuk rögtön fedezni a szükségleteket, Kell tehát forgótőkének lennie, amely a szükség­letek további fedezését lehetővé teszi. Ezt a forgó­tőke-szükségletet mi biztosítani kívánjuk, — nem akarom a módot közelebbről megjelölni, de több mód ajánlkozik a kérdés megoldására — úgyhogy ebből a szempontból is meg lesz a költségveté­sünkneK teljes biztonsága Vagyis a stabilitás ugy a matematikai egyensúly, mint a feleslegek és a forgótőke szempontjából biztosítva van. Ennek alapján most már áttérve az ellenőrzés kérdésére, ilyen körülmények között fel kell téte­leznem, hogy a Népszövetség, amely a pénzügyi bizottság és egyéb szervek révén eddig is meg­győződhetett arról, hogy a magyar kormány vállalt kötelezettségeinek a legteljesebb mértékben felelt meg s több"izben elismerte, hogy a pénzügyi ujjá­épités a meghatározó.t programm szerint és annak betartása mellett történt, ez alkalommal is az

Next

/
Oldalképek
Tartalom