Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.

Ülésnapok - 1922-531

A nemzetgyűlés 531. ülése 1926. évi április hó 17-én, szombaton, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. i'árgyai : Elnöki előterjesztések. — Az építkezések előmozdítását célzó intézkedésekről szóló 1925. évi XVIII. te. kiegészitéséről szóló törvényjavaslat általános és részletes tárgyalása. Felszólaltak : Őrffy Imre előadó, Szeder Ferenc, Sütő József, End János pénziigyminister. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. —Hegymegi-Kiss Pál interpellációja a bel ügymini sterhez egy külön­leges moziügy tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. á kormány részéről jelen vannak: gr. Bethlen István, Rakovszky Inán, Buci János, gr. Csáky Károly. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 40 perckor.) (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Láng János jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Perlaki György jegyző ur, a javaslatok ellen fel­szólalókat pedig Bodó János jegyző ur. Bemutatom gróf Szapáry Lajos képviselő ur levelét, amelyben egészségének helyreállítása cél­jából három heti szabadságidő engedélyezését kéri. Javaslom, hogy a kért szabadságot engedé­lyezni méltóztassék. (Helyeslés.) A nemzetgyűlés a kért szabadságot megadja. Bemutatom a belügyminister ur átiratait, amelyekben a kivándorlásról szóló 1909 : II. te. 6. §-ának rendelkezéséhez képest bejelenti, hogy több gőzhajóstársaságnak a már előzőleg adott és a nemzetgyűlésnek bejelentett engedélyeit a ki­vándorlási tanácsnak az idézett tcikk 32. §-a értelmében történt meghallgatása után 1926. évi december hó 31-éig meghosszabbitotta. A belügyministeri jelentések az engedély­okiratokkal együtt ki fognak nyomatni, szét fog­nak osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kivándorlási bizottságnak. Bemutatom a Keresztény-szocialista Magán­tisztviselők Országos Szövetségének Szilágyi Lajos képviselő ur által benyújtott és ellenjegyzett kér­vényét a magánalkalmazottak nyugdíjának valo­rizálásáról szóló törvényjavaslat módosítása tár­gyában. Minthogy ez a törvényjavaslat a tárgyalásra kész ügyek között szerepel, a kérvény letétetik a Ház asztalára a törvényjavaslattal leendő együttes tárgyalás céljából. Napirend szerint következik az építkezések előmozdítását célzó intézkedésekről szóló 1925 : XVIII. te. kiegészitéséről szóló törvényjavaslat (írom. 1036, 1068) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó ! Őrffy Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! (Hall­juk ! Halljuk !) A magyar közvélemény előtt any­nyira ismeretesek az építkezés előmozdításával összekötött gazdasági előnyök s emellett a szociális előnyök is, hogy minden olyan intézkedést, amely az építkezést előmozdítja, általánosságban bőveb­ben indokolni valóban felesleges. Azt hiszem, hogy e tekintetben a nemzetgyűlés minden pártjánál egyhangú a vélemény. Ami pedig a most tárgyalás alá kerülő törvény­javaslatot illeti, hogy ezeket az itt foglalt intézke­déseket kellőkép bele tudjuk illeszteni mindazok közé az intézkedések közé, amelyek az építkezések előmozdítását célozzák, szükségesnek tartom egész röviden előadni a következőket. Ha az építkezés előmozdításának gazdasági és szociális jelentőségű funkcióját tárgyaljuk, tisz­tában kell lennünk azzal, hogy e problémánál, az építkezés előmozdításánál, ketté kell választanunk a célt és az eszközöket. Az épitkezés előmozdításá­nak tudvalevőleg kettős célja van. E két cél egymás mellett halad és néha összefonódik ugyan, de na helyesen tudjuk megítélni a problémát mindig látnunk kell azt, hogy e két cél egymástól független. Az első cél, a lakástermelés célja a fontosabb, amely kétségtelenül nemcsak gazdasági, de szociális fel­adat is. A másik cél azonban a munkaalkalom adása s ezt azért tartom fontosnak a jelen törvényjavas­latnál hangsúlyozni, mert a törvényjavaslatnak van egy szakasza, — épen a 2. § — amely az eredeti alaptörvénytől, az 1925 : XVIII. tc.-től annyiban tér el igen radikálisan, hogy munkaalkalmat keres akkor is, ha ez az építkezési munka nem föltétlenül jár uj üzlethelyiségek vagy uj lakások építésével, tehát öncélként kezeli a munkaalkalmat, mert hiszen ezzel is gazdasági és szociális előnyöket nyújt a közéletnek. Ha mármost ezeknek előrebocsátása után a munkaalkalmat veszem ismét szemügyre, egy olyan további bifurkációt látok, amely elől lehetetlen elzárkózni. A szorosan vett építkezési munkaalka­lom az, amely uj lakást, uj irodát, általában olyan helyiségeket termel, amelyeket intendál a törvény­hozás. E mellett azonban nem kisebb jelentőségű, sőt merem állítani, az idők során mindinkább foko­zódó jelentőségű lesz a tatarozásnak és az átala­kításnak munkaalkalma is, mert hiszen mit ér az, ha épitünk számszerűleg elég jelentékeny mennyi­ségű uj lakást, ha emellett a régi lakások teljesen lerongyolódnak és lakhatatlanokká válnak 1 Itt kénytelen vagyok rámutatni a ministeri indoko­lásnak arra az igen helytálló és számokkal operáló NAPLÓ. XLI. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom