Nemzetgyűlési napló, 1922. XLI. kötet • 1926. március 24. - 1926. április 26.
Ülésnapok - 1922-531
A nemzetgyűlés 531. ülése 1926. évi április hó 17-én, szombaton, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. i'árgyai : Elnöki előterjesztések. — Az építkezések előmozdítását célzó intézkedésekről szóló 1925. évi XVIII. te. kiegészitéséről szóló törvényjavaslat általános és részletes tárgyalása. Felszólaltak : Őrffy Imre előadó, Szeder Ferenc, Sütő József, End János pénziigyminister. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. —Hegymegi-Kiss Pál interpellációja a bel ügymini sterhez egy különleges moziügy tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. á kormány részéről jelen vannak: gr. Bethlen István, Rakovszky Inán, Buci János, gr. Csáky Károly. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 40 perckor.) (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Láng János jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Perlaki György jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Bodó János jegyző ur. Bemutatom gróf Szapáry Lajos képviselő ur levelét, amelyben egészségének helyreállítása céljából három heti szabadságidő engedélyezését kéri. Javaslom, hogy a kért szabadságot engedélyezni méltóztassék. (Helyeslés.) A nemzetgyűlés a kért szabadságot megadja. Bemutatom a belügyminister ur átiratait, amelyekben a kivándorlásról szóló 1909 : II. te. 6. §-ának rendelkezéséhez képest bejelenti, hogy több gőzhajóstársaságnak a már előzőleg adott és a nemzetgyűlésnek bejelentett engedélyeit a kivándorlási tanácsnak az idézett tcikk 32. §-a értelmében történt meghallgatása után 1926. évi december hó 31-éig meghosszabbitotta. A belügyministeri jelentések az engedélyokiratokkal együtt ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kivándorlási bizottságnak. Bemutatom a Keresztény-szocialista Magántisztviselők Országos Szövetségének Szilágyi Lajos képviselő ur által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét a magánalkalmazottak nyugdíjának valorizálásáról szóló törvényjavaslat módosítása tárgyában. Minthogy ez a törvényjavaslat a tárgyalásra kész ügyek között szerepel, a kérvény letétetik a Ház asztalára a törvényjavaslattal leendő együttes tárgyalás céljából. Napirend szerint következik az építkezések előmozdítását célzó intézkedésekről szóló 1925 : XVIII. te. kiegészitéséről szóló törvényjavaslat (írom. 1036, 1068) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó ! Őrffy Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) A magyar közvélemény előtt anynyira ismeretesek az építkezés előmozdításával összekötött gazdasági előnyök s emellett a szociális előnyök is, hogy minden olyan intézkedést, amely az építkezést előmozdítja, általánosságban bővebben indokolni valóban felesleges. Azt hiszem, hogy e tekintetben a nemzetgyűlés minden pártjánál egyhangú a vélemény. Ami pedig a most tárgyalás alá kerülő törvényjavaslatot illeti, hogy ezeket az itt foglalt intézkedéseket kellőkép bele tudjuk illeszteni mindazok közé az intézkedések közé, amelyek az építkezések előmozdítását célozzák, szükségesnek tartom egész röviden előadni a következőket. Ha az építkezés előmozdításának gazdasági és szociális jelentőségű funkcióját tárgyaljuk, tisztában kell lennünk azzal, hogy e problémánál, az építkezés előmozdításánál, ketté kell választanunk a célt és az eszközöket. Az épitkezés előmozdításának tudvalevőleg kettős célja van. E két cél egymás mellett halad és néha összefonódik ugyan, de na helyesen tudjuk megítélni a problémát mindig látnunk kell azt, hogy e két cél egymástól független. Az első cél, a lakástermelés célja a fontosabb, amely kétségtelenül nemcsak gazdasági, de szociális feladat is. A másik cél azonban a munkaalkalom adása s ezt azért tartom fontosnak a jelen törvényjavaslatnál hangsúlyozni, mert a törvényjavaslatnak van egy szakasza, — épen a 2. § — amely az eredeti alaptörvénytől, az 1925 : XVIII. tc.-től annyiban tér el igen radikálisan, hogy munkaalkalmat keres akkor is, ha ez az építkezési munka nem föltétlenül jár uj üzlethelyiségek vagy uj lakások építésével, tehát öncélként kezeli a munkaalkalmat, mert hiszen ezzel is gazdasági és szociális előnyöket nyújt a közéletnek. Ha mármost ezeknek előrebocsátása után a munkaalkalmat veszem ismét szemügyre, egy olyan további bifurkációt látok, amely elől lehetetlen elzárkózni. A szorosan vett építkezési munkaalkalom az, amely uj lakást, uj irodát, általában olyan helyiségeket termel, amelyeket intendál a törvényhozás. E mellett azonban nem kisebb jelentőségű, sőt merem állítani, az idők során mindinkább fokozódó jelentőségű lesz a tatarozásnak és az átalakításnak munkaalkalma is, mert hiszen mit ér az, ha épitünk számszerűleg elég jelentékeny mennyiségű uj lakást, ha emellett a régi lakások teljesen lerongyolódnak és lakhatatlanokká válnak 1 Itt kénytelen vagyok rámutatni a ministeri indokolásnak arra az igen helytálló és számokkal operáló NAPLÓ. XLI. 21